Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

17. fejezet

Épp a kollégium felé tartottam amikor egy sikolyt hallottam. Térdre rogytam. Olyan volt mintha csak a fejemben lenne. Körülnéztem és a gyanúm beigazolódott. Csak én hallottam, mivel senki még csak meg sem rezdült. Ugyanúgy ültek vagy beszélgettek, mint eddig. Mikor a sikoly elhalkult és nem éreztem azt, hogy mindjárt összeesek felálltam és megfordultam. Az erdő irányából jött. 

--~*~--

Dave ott állt a tisztás szélén és a fát nézte. 

- LIA!! - kiabálta, majd körbenézett a réten. Nem lát... hirtelen több tündér jelent meg előttem. Dave megindult a fa felé de közben ide-oda fordult, hátha felfedez valamit amit eddig nem látott. Egyik kezében tartott valami.. fényeset. Megijedtem. Elkezdtem gyorsan kapkodni a levegőt és összekuporodtam. Féltem. Nagyon féltem.

- N-ne.. - csak ennyit bírtam kinyögni mert utána a fának az ágai eltakarták a kilátást. Egy kicsit megnyugodtam. Most, hogy nem látom őt nem félek annyira.

- LIA ITT VAGY? - kiabálta még mindig. Egyre közelebbről jött a hang. Aloe aggódóan nézett a szemembe

- Ne aggódj nem hagyjuk hogy bántson. - majd egy bólintással kirepült a biztonságot nyújtó fa alól. 

--~*~--

Sehol nem láttam Liát. Pedig biztos vagyok benne, hogy innét hallottam a sikítást. Nagyon fura ez a rét. Főleg a középen lévő fa. Az előbb mintha megmozdultak volna az ágai. De nem a szél mozgatta, mert az ágak természetellenesen töltöttek be egy üres helyet és aztán meg sem mozdultak.

- LIA ITT VAGY? - kiabáltam. Ez teljesen hiábavaló. Lehet hogy tényleg a koli szobánkban van? Már elég közel voltam a fához. Hirtelen valami kis lény röppent ki a falevelek közül. Megijedtem ezért már reflexszerűen emeltem fel az angyalpengét amit eddig a kezemben tartottam. 

- Távozz idegen, nem látunk itt szívesen!  - harsogta a furán vékony kis hang. 

- Egy démon lányt keresek. Nem láttad véletlenül? - kérdeztem. Nem felelt. - Hé! Csak segíteni akarok neki! Meg természetesen hazavinni..  szóval ha bármit tudsz a honlétéről akkor kérlek mond el nekem! - erre a kijelentésemre már igazán dühös lett. 

- És ha nem akar vissza menni? Nem tudom kit keresel, de nem láttam erre egy démont sem! -  mondta, majd megfordult és megpróbált visszarepülni a fa levelei közé. Nem hagytam neki, gyorsan felrepültem és elkaptam a szárnyait. Próbált kiszabadul, de nem sikerült neki. Akárhogy kapálózott erősen tartottam.

- Azonnal engedj el te Bűnös Angyal! -  amint meghallottam ezt az elnevezést, még erősebben szorítottam a szárnyát. Erre felkiáltott és megint megpróbált kiszabadulni. Már nagyon idegesített ez a kis kotnyeles kis szárnyas lény, mit tudhat ő rólam?! Semmit az ég világon!!
De most erre nem érek rá. Lia megtalálására kell koncentrálnom. Minél hamarabb meg kell őt találnom.

- HAGYD BÉKÉN AZT A TÜNDÉRT!!!!!

Tudom ez a rész egy kicsit rövidre sikeredett de nem tudok ezzel mit tenni xD Valami kell a kövi részhez is :D Remélem mindenkinek tetszik így egy kicsit több szemszögből. Csak azért mert ha nem tetszik akkor sem tudok ez ellen mit tenni mert ezeket a részeket csak így tudtam jól megírni :D Szóóval remélem mindenkinek tetszett ez a rész :3 Írjátok le kommentbe hogy szerintetek ki az aki rákiabál Dave-re? :D
Jó éjszakát Démonkák :P Igen megint éjszakáztam és elmondom nektek hogy 1:37 van úúúgy hogy eléggé fáradt vagyok xD Addig is jó éjszakát/ reggelt xD kinek melyik :)  

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro