Dodival múlthét szerda éjjel azt mondtuk, hogy betegek leszünk és nem úszunk.

Csütörtök reggel mindkettőnknek fájt a torka.

Ekkor elkezdtem a házi praktikákat és nem is úsztunk. Dodi már átment rajta nagyjából múlt héten, rajtam ezen a héten jött ki.

Ezek után kedden lementünk a kolis ápolóhoz, hogy lehúzzuk gyógyszerrel.

Kaptunk tőle torokfertőtlenítős cukrot és forró ital port.

Kicsit később délután meg is csináltuk
a folyékony Rubophent.

– Amúgy már infón is azt éreztem, hogy ég a szemem.

– Szerintem lázas vagy.

– Jó, akkor ezt megiszom és megyek lázat méretni.

Elmúlt, ennek ellenére azért kértem egy lázmérést, amit drága ápoló néni meg is ejtett. És tudom magamról, hogy nekem nem szokott lázam lenni.

36,8 fok volt. És ez a nőnek már hőemelkedés, amivel haza kell küldeni, mert lázas leszek estére és húsvétkor nagyon beteg leszek.

Túlzás.

Nem is lettem lázas, lassan inkább kihűltem XD.

Azért tegnap voltam orvosnál, pedig csak szimplán megfáztam.
De az igazolás kell.

Tanulság:

Ne mondd azt, hogy beteg leszel, mert lehet másnapra tényleg bekövetkezik!