Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

1. fejezet

Ziggy szemszöge:

Ma reggel nagyon nyomottan keletem fel de tudtam, hogy mindenképpen suliba kell mennem meg amúgy is ma fogom először látni az unokatestvéremet a kis Karint és már nagyon várom, tegnap született és nagyon aranyos.

-Ziggy készülődj vagy nem viszlek be a suliba és gyalogolhatsz!-üvölt az anyám az előtérben.

-Mindjárt kész vagyok már csak fogat kell mosnom meg a cipőt felvennem!-üvöltök vissza.

-Te csak ne szállalj nekem vissza!-kezd el mégjobban üvöltözni ami nem nagyon volt jó mivel Ligiro fobiám van már egy jó ideje.

Pár perc alatt el is készültem majd már léptem volna át a küszöbön de valami hiány értettem volt majd eszembe jutott.

-Baszki…-szaladtam vissza a szobámba és gyorsan az ott felejtett pengét a zsebembe csúsztattam és persze egy kevés fáslit a seb leszorításához.

-Elfogsz késni és én is ami a te hibád lesz!-morgott az anyám az orra alatt.

-MEGYEK!-mondtam majd szaladtam is a kocsihoz.

-Bezzeg most gyors vagy.-monda tovább már a kocsiban ülve.

-Hadj békén…-fordultam az ablakhoz.

-Na és már szerelmet vallott?-kérdezte már majdnem nevetve.

-Nem de hadj ezzel, fáradt vagyok és fáj a fejem.-tértem ki a kérdése elől.

-Legyen szép napod! Nehogy valami rossz jegyet hozz haza!-mondta a szokásos köszöntését.

-Csá…-mondtam unottan és már csuktam is be az ajtót.

-Nézd nem ő az a nagy Szerelmed!?-kezd el hangosan beszélni amin és csak felhúztam magam és elindultam a parkolóból.

-Szia Ziggy! Már megint szinte ugyan akkor érkeztünk de fura már kezdem azt hinni, hogy a saroknál várjátok, hogy leforduljunk!-kezd el röhögni a szőke szemüveges "szerelmem" aki remélhetőleg nem tud az érzéseimről de már rég kezdem úgy érezni, hogy valami nincs vele rendben és ilyenkor mindig igazam van.

-Látom kialudtad magad Nick!-mondtam egy kis undorral a szekrény társamnak.

-Ne legyél ilyen inkább örülnöd kéne annak, hogy az a kettő jó madár ma nincs suliban tudod mert így kevésbe akarnak minket “össze hozni” nem tudom, hogy ez nekik honnan jött nekik…-kezd el nevetni és tovább is akarta mondani de befogtam a száját.

-ZIGGY! De jó, hogy itt vagy ugye tudod a bioszt mert én kémiát tanultam és így elfelejtettem a bioszt amiből ma írunk!-kezdett el magyarázni nekem az egyik legjobb barátnőm Tsuyu.

-Nyugi jól megy ez egyszerű tananyag de látom már nagyon izgultál ha már odáig nem jutottam el, hogy a pulcsimat meg a friss tesi ruhám berakjam a szekrénybe!-kezdek el röhögni a kínján.

-Nem vicces!-fordult el miközben nekem magyarázta a dolgait.

-Jó reggelt!-köszöntem mikor beléptem a Történelem terembe mert nagy szerencsémre pont az egyik legutáltabb tanárommal lesz órám.

Már vagy a harmadik óra van mikor nagyon erősen elkezdett fájni a fejem ezért gyorsan kikéreckedtem angolról. Legnagyobb örömömre hánytam.

-Ziggy minden rendben már vagy tíz perce itt vagy. Ilda néni már elég dühös. ÚRISTEN…!-akadt ki Tsuyu mikor meglátta a feltürt pulcsimat ami alatt a csuklómat takaró fásli lejött ezért láthat lett a sok-sok vágásom amit a napokban csináltam pedig tavaly már nagyon jól leszoktam.

-Kérlek ne szólj erről senkinek se még Ronnak főleg Ronnak ne, tudom, hogy együtt vagytok de kérlek ezt ne mond neki el.-néztem rá kérlelően.

-Rendben de nyogodj meg mert látom, hogy mennyire kapkodod a levegőt.-mondta majd elkezde a hátalmat simogatni nyugtatás ként ami nem vált be mivel egy király pánik roham tört rám.

-E~hng~edj ehl…-nyöszörögtem.
-Ó bocsi, sajnálom nem akartam rosszat.-kezdett el magyarázni Tsuyu.

-Shemmi baj ha hozzám érsz RITKÁN de akkor szólj előre mivel ha felkészületlenül ér 90%-ban pánik rohamot kapok mivel haptefobiám van.-kezdtem el magyarázni az elején még lihegve majd később már rendesen vettem a levegőt.

-Nem tudtam sajnálom! De már vissza kéne menni mert így is meg fog minket ölni Ilda banya.-mondta az utolsó szót már csak a fülembe súgva.

-Jó. Mennyi az idő?-kérdeztem mivel nincs a mosdóban óra meg a kezemen sincs óra.

-Még van tíz perc az órából. Gyere!-rendben.

Hamar vége lett annak a nagyon "szetett" angolnak.

-Ziggy te tesizel? Mert én nem és nem akarok megint az lenni aki egyedül nem tesizik!-nyavajgott Szilvi.

-Nem vagyok valami jól szóval inkább nem tesizek ma!-mondtam a kérdésére a választ.

-Ezaz! Íze sajnálom nem akartam.-mondta tovább.

-Lányok ti mit fogtok csinálni míg mi tesizünk?-kérdezte Nick.

-Én csak zenét fogok hallgatni meg talán Ziggyvel dumálni ha egyszer leveszi a fejéről a fülest és lekapcsolja a fehér zajt vagy a Metallicát!-mondta Szilvi a végét már nekem.

-Én csak az egyik kedven sorozatomban lévő párosról szertném folytatni a könyvemet mert valamiért van egy olyan érzésem, hogy nem olyan szarak meg szeretek írni is ja és Szilvi tévedsz mert mostanában Dio-t hallgatok és nem Metallicát de az igaz, hogy az a kedvencem.-kezdtem el a tervemet vázlatolni és egyben kioktatni a mellettem ülő lányt.

-Ú, az az oldal amit tegnap mutattál az nagyon tetszett, mond már el a könyved címet!-mondta tovább Will a többiek szavába vágva.

Most kezdődött az óra elég sokat sikerült már írnom mivel most kezdem a 3. fejezetet.

-Ziggy van zsepid mert nekem már elfogyott.-magyarázta Szilvi.
-Bocsi de most nincs nálam.-mondtam majd vissza vettem a fülesemet.

776 szó
2023. május. 01.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro