💫4. fejezet💫 #you
Reader szemszöge
Nagyon megrémültünk, hogy most mi fog történni. De ebben a helyzetben szerintem mindenki aggódna, hogy melyik tettnek mi lesz a következménye.
-Akaashi! M... mi folyik i... itt? -kérdem a rémülettől dadogva.
-Szerinted én tudom?! -mondja flegmán.
Érdekes.... Hol van azaz Akaashi féle nyugtató szöveg? Hol van a ,,Nem lesz semmi baj" és a ,,Minden rendben lesz, csak nyugodj meg" mondat? Miért változik meg minden? Miért viselkedik furán itt mindenki? Vajon kapok rá választ, vagy a semmiért teszek fel magamnak kérdéseket, amikre nem tudok válaszolni?
Haza akarok menni!
(Az ajtók bezárása előtt pár perccel)
Kenma szemszöge
Egy hosszú vita után lassan mindenkinek feltűnt, hogy (név)-chan eltűnt.
-Hol van (becenév)-chan???? -kérdezi aggódva Bokuto
-Még Kenma és Lev vitázott és ti néztétek a vitát, addig (név) jelzett nekem hogy elmegy -szólalt meg Kageyama
-Szuper. Gratulálok Kenma és Lev! Miattatok ment el az egyetlen normális lány a közelünkben..... -mérgelődött Tetsuro, ami meglepett, hisz ha (név) elment, akkor először ő is rinyált Bokutoval együtt
Csak most veszem észre, hogy mindenkinek a viselkedése más lett. De miért?
-Szerintem váljunk szét. És akkor úgy fedezzük fel a terepet -adott egy ötletet Daichi
-Rendben. Addig sem kell Kenmával egy légtérben lennem. Ugye?
De mire ezt kimondta, addigra mindenki elment.
-Fasza. Csodálatos!!!
-Gyere Lev. Körbevezetlek -mondtam szem forgatva.
-Miért is kövesselek?
-Mert mondjuk én ismerem a pályát? -adok neki egyértelmű választ
-Azt utálom a legjobban, hogy igazad van -duzzog magában
Lev mindig ilyen volt. Legalábbis azt hiszem. Sohasem figyeltem őt mindig. Mire feleszméltem addigra már ott is voltunk Lev egyik küldetésénél.
-Akkor várd míg letöltöm ezt a valamit. Mit is töltök le?
-Adatokat -adok gyors választ.
-Akkor várd meg.
-Van más választásom?
Erre csak egy fejrázást kaptam válaszul, majd máris a feladatára koncentrált. Ekkor jöttem rá, hogy a pillanat most nekem kedvez. Ki tudok iktatni valakit......
Mikor megnéztem, hogy biztos csak mi vagyunk e a közelben, kaptam az alkalmon és elővettem egy a pisztolyt. Levre céloztam, de ő pont abban a pillanatban fordult felém.
-Haver te mit csinálsz?! Eszednél vagy?!!!! -kérdi ijedten
-Csak ki akarom azt a személyt iktatni, aki engem idegesít
-Mi a bajod velem? Mit ártottam???? -értetlenkedett
-TUDOD TE MENNYIRE FÁJDALMAS VELED LÁTNI (név)-CHANT?????
-Te nem beszélgetsz vele!!! Miért nem hívtad el beszélgetni soha??? MIÉRT ÉN VAGYOK EZÉRT A HIBÁS?!
-Valakit hibáztatni kell. Viszlát Lev!
-N......
Egy n betű. Csak ennyit tudok kimondani. Csak ennyit engedtem neki. Milyen kegyetlen vagyok.
Ekkor esett el, hogy Levvel, csak én voltam a halála idején...
Mi lesz az alibim?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro