-Na jól van, Kornél te jössz. Kérlek, meséld el nekünk, hogy ki volt életed első szerelme, és hogy mit tettél, hogy elnyerd a szívét-mondta visszatartott röhögéssel Eszti. (Általánosban még nem ismertük egymást, így hát nem tudhatta ezt Esztin kívül senki sem.) Már Kornél arckifejezéséből lehetett tudni, hogy ezen bizony sokat fogunk röhögni.

-Ezt nem teheted-mondta könyörgő arccal Kornél Esztinek. De már késő volt,mivel el kellett mondania.

-Na jó-kezdett bele Kornél nagyot sóhajtva-szerelmes voltam az irodalomtanárunkba és írtam neki egy szerelmes verset, hogy hátha attól belém szeret.

-Igen, és?-kérdezte türelmetlenül Bogi.

-Meg is kapta a verset-mondta Kornél.

-Éééés? Tetszett neki?-kérdezte Bella.

-Túlságosan is! Még egy versíró pályázatra is beküldte.-mondta Kornél szomorú arccal.

-De hát ezzel mi a baj haver?-kérdezte Gabo.

-Az, hogy nem jött rá, hogy neki írtam és másnap, a családi napon megjelent a férjével együtt, akivel akkor 4 éves házasok voltak-fejezte be Kornél csalódott arccal. Megértően megveregettem a vállát, majd amikor már a többiek is kezdték megsajnálni az elesett Kornélt, ő felnézett ránk és elmosolyodott.

-Na ugye, hogy bejönnek a lányoknak a szomorú, elesett fiúk?-nézett ránk vigyorogva, majd amikor leesett nekünk, hogy nem is volt szomorú, erősen beleboxoltam a vállába.

-Most mivan? Ne várjátok, hogy szomorú legyek egy öreg tanár miatt, amikor minden lány engem akar megkapni?-kérdezte tőlünk Kornél, egy cseppet se nagyképűen. Ekkor kapta Bellától az első pofont. Majd Bogitól a másodikat. És Esztitől a harmadikat. A fiúk csak elismerően néztek rá, amiért egy kis színjátékkal mindannyiunkat becsapott és sikerült sajnáltatnia is magát. Utána még 10-ig beszélgettünk, majd kedvesen megkértük a fiúkat, hogy most már menjenek. Megbeszéltük, hogy másnap lemegyünk a strandra.

-9-re legyetek az ebédlőben, különben itt hagyunk titeket-mondta Levi, majd a fiúk mögött bezáródott az ajtó.

-Szerintem lassan én is megyek, mert még fürödni kéne és én nagyon fáradt vagyok-mondta Eszti ásítva. A sok utazástól én is elég fáradt voltam, szóval megkértem a lányokat, hogy hadd mehessek én először fürödni. Miután összekészítettem a cuccaimat, bevonultam fürödni. Gyorsan elkészültem, majd fogat mostam és rendbe tettem az arcom. A reggeli korrektort már rég leizzadtam, szóval csak lemostam az arcom és bekentem egy krémmel. Az ajtóban már Bogi várt rám, én pedig visszamentem a szobába és mivel reggel aludni szeretnék kicsit tovább, elkezdtem összerakni másnapra a cuccaimat. Egy kisebb táskába naptejet, napszemüveget, pénztárcát, törölközőt, papucsot, egy kis rágcsát és egy rövidebb gondolkozás után a rózsaszín bikinimet tettem be.

-Te melyik bikinit hozod?-kérdeztem Bellától.

-Én szerintem a mintásat hozom, ami rózsaszín, fekete és kék színű -válaszolta.

-Az jó választás-mondtam neki, mivel nagyon jól áll a bőrszínéhez.

-Köszi, neked is nagyon csinos -mondta mosolyogva. Még pakolásztunk egy kicsit, majd én még gyorsan írtam egy üzenetet anyának, hogy minden rendben, ne aggódjon és utána már készültem aludni. Közben Bogi is kijött a fürdőből szóval neki is feltettük a nagy kérdést, hogy miben jön holnap. Ő a világoskék pánt nélküli bikinijét választotta. Közben Bella is bement zuhanyozni és rekordidőt állított fel, 5 perc alatt elkészült. Miután Bogi is összepakolta a cuccait, beállítottunk egy ébresztőórát 8:15-re és egymás után kidőltünk.

Sziasztok! Ez egy elég rövid rész lett, de remélem tetszeni fog. Addig is nyomjatok rá légyszi egy Vote-ot! xoxo