•Epilógus•
- Ji-Hun kicsim viselkedjél kèrlek. - szóltam rá öt èves kisfiunkra, aki izgatottanrohant a bejàrati ajtóhoz a kopogàs miatt.
Mikor kinyitottam az ajtóta kicsi átölelte a lábamat.
- Sziasztok, gyertek beljebb. - áltunk el az útból hogy beengedhessük a többieket.
- Sziasztok. - köszöntek egyszerre és be is jöttek.
- Szia manó. - simogatta meg JiWan a kicsi fejèt egy mosollyal az arcàn.
Bementünk a nappaliba szerelmemhez, aki amint meglátta barátainkat mögöttem azonnal felàllt hogy egy öleléssel üdvözölhesse őket.
- Hogy vagytok? - ült le Jimin és kényelembe helyezte magát.
Mindenki elhelyezkedett és elkezdtünk beszélgetni.
JiWan, Yoongi és Hoseok jàtszottak a kicsivel amit mosolyogva figyeltem.
Miután Jungkook megkérte a kezemet, rá egy hónapra bejelentettük a rajongóknak. Nagyon jól fogadtàk az egèszet és nagyon boldogok voltak nekünk, de persze voltak olyanok akiknek nem igazán tetszett és hangot is adtak neki. Szerencsère ezekből nem volt sok.
A bejelentès utàn pedig rá mèg egy hónapra megtartottuk az esküvőnket, majd egy kicsit hosszabb procedúra után örökbefogadtuk kisfiunkat Ji-Hunt.
Annyira hálàs vagyok Istennek hogy ilyen sorsot szánt nekem.
The End
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro