Úgy támojogtam haza, mint egy zombi. Az életkedvem lecsökkent a nullára, és nem vágytam semmi másra sem csak, hogy hazaérjek és aludjak egy nagyot. Az álmaim közé akartam menekülni, mivel az sokkalta jobb, mint a valoság.

Már sírni sem tudtam. A könnyeim is cserben hagytak. Egyszerűen nem tudtam mit kezdeni magammal. Csak annyit éreztem, hogy valami maró és kellemetlen érzés belülről fojtogat és nem akar eltűnni. Ott lappangott bennem minden egyes másodpercben, hogy el ne felejstem azt, hogy ennyi volt. Diego, életem pasija egy karnyújtásnyira állt tőlem, még sem lehetett az enyém.

Legszívesebben sikítottam volna, de ahhoz sem volt elég energiám.

***

Anyám különösen jól tudott időzíteni, így amikor éppenhogy beestem a házba, kitörő örömmel fogadott.

-Na végre, hogy itt vagy! Érkezett egy csomag, amiből Lilynek is rendeltem. Vidd már el neki!-nyomott kezembe egy zacskót, mire fájdalmas tekintettel meredtem vissza anyámra. Miért most? Miért pont ma?!

-Tanulnom kell.-probálkoztam be egy kifogással, de amit anyám egyszer eltervezett azt nem lehetett megmásítani.

-Folyton tanulsz! Egy kicsit kapcsolódj ki, menj át Nickhez, és vidd a csomagot.-rebegtette meg felém műszempilláit, mire legszívesebben felnyögtem volna.-Csak előtte puderezd le az arcod, hatalmas nagy karikák vannak a szemed alatt.-sopánkodott, mire fájdalmas mosollyal néztem utána. Köszi anya! Végülis csak napok óta nem alszok normálisan.

De azért engedelmeskedtem neki, így visszafordulva beültem a Mini Cooperembe és elindultam a Blye házhoz.

Mikor megérkeztem Lily nagy örömmel fogadott engem főleg, hogy ilyen aranyos voltam és elhoztam neki a cuccait.

-Jól vagy édesem?-kérdezte aggódva vizslatva engem, mire értetlenül meredtem rá. Talán a belső fájdalmam kitükröződött az arcomra?-Olyan sápadt vagy.

-Csak fáj egy kicsit a fejem.-legyintettem, hogy minél hamarabb túl legyek a beszélgetésen, mire Lily bólintott és mondta, hogy nyugodtan menjek fel Nickhez.

Na ez volt ma a harmadik dolog, amihez aztán tényleg semmi energiám nem volt: Nickel társalogni.

Mikor benyitottam a szobájába az ágyán ülve találtam, hátát a falnak vetette és egy füzetet tartott a kezében, miközben fején a fejhallgatója csücsült. Éppen tanult.

-Szia!-fogadott kissé meglepetten, mire csak bicentettem felé és ledobtam magam az íróasztalának a székéhez.

-Anyám rámerőszakolta a postás szerepet.-magyarázkodtam kedvetlenül az itlétem miatt, ugyanis máskor mindig előre megbeszéltük ezeket a találkákat.

Nick már meg sem kérdezte ez pontosan mit jelent. Annyi elég volt számára, hogy jól ismerte már anyámat és a szeszélyeit.

Ezek után nem foglalkozva már semmivel csak probáltam kényelembe helyezni magam az ismerős szobában, miközben a gyűrűmet piszkálva elbambultam.

Vajon változtatott volna valamin, ha akkor elbúcsúzok Diegotól? Vagy most könnyebb lenne, ha soha nem is találkoztam volna vele?

-Mi történt?-zökkentett ki a gondolataimból Nick komoly tekintete, miközben levette a fejéről a fülesét. A tekintetétől legszívesebben elbőgtem volna magam, de muszáj volt tartanom magam.

-Semmi különös.-birizgáltam továbbra is a gyűrűmet, mire a szemem sarkából érzékeltem, hogy Nick továbbra is figyelmesen néz.

-Akkor szoktál ilyen fejet vágni, ha Diegoval van valami.-olvasott bennem-Mi történt az olasszal?-kérdezte érdeklődve.

-Vége.-nyögtem ki nagy sokára egy hatalmas nagy gomboccal a torkomban-Végleg.-mondtam, miközben nem mertem felnézni Nickre nehogy leolvassam a tekintetéből a szánalmat.

-Jó nagy idióta.-szólalt meg egy perc hallgatás után, mire végre ráemeltem a tekintetem.

-Ahogy én is.

-De te más miatt.-vágta rá, miközben egy félmosolyra húzódott az ajka. Csak pimaszkodott velem, jöttem rá, mire én is negeresztettem egy aprócska mosolyt.

De aztán ismét beguboztam magamat, és a telefonomat kezdtem el nyomkodni, míg Nicket hagytam tanulni.

Úgy egy fél óra múlva szükségét éreztem, hogy kimenjek a mosdóba. Miután elvégeztem a dolgomat a fürdőszobai tükörbe bámulva magamat merengtem el az elmúlt napok eseményein, mire hányingerem lett.

A folyosón visszafelé haladva a telefonom hirtelen rezgett egyet, hogy értesítést kaptam.

Kiváncsian nyitottam meg miről lehet szó, mire a szívem elszorult.

diego_07 történetet osztott meg az instagrammon. Nézd meg te is!

Kínozva magam nyitottam meg Diego mit is osztott meg magáról, amikor is megdermedtem. Egy videó volt, amin pár sulis diákkal egy bárban ültek és iszogattak. A hangokbol itélve remekül érezték magukat. Hát ennyi lett volna? Ennyit számítottam volna neki? Miután szakított velem szaladt bulizni? Automatikusan afelé sodródott a gondolataim, hogy vajon hány lány probálja még ma kivetni a hálóját rá. És Diego hagyni fogja?

A sírást visszafojtva nyitottam be az ajtón, miközben vánszorogva tettem le az asztalra a telefonomat. Elég volt. Nem akartam még több szörnyűséget látni. Úgy éreztem megőrülök, ha valamivel nem tudom lefoglalni az agyamat. Így mielőtt visszaültem volna a helyemre Nickre vándorolt a tekintetem.

Életem legnagyobb őrültsége fogalmazódott meg a fejemben.

De egyszerűen abban a pillanatban úgy éreztem nekem már minden mindegy volt. Egy kis kikapcsolodásra vágytam, hogy akár csak pár percre is, de megszabadulhassak a gondolatoktól, amik lassan felemésztettek. Nem akartam Diegora gondolni. Kiakartam űzni őt a fejemből, mint egy kártékony rovart és erre a legjobb módszer most csakis az irtás lehetett.

Nem gondolkoztam józanul, amikor lassan Nick elé sétáltam. A fiú értetlenül pillantott fel rám mégis mit szeretnék, amikor is egész egyszerűen letérdeltem az ágyára és a térdeim közé szorítva a combját beleültem az ölébe.

Nick megmerevedett ültében és lefagyva nézett rám. Nem értette mit művelek. De ezzel egész pontosan nem volt egyedül.

-Te mégis...?-próbálta kitalálni, mire megy ki a játék, mire a szájára nyomva az ujjaimat elhallgatattam.

-Shh!-pisszegtem le, mire a fiúnak kikerekedett a szeme a döbbenettől-Nem bírom tovább. Megőrülök, ha nem kötöm le valamivel a figyelmemet.-suttogtam keserűen, majd időt sem hagyva, hogy a fiú válaszoljon vagy legalábbis felfogja a szavaimat, az ajkára tapasztottam a számat.

Nick az első másodpercekben meredten ült és nem viszonozta kétségbeeset csókomat, de aztán szépen lassan feleszmélt és belevetette magát a játékba. Először az ajkaink csak lassan érintették egymást, mintha most találkoztak volna először. Majd egyszer csak meguntam.

Úgy csókoltam vissza Nicket, mint talán még soha, kétségbeesetten és erőszakosan, ami úgy tűnt nincs a fiú ellenére. Szorosan a derekamra fonta kezét közelebb rántva magához, mire a testünk összesimult. Éreztem a testemen feszes mellkasát, ahogy a melleim odatapadtak. Mialatt a csókunk izgalmassá és finommá vált, de én még többet akartam.

Bár Nickel rendszerint váltottunk egymással rövidebb vagy akár hosszabb csókot, ezek mind mesterkéltek voltak, színésziek. Most viszont egészen más volt a szituáció főleg, mikor tovább fokozva az élvezeteket, a nyelvemet becsúsztattam a szájába. Nick hirtelen nyögött fel vagy a meglepettségtől vagy az élvezettől, de ő is viszonozta a gesztust, így a csók még izgalmasabbá vált, ahogy a nyelveink is táncot jártak.

Csak néhány másodpercre szakadtunk el időnként egymástól, hogy némi lélegzethez jussunk, de aztán mindig kiéhezve visszatértünk egymás szájához. Nick fekete tincseibe túrva vadul csókoltam, amikor is Nick egyik kezével lejjebb vándorolva a combomra markolt, nekem pedig egy sóhaj szakadt ki a számon. Nicknek tetszett a reakcióm, így további kényeztető mozdulatokkal látta el a lábamat, mire gonoszul a fiú ajkába haraptam. Nick hirtelen felmordult, mire egy mosoly ült ki a számra. A fiú erre még egy csókot adott, majd megunva az ajkam ostromolását lejjebb vándorolt a szájával. Először csak az arcom és az állam ívét kezdte el apró érzéki csókokkal beborítani, míg őrjítően lassan le nem ért a nyakamhoz. Úgy éreztem minden centiméterét feltérképezi a bőröm finom vonulatának, miközben a tarkóján és a hajában pihentetve az ujjaimat hagytam, hogy azt csináljon velem amit csak akar. Úgy éreztem az egész testem lángol és nem tudtam másra koncentrálni csak a bőrömön súrlodó ajkaira. Sóhajtva élveztem gyengéd csókjait, amíg a helyzet meg nem változott. Nick leragadt a nyakamon egy ponton és részletesen kényeztetni kezdett a nyelvével és az ajkával, amikor szívogatni kezdte az érzékeny bőrt. Felnyögtem a mámoros érzéstől és még inkább belemarkoltam Nick hajába, miközben ő élvezettel kicsinosította a nyakamat.

Amikor végzett a nyakam ostromlásával még egy apró puszit hagyott maga után, majd a telt ajkai ismét visszatértek az enyémhez.

Úgy csókoltuk egymást, mintha az életünk múlt volna rajta. Az eszemet teljesen elhomályosította egyfajta köd, miközben csak hagytam történnie a dolgokat.

Észre se vettem, hogy a kezem már Nick mellkasán pihen, ahogy a pólón keresztül próbáltam kitapintani kellemes izomzatát, miközben Nick a felsőm alját babrálva simogatta alatta a csupasz bőrömet felperzselve testem minden egyes pontját, ahol hatalmas tenyere hozzám ért.

Már magam sem tudtam megmondani melyikünk nyögött fel hamarabb, amikor közelebb csusszanva megéreztem dudorodó férfiasságát.

Faltuk egymást, mint két éhező hiéna és talán elmentünk volna a végsőkig, ha akkor egy hangos kopogás ki nem szakít minket a révületből.

Egyszerre dermedtünk meg egymásba kapaszkodva és szinte másodpercek alatt ugrottam ki az öléből az ágy előtt megállva.

-Hé, gyerekek!-szólt egy hang az ajtó túloldaláról-Jordan csinált pisztáciás sütit, gyertek le enni!-kiáltott be Lily a kopogás után, majd mivel ezek után már nem hallottunk semmit, bizonyára elment.

A kisebb szívroham után, amit Lily megjelenése okozott, meredten néztünk egymásra a kócos, tépet hajú Nicckel. Egyszerre játszódott le mindkettőnk agyában, hogy mi is történt az imént, és mit hagytunk majdnem megtörténni.

Villámcsapásként hasított belém a tudat, hogy majdnem lefeküdtem itt és most Nick Blyeal!

Ezen gondolatokra elpirultam és idegesen sütöttem le a szememet.

-Öhm...én most kimegyek a mosdóba.-szaladtam el, hogy eltávolodjak a fiútól.

Amikor a fürdőbe értem és megláttam magamat, kis híján felsikoltottam a tükörképem láttán. A hajam kócokban állt, az arcom kipirosodott, az ajkaim pedig akkorára voltak dagadva, mintha most estem volna túl egy szájfeltöltésen. De mégis nem ez volt a legkiakasztóbb látvány. Hanem a szemem. Még mindig sötétlett kissé a kitáguló pupillámtól, de ami a legaggasztóbb volt, hogy valami fénylett benne. A szemem csillogott.

Idegesen mostam meg az arcom és a szám enyhítve a pirosságot és a duzzanatot, majd a kezemmel amennyire csak tudtam kifésültem a hajamat.

Ezek után feszengve hagytam el a fürdőszobát, és majdnem ugrottam egyet ijedtemben, amikor kilépve az ajtó mellett Nick támaszkodott.

-Le kéne mennünk.-szolt rekedten a torkát köszörülve, mire rá kellett jönnöm, hogy ö is zavarban volt. Nick Blye sem tudta kezelni a kialakult szituációt!

Tartva közöttünk az egy méter távolságot mentünk le a lépcsőn.

-Egyetek, nagyon finom lett!-fogadott minket Lily a süteménnyel, mire feszengve leültem Nick mellé az egyik székre igyekezve, hogy a testünk véletlenül se érjen össze.

Zavartan sablonos dolgokról cseverészve elfogyasztottam egy sütit, majd Lilyhez fordulva bejelentettem.

-Ideje mennem.-mondtam, mire persze Lily próbált meggyőzni, hogy de legalább még egy sütit egyek meg, de rá se bírtam nézni még egyre. Elakartam menekülni innen. Végül Lily elfogadta, hogy otthon tanulnom kell, így gyorsan még felszaladtam Nick szobájába a cuccomért, miközben szigorúan egy pillantást sem vetettem az ágy felé.

Mikor leértem Nick továbbra is az asztalnál ülve idegesen remegtette a jobb lábát, miközben anyja duruzsolását hallgatta. Egy mosollyal az arcomon köszöntem el a bájos Lilytől, miközben az engem figyelő Nickhez fordultam. A kezemet szorosan magam mellett tartva odahajoltam hozzá, és egy apró puszit leheltem az arcàra búcsúzásként. Alig észrevehetően feltűnt, hogy Nick megremeg, de csak küldtem felé egy kamu mosolyt, és kilépve a lakásból hazaindultam.

---------------

😊Sziasztok!😊
Nem tudtam várni a folytatással.

Eléggé forró jeleneteken vagyunk túl. Mi a véleményetek a kialakult helyzetről Nick és Sky között? 🫣

Legyen folytatás?

Köszönöm a 6.71k megtekintést!❤️