Nekünk 2 matektanárunk van.
Az egyik tud tanítani, a másik nem.

A mai történet arról a tanáromról fog szólni, akivel meg is tudjuk érteni az anyagot.
Szóval nevezetes azonosságok számomra első szabályát vettük, vagyis:

Első tag négyzete, két tag kétszeres szorzata és a második tag négyzetének összege.

A másodiknál meg csak össze kell szorozni a különbségét és az összegét annak a kifejezésnek.

Volt osztálytársam, (nemrég ment el) a tanárnő adott fel egy ilyen feladatot.

Csórikám meg ott szenved, nem érti, ismételteti vele a tanár a szabályt, aztán kinyögi, hogy:

– Nem tudom. – ekkor matektanárnőnek végleg elpattan az a maradék idege, mert neki biztos, hogy nem drótkötélből csinálták.

Éktelen haragra gerjed. Üvöltve üti az ujjával a táblát, aminek olyan hangja volt, mintha ököllel verné (közben már kapkodtam a levegőt, mert nagyon nem bírom a kiabálást, de ezzel nem csak én vagyok így) és ekkor hangzott el csodálatos mondata, amit soha nem felejtünk:

– Mi a...piskótatekercset nem értesz?!!