Már majdnem egy hónapja vagyok a fiúkkal. Ez alatt az idő alatt rengeteget gyakoroltunk, edzettünk, koreográfiájat gyártottunk ès új dalokat is.

Voltunk már fanmeetingeken is, így màr az ARMY-k tudnak rólam. Had mondjam el, nagyon jól fogadtak, aminek nagyon hálás vagyok.

Mikor bemutatkoztam nekik a legelső alkalommal, annyira izgultam hogy majdnem eltörtem a kezeimet. Azt mondták hogy nagyon aranyos vagyok. Kérdezgettek meg ilyenek. Édesek voltak.

Ez alatt az idő alatt velem kapcsolatos shippnevek is létre jöttek. Az egyik leghíresebb ship az egèsz bandàban a JungSu lett. De nem nekem köszönhetően.

Az utóbbi időkben Kook nagyon megváltozott. Sokkal jobban odafigyel rám mint eddig, mindenben kikéri a vélemènyét. Sokat gondoskodik rólam a rajongók előtt is.

Nagyon jól esik ez a fajta törődés amit tőle kapok, csak nagyon durvàn zavarba szokott hozni a rajongók előtt a törődésével, amin persze a fanok fangörcsöt kapnak.

Nemrég értünk haza a gyakorlásról és egyszerűen mindenhol izomlázam van és örülök ha meg tudok ülni a seggemen öt percen keresztül a nélkül hogy ne kezdjek el fészkalódni.

Gyorsan átvedlettem valami kényelmesebbe, és levetettem magamat az ágyamra. Végre a saját àgyamra, és magamhoz szorítva a rózsaszín nyuszikàt hunytam le a szemeimet.

Végre csend és nyugalom. Ja, kellett nekem elkiabálnom magamat.

Hírtelen valaki ràm ugrott, mire elkiabàltam magamat fájdalmamban, de csak Tae kuncogását lehetett hallani a szobában.

- Szállj le rólam Hyung. - nyöszörögtem álmosan.

- Ne aludj. Játszunk! - kezdett el csikizni, mire egy sikítás tört ki belőlem, majd nevetés.

- Ehlég.. Hyunghh.. - nyögtem ki nagy nehezen két nevetés között.

- Majd ha feladod és kikelsz az ágyból. - mondta el feltételeit. Abbahagyta egy pillanatra a kínzásomat.

- De álmos vagyok. - biggyesztettem le a szàmat.

- Akkor nincs kegyelem. - villaniotta meg tégla alakú mosolyàt, és ismét csikizni kezdte a hasamat és az oldalamat.

Annyira nevettem hogy már ézetem hogy a könnyen is kicsordult.

- Taehyun? Mit csinálsz itt? - jött be Kook a szobàba teljesen komoly arcal.

- Gondoltam ébrentartom Hyunt. - kuncogva hagyta abba a csikizésemet.

- Rendben. Jimin Hyung azt mondta hogy beszélni akar veled. - jött közelebb hozzánk.

- Miről? - érdeklődte meg, de Kookie azt mondta hogy fogalma sincs.

Tae laszállt rólam és kiment a szobából. Hasamra feküdtem ès fejemet a pàrnába fullasztottam.

Pár percig csend honolt a szobában, majd megéreztem hogy feltehetően Kook ráült a seggemre, és kezeivel megtámaszkodva hajolhatott felém.

Annyira zavarbajöttem amikor megéreztem testét magamon, hogy ki sem akartam mászni a párnából.

El sem akartam hinni hogy mi történt. Megéreztem puha ajkait tarkómon, mire minden izmom megfeszült, amit egy kuncogással dícsért.

Hátulról nyakamba bújtatta a fejét, majd azt kezdte el kis puszikkal behinteni. Komolyan. Mostmár meghalhatok.

Megéreztem hogy megemeli alfelèt, és egy gyors mozdulattam megfordított maga alatt. Csak megszeppenve figyelte a felettem lévő fiút.

Alfelét ismét leültette, egyenesen nemességemre, ami miatt muszáj volt beharapnom az ajkaimat.

- Mit csinálsz Hyung? - néztem bele gyönyörű szemeibe.

- Olyan aranyos vagy. - lágyultak meg a szemei, és elővillantotta nyuszifogait, majd arcomhoz hajolva egy puszit nyomott ar arcomra.

- Ez nem volt válasz a kérdésemre.. - dünnyögtem, miközben próbàltam kordàban tartani magamat.

- Tudom. - nevetett édesen. - Kényesztetlek te buta. - morogta nyakhajlatomba, miközben egyik kezét pólóm alà vezette.

- De... Hyung. - nyöszörögtem. - Tae bármikor visszajöhet. - kuncogást hallottam még a fülem mellett.

- Ne aggódj miatta. Bezártam az ajtót. - annyira megijedtem ettől az énjétől, de közben nagyon is tetszett.

- De nem szabad. Miért csinálod ezt? - tudakoltam meg, mire kihajolt nyakamból.

- Mert szeretlek, de túl vak vagy hogy észrevedd. - dünnyögte. Nem akartam hinni a füleimnek. - Az első pillanatban amikor megláttalak azon a felvételivideón, azonnal tudtam hogy különleges vagy, és még úgy is hogy egyszer sem beszéltem veled, kedveltelek. - sütötte le a szemeit.

Óvatosan felültem, hogy nagyjából egy szinten legyünk.

- Mikor kiderült hogy hozzánk helyeznek el nagyon boldog lettem. Lehetőséget kaptam hogy megismerhesselek. Minnél több időt töltöttem veled, annál több akartam lenni a szàmodra. Több akartam lenni mint egy bandatag. Mint egy barát. Lehet hogy hülyeség meg minden, hiszen még csak közel egy hónapja ismerjük egymást, de szeretlek Hyun. - hunyta le a szemeit, hogy ne kelljen rám nèznie.

Hírtelen azt sem tudtam hogy mi van. Nem jutott el az információ az agyamhoz olyan gyorsan, de amint sikerült feldolgoznia az adatokat, úgy éreztem hogy cselekednem kell.

Félve vezettem fel kezeimet a hàtán, majd egy gyors puszit adtam a szájára, mire szemei azonnal kipattantak, de én gyorsan fejemet a vállába bújtattam.

- Én is szeretlek Hyung. - suttogtam. Kezeit megèreztem, ahogy átölelik derekamat.

- Akkor tegyük valóssá a JungSu shippet. - láttam meg mosolyát, ahogy kibújtam a vállàból.

- Tegyük. - pirultam el, de közben majd kicsattantam a boldogságtól.

Arcomhoz hajolva egy làgy csókot nyomott az ajkaimra. Óvatosan lehunytam a szemeimet és viszonoztam édes csókját.

Ez túl szép hogy igaz legyen!