Amikor átléptem rajta, egy elég furcsa helyre kerültem. Egyenes út vezetett előre, aminek nem láttam a végét. A fal lila színű sár állagú volt. Mielőtt bármit kérdezhettem volna, Toshiro megfogta a kezem és elkezdett szaladni.
- Ez a Senkaimon. Soul Society és az emberek világa közötti átjáró, a Koryuhoz pedig ne érj hozzá, elnyeli a szellemi létformákat. A Kototsu ma bukkant fel, szóval hét napig attól sem  kell tartani. Ezt nevezhetjük egyfajta tisztítónak, ami megakadályozza, hogy valaki túl sokáig maradjon itt.
Futottunk még egy kis ideig, majd megláttam, ahogy egyre közeledünk a végéhez. Ismét áthaladtunk egy fényes kapun, de ezúttal már Soul Societyben voltunk. Olyan volt, mint egy normális város az élők világában annyi különbséggel, hogy volt egy elkerített rész a közepén. Toshiro meglátta, hogy azt figyelem.
- Azon a falon belül van Seireitei. Ott élnek a shinigamik. - szólalt meg hirtelen, majd elindult az említett hely felé, egy kapuhoz. A kezem még mindig a kezében volt és nem engedte el, továbbra is húzott maga után.
A kapun átengedtek minket, habár elég kíváncsi tekintettel méregettek és sugdolóztak mögöttünk. Egy darabig így mentünk tovább, majd mikor megelégeltem a furcsa tekinteteket, megszólaltam.
- Toshiro, meddig kell fognod még a kezem?
Mintha csak most eszmélt volna fel, hirtelen elengedett.
- Bocsánat. Viszont már itt vagyunk, ez a 10. osztag részlege. Maradj itt, addig én elintézek pár dolgot. - szólalt meg majd elment.

Miközben várakoztam, odajött hozzám az a nő, akit az Emberek Világában is láttam. Azt hiszem Matsumoto volt a neve.
- Téged még nem láttalak errefelé, hogy kerültél ide?
- Toshiro hozott ide.
- Ó! Értem már - mosolyodott el pimaszul. - Szóval te vagy az a lány akiről mesélt.
- Ashikaga Rayla.
- Egek, én még be sem mutatkoztam, Matsumoto Rangiku vagyok, a 10. osztag hadnagya. Egyébként a kapitány hol van?
- Azt mondta maradjak itt, addig elintéz valamit.
- Áh, biztosan a főkapitánnyal beszéli meg, hogy miért hozott ide. Addig gyere be a főépületbe.
- De-
- Semmi de, gyere.
Nem volt mit tenni, követtem őt. Kicsivel nagyobb volt a többi épületnél, belül volt egy lépcső az emeletre és több szoba sorakozott egymás mellett.
- Gyere be az én szobámba, biztos tetszeni fog! - mondta boldogan.
Egy közepes méretű szoba fogadott, sárga falai voltak és tele volt szekrényekkel, emellett néhány ruha a földre volt hajítva, de nagyrészük emberi ruha.
- Bocsi a kupiért, még nem volt kedvem összetakarítani. Gyere, ülj ide mellém. - intett a mellette lévő helyre az ágyon, ahol helyet is foglaltam.
- Hogyhogy ilyen sok emberi ruha van itt?
- Imádok az emberek világában vásárolni! Olyan sok szép holmi van ott, nem csak ezek a divatjamúlt shihakushok. Unalmas mindig ezeket a shinigami egyenruhákat felvenni.
- Érthető. Gyakran mész az emberek világába?
- Csak mikor minket küldenek Hollow vadászatra.
- És olyankor van neked időd ennyi ruhát venni?
- Hát... - oldalranézett és pimaszul elmosolyodott.
- Szóval ezért haladsz mindig olyan lassan a Hollow vadászattal. - szólalt meg egy hang az ajtóból, amire rögtön felkaptam a fejem.
- Kapitány! Nem szép dolog megzavarni egy csajos beszélgetést!
- Nem most kell ilyen beszélgetéseket tartanotok. A főkapitány kapitányi gyűlést hívott össze Rayla ügyében, szóval igyekezzünk.
- Rayla ügyében? Már is a keresztnevén szólítod? Milyen aranyos! - kiáltott fel boldogan.
Toshiro csak egy sötét pillantással viszonozta ezt.

- Egek! Nem értem miért kell egy ilyen ügy miatt egy kapitányi gyűlés. - mérgelődött mellettem. - Egyébként itt vagyunk. A többiek talán már bent is vannak. - szólalt meg majd benyitott.
Egymás mellett sorakoztak jobb és bal oldalon az emberek, viszont nem volt ott mindenki. Toshiro beállt az egyik oldalra és intett nekem, hogy ne mozduljak. Mindenki engem nézett, így kicsit kellemetlen helyzetbe voltam.
- Na végre megérkeztek. Azt hittem estig itt kell várakoznunk. - szólalt meg egy férfi, aki elég érdekesen nézett ki.
- Kurotsuchi, nem késtek olyan sokat. Még néhány kapitány sem ért ide. - mondta egy hosszú fehér hajú férfi, akinek nagyon nyugodt volt a kisugárzása.
- Kyoraku és Kenpachi nincsenek itt, szerintem nem is fognak. - szólalt meg a Kurotsuchi nevű alak.
- Kyoraku biztos jönni fog, csak elaludt.
- Szégyenletes egy kapitánytól.

Ahogy mondták is, pár perc múlva bejött még valaki, akit szintén nem sokkal később követett az utolsó kapitány is.
- Igazán nem siettétek el!
- Te meg csak panaszkodni tudsz, maradj már egy kicsit csendben Kurotsuchi!
- Semmi érdekes nincs a gyűléseken. Nem lehet harcolni, így nem is nagyon izgatott.
- Csendet kérek. - mondta a főkapitány. - Most, hogy mindenki megérkezett megkezdhetjük a gyűlést.
Néhányan már biztos felfigyeltetek a lányra. Hitsugaya-kapitány hozta ide.
- És ezért hívott össze egy gyűlést, hogy bejelentse, a gyerek idehozta a nőjét? - kezdte el megint az a furcsa fickó.
- Nem érzel valami furcsát vele kapcsolatban? - szólalt meg Toshiro.
- Nincs reiatsuja. És?
- Pontosan. Az emberi testében pedig ez nagyon erős.
Erre nem válaszolt már és mintha hirtelen nagyon elmerült volna a gondolataiban.
- Akkor folytatnám. Gondolom mindannyian érzik, hogy az előbb említett dolgokon kívül van még valami furcsa a lányban.
Furcsa... Bennem? - Nem tudtam mire vélni ezt az egészet.
- Csatlakozni fog az egyik osztagba. - jelentette ki a főkapitány, amin velem együtt mások is meglepődtek.
- Micsoda? De még csak a kiképzéseket sem végezte el! - mondta Kurotsuchi.
- Szerintem sem túl jó ötlet, nem tudunk róla semmit, óvatosnak kell lennünk. - szólalt meg ezúttal egy viszonylag hosszú, fekete hajú férfi, aki ezidáig csendben figyelte az eseményeket.
- Az osztagban, ahova kerül, majd megtanítják neki az alapokat. Van olyan kapitány, aki szívesen bevenné az osztagába? - tette fel a kérdést. Azt hittem, senki se akar majd engem, de ennek ellenére öten felnyújtották a kezüket.
- Gin, Aizen, Kyoraku, Ukitake, miért jelentkeztek? Én hoztam ide, szóval valamivel jobban ismerem mint ti. Az lenne a legokosabb döntés, ha hozzám kerülni.
- Engem is érdekel az a lány. - szólalt meg az ezüst hajú.
- Jelenleg hozzám úgy is kellenek még emberek és ha jól kiképzik hasznos lehet még. - mondta ezúttal egy barna hajú férfi.
- Én is látok benne potenciált.
- Ukitake, tőled nem vártam volna ezt.
- Te is ugyan úgy jelentkezel Kyoraku, ami nem megszokott. Bár egy nőről van szó, szóval talán mégsem olyan meglepő. - válaszolt mosolyogva.
- Hé, ez nem is igaz! - tiltakozott, de neki is felfele görbült a szája széle.
Toshironak láthatóan nem tetszett ez.
- Elmehettek! - szólalt meg végül a főkapitány. - Később értesíteni fogok mindenkit a döntésemről.
A kapitányok egyesével szétszéledtek, Toshirot kivéve. Ő még váltott pár szót a kapitánnyal velem kapcsolatban, majd mikor végzett, szólt, hogy kövessem.

- Amíg nincs pontosan meghatározva, hogy hova fogsz kerülni, a 10. osztag bázisán pihenhetsz.
- Rendben.
- Franc se gondolta vona, hogy ennyien be akarnak szervezni. Viszont Aizen és Gin aggaszt.
- Miért? Van valami gond velük?
- Csak megérzés, de jobb ha minél távolabb vagy tőlük.
Bólintottam egyet, majd csendben folytattuk tovább az utat.