•36•
Amint felébredtem azonnal megéreztem Kook meleg lehelletèt a nyakamon.
Óvatosan kibújtam a kezei közül, és felültem, majd oldalra néztem, Yoongiékra, akik még mindíg ott aludtak egymás karjaiban, miközben a stúdió másik feléből ott bámultak minket.
Oda csúsztam hozzájuk és elkezdtem bámulni őket egy vigyorral az arcomon.
- Hyun ne bámuld már őket ennyire masszívan. - jött oda mellém Jimin, és ő is leült mellém.
- Ő az akivel Hyung annyit beszélt, és aki miatt teljesen bedepressziózott? - mutatott JiWanra, mire én csak bólintottam egyet.
- Igen ő az. - pillantottam fel egy pillanatra.
- Ismered ezt a fiút? - csatlakozott be a beszélgetèsbe Taehyung is.
- Miből gondolod hogy ismerem? - emeltem meg a szemöldökeimet, ahogy az alien arcát figyeltem.
- Hát mikor először bejött akkor úgy néztél rá mintha ismernéd, és később még a fiadnak is hívtad, úgyhogy gondoljuk hogy ismered valahonnan. - nevette el magát egy kicsit, és a szokásos doboz mosoly terült el az arcán.
- Igen ismerem. - egy mosollyal fordultam vissza az alvó páros felé.
- És honnan? - kíváncsiskodtak tovább.
- Az iskolából, és ő a legjobb barátom. - magyaráztam, mire azonnal rám kapták a fejüket.
- Azt hittem hogy mi vagyok a legjobb baràtaid! - kiáltottak fel szinte egyszerre, mire nevetésben törtem ki, de gyorsan befogtam a szàmat, nehogy felkeltsem a fiúkat.
- Ti is azok vagytok. De ő még a fiam is úgyhogy ja. - kuncogtam el magamat ahogy elengedtem a számat.
- Kicsit hallkabban ha lehetne köszönöm. - nyammogta JiWan, mire lenéztem rá.
- Hogy beszélsz velem kölyök. - böktem meg a fejèt.
- Csak pár nappal vagy idősebb nálam úgyhogy csitu. - bújtotta el a fejét Yoongi mellkasàban.
- Miért vagytok ilyen hangosak? - nyitotta ki a szemeit Yoongi, megborzolva egy kicsit a hajàt rànk nézett.
- Nem is vagyunk hangosak. - vigyorgott le rá Jimin, Yoongi pedig csak megforgatta a szemeit.
- Persze. Annyira hangosak vagytok hogy mèg az àlmossàg is kiment belőlem. - ült el, és nekidőlt a mögötte lévő falnak.
JiWan nyöszörögve ült fel, fáradtan a szemöldökeit ráncolva hunyorított.
- Fiam fáradt vagy? - villantottam meg fogaimat, próbàlva visszafogni a feltörekvő nevetést.
Rám nézett, kinyújtotta felém a kezèt ès megpöckölte a homlokomat, mire odakaptam a kezemet.
- Hé! - kiáltottam rá, ő pedig elkezdett nevetni rajtam.
- Mert felkeltettél. - csúszott hátra, és leült közel Yoongi mellè.
Beszèlgetni kezdtünk egy kicsit, mikor meghallottam hogy valaki felénk jön, majd meghallottam Jin hangját.
- Gyertek vissza gyakorolni, és keltsétek fel Kookot kérlek. - mutatott a még mindíg földön fekvő páromra.
- Rendben. - azonnal odamásztam Kookhoz, miközben a többiek visszamentek.
Óvatosan felkeltettem majd elmagyaràztam neki hogy mi van, aztán pedig mi is visszamentünk a többiekhez hogy folytathassuk a próbát.
- Alig várom a turnét.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro