Drága Zsuzsink lebetegedett, ezért Sakk-matt lett a hétfői éjszakás. Szokása, amiért bírjuk, hogy a lehető leggyorsabban lelép és mostanság sz.rik az egészre. (Amúgy őt se szeretjük.) Van egy olyan megérzésem, valamikor ő is felmond.

Aztán én este 10-től:

Hangosan zenét hallgattam fülhallgatóval, de még így is kihallatszódott, miközben "haldokoltam". Ezt így 11-ig folytattam és a Dodival is beszélgettem, mivel ő sem tudott aludni. Úgy döntöttem, saját akaratomból kivételesen megkeresem a nevelőt, hogy kezdjen velem valamit. Dodi ellenezte, mert hát nevelő megöl és mi van, ha alszik. Azért csatlakozott.

Végigmentünk négy emeleten. Az ötödikre felesleges lett volna felmenni. Kiderült, más sem tud aludni. Amúgy nem lettem jobban. Dodinak eszébe jutott később, hogy a fiúknál a Sensei (csoportvezetőnk) az éjszakás.

Amúgy már fél tizenkettő volt. Most ilyenkor hívjuk fel szerencsétlent, mikor lehet alszik (meg Dodi szerint elvette volna a kimenőjét). Nem hiszem, hogy bármelyik eset fennállt volna.

Felhívta messengeren, ami először ki sem csengett, és csoda, hogy volt internetünk ilyenkor.

- Jó estét XY bácsi, tudna Coldrexnek adni valamit görcsre?

Ezek után megbeszéltük mi kell, kaptam gyógyszert
(nélküle még az 5 és fél órát se aludtam volna). Fél egy után el is tudtam aludni.

Ha nem Sensei lett volna a túloldalon meghalok. Az egy más kérdés, hogy női nevelő hol afterozhatott, mivel híre hamva nem volt. 

Köszönöm a figyelmet, 
nyugodt nevelőt mindenkinek!