Érzelem
Belenézek gyönyörű barna szemében
Megül a bánat,s szomorúság
Nincs ki vigaszt nyújtson.
Látom én
Egyedül érez
Oly magányos
Nincs ki kezét nyújtson.
Felnéz az égre
Mely oly szép kék
Ragyog a nap
Nincs ki mellette álljon.
Belenézek a gyönyörű barna szemében
Kinek megvetés,gyűlölet lakozi
Fásult,magányos
Nincs ki átölelje.
Én ott vagyok tükörben
Látom őt
Ki vissza néz
Nincs ki megmondja ki ő.
Mond meg ki ő
Honnan jött ő
Merre megy ő
Nincs ki megadja a választ.
Elmegy ő
Búcsú nélkül
Nem érdekli már
Nincs már senki,senki már
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro