A kezemben maradt vizes hajszálak sokaságát helyeztem a kád szélére. Mióta az egyetem elkezdődött,a hajam rohamosan hullik,legfőképp mikor hajat mosok. Bár,ezen nem lepődtem meg,hogy őszinte legyek. Az egyetem és az otthoni összes stresszt összevéve az a nagy csoda,hogy eddig nem hullott el az összes hajam.

Attól,hogy nem vagyok otthon,az aggódásom még jobban megnőtt,hiszen nem tudom mi történik jelenpillanatban. Két hét után anyuval hazamentünk,a levegőben lévő feszültség pár fokkal alábbhagyott,ami annyit jelentett,hogy az a két hét kellett,hogy mindenki lenyugodjon,egyébként meg köszönőfázisba kerültünk apuval. Nem mondom azt,hogy örülök ennek,mivel ez a kapcsolat megromlására utal,viszont ezerszer jobb,mintha a kiabálások vízhangja töltené be a házat. Bár ugyan ezt gondolom,de ha eszembe jut,hogy hova jutott a családunk,könnyes szemekkel emlékszek vissza a kiskori szép videókra,a régi időkre,mikor minden olyan nyugodt,békés volt.

Hagytam,hogy a hajamról lecsorduló víz mossa el a könnyeimet,amiket ignorálva öblítettem le testemet a tusfürdő habjától. Nagyot sóhajtva egy törölközőt tekertem magam köré,majd a hajamra miután végeztem,és a kagylóhoz léptem. A velem szemben álló,szinte ismeretlen alakot bámulva vettem le a hajamat körülvevő törölközőt és elkezdtem szárítani erőtlenül és álmosan.

Egész fürdés alatt ugyanazok a gondolatok gyötörtek,megállás nélkül,ezzel lehúzva az energiámat,ami hatással volt a napomra is. Be se akartam menni az egyetemre,hiszen csak három órát kellett bent üljek,de úgy voltam vele,hátha eltereli kicsit a figyelmem,de hiába,semmi nem volt erre képes.

A pizsama nadrágomhoz felvettem egy pulcsit meg egy bundás zoknit,hiszen késő délutánra az idő lehűlt,így bőven elbírom a meleg ruhákat. Egy  esti hidratáló krémet kenve az arcomra vettem kezembe a telefont,majd miután lekacsoltam a villanyt,elhagytam a fürdőt.

A kanapéra levetve magam terítettem a lábamra a nemrég vásárolt puha plédet,kezembe vettem a jegyzeteket és olvasgatni kezdtem. Próbáltam minél több információt megjegyezni az olvastakból,hogy ne időpazarlásként éljem meg az elkövetkezendő pár órát tanulással. Erre példa volt elég az elmúlt időszakban és hadd ne mondjam,egy idő után az embert kimeríti.

Olvasásomat,körülbelül fél óra múlva,a telefonom rezzenése törte meg jelezve,hogy üzenet érkezett. Befejezve az elkezdett mondatot hajoltam a készülék után nyögve,majd megláttam a kijelzőn az öcsém nevét.

Apropó,meg tudtuk beszélni a nézeteltérést,ami nemrégiben történt,minden tisztázva van. Egy óriási teher esett le a vállamról,miután végeztünk a majdnem egy órás beszélgetésünkkel, amit csodák csodájára az ő kezdeményezésére kezdtünk el. Ő se az a típusú ember,aki sokáig magában tudja tartani a dolgokat ilyen helyzetekben és ennek jelen pillanatban kivételesen örülök,hiszen ha rajtam múlt volna,ki tudja erre mikor került volna sor. Egy biztos,nem mostanában.

Jake
nem fogod nálad aludni,kiderült kell menjünk a hétvégén meccsekre s most az edzéseken bekeményítenek

Jane
naokés,akkor a pizza részedet automatikusan nekem adtad :P

Jake
jujj tényleeg,na nem baj,egészségedre

Jane
köszönööm

Ritka az ilyen,mikor a héten tudjak meg,hogy hétvégén meccseik lesznek,de ugyanannyira is keményebb edzéseik vannak előtte és aki hiányzik azt egyértelműen nem viszik,de ez minden esetben így van. Alapjáraton,edzésekről hiányozni olyan,mint iskolában nem bemenni az órákra. Jake egyről sem hiányzott,edzés után mikor nálam alszik jön ide és másnap a suli után az akadémiára vissza és ez így megy tovább. Könnyebb lenne a bentlakás neki,hisz az ott a pálya mellett,és sokszor csodálkozok,hogy igaz ritkán,de engedik azt,hogy ne ott aludjanak.

Egy nagyot sóhajtva vettem kezembe az előbb félretett jegyzetet és lebiggyesztett ajkakkal kerestem meg azt a sort,ahol abbahagytam és folytattam unottan. Kezdtem belefáradni,de ez még laza a végzős gimis évhez képest. Nincsenek monoton napjaim,úgy osztom be az időmet,ahogy nekem a legjobb,így több a szabadidőm attól függetlenül,hogy még dolgozok is az Early Bird-ben. Ráadásul azt tanulom,amit szeretek,nem tömik lexikális anyaggal a fejemet és ezáltal jobban haladok a tanulással. Bár rengeteg van,de annál élvezetesebb.

Sokat nem haladtam,mióta Jake-el beszéltem,a csengő hangja zavarta meg koncentrálásomat,viszont nem jelentett nagy gondot,ugyanis tuti a pizzát hozták. Boldogan felpattanva vettem el az asztalról az előkészített pénzt,majd a bejáratihoz lépdelve ásítottam egyet és nyitottam ki az ajtót.

Egy csávó állt ott két pizzás dobozt tartva a kezében,de amikor meglátott,egy ijesztő,pszichopata vigyor nőtt arcára nagy szemekkel. Nem tudtam hová tenni ezt,így összehúzott szemöldökkel néztem rá.

-Jó estét,Kim Jena-szemeim kikerekedtek,amint meghallottam a nevemet a szájából. Ezt nem hiszem el. A szívem azonnal heves dobogásba kezdett.

Egyből leesett a tantusz,hogy ő kicsoda. Kikaptam kezéből a dobozokat,hozzá vágtam az összeget,amiből járt volna vissza egy csomó,mivel apróm nem volt,de az egyáltalán nem érdekelt. Amilyen gyorsan csak tudtam bezártam az ajtót és reszkető lábakkal mentem a kanapéhoz,hogy elvegyem a telefont. A kezem olyan szinten remegett,hogy belépni a névjegyzékekbe is alig tudtam.

Se reagálni,se sírni,semmire az égvilágon nem voltam képes. Fülemben csengett a köszönése,és ahogy kiejtette nevemet a száján. Az undor tört rám,ami hatására a hideg végigfutott gerincemen,megrázkódtam és azonnal libabőrös lettem. Mintha egy bekattant kazetta folyamatosan csak ezt játszaná le,megállás nélkül kivetítve a vigyorát,ami már teljesen beépült a retinámba.

Hallottam lépteit,ahogy elhagyja az ajtómat. A tudat,hogy tudja a lakásomat az otthonom mellett és az,hogy itt volt,ennél rosszabb már nem lehet. Fülemhez tartottam a telefont lefagyott arccal a kanapé szélén ülve. A szobát a frissen sült pizza illata árasztotta el,ami nem hatott a boldogság hormonjaimnak. A szívem erős dobogása le nem állt egy másodpercre se.

Minden másodpercet egy órának éreztem,amikor vártam,hogy felvegye a telefont,de a kellemes,lágy hangját meghallva remegő hanggal tudtam csak megszólalni az eset óta először:

-Minho...

Úristen bocsánat😭 nagyon eltűntem,aminek az oka a végzős év..a betáblázott és monoton napjaim mellett semmi időm írni,most volt egy kevés így az őszi vakációban,de ennen ellenére nagyooon de nagyon remélem tetszik ez a rész,habár nem annyira hosszú és eseménydús,de szerettem volna mindenképp kirakni🥺