A műttő előtt vártam a fejleményeket. Natasával még mindig nem tudom mi van és egy nővér sem jött ki a műttőből. Ki kérem magamnak ,hogy nem jön ki senki ,hogy meg nyugtasson. Ez borzasztó! Nem tudom mi van. Már 2 órája itt ülök. De semmi.
Hirtelen kicsapódik az ajtó. Egy nővér lép ki rajta.

-Elnézést Natasa ,hogy van?

-Hát most élet veszélyben nincsen stabil az állapota de bár melyik percben megváltozhat ez a helyzet.

-Mitörtént?-kedtünk el menni.

-Tudja Natasára éppen itt a lépcsőnél találtak rá valószínű valamiért le akart menni de elesett és nagyon beverte a fejét és a lába szilánkosan tört 2 helyen. A doktor alig tudta megmenteni .

-úr isten ez nem lehet...

-Mi az?

-Semmi csak ez borzasztó.

-Értem.Most bemehetek hozzá?

-igen de még az altató hatása alatt van.

-Rendben.-Bementem és Natasa ott feküdt az ágyon. Aludt. Leültem a szék mellé és csak néztem nagyon aranyos volt. A macit oda raktam mellé. És 15 perc múlva felkellt.

-Szia Natasa!

-Sz-Szia

-Hogy vagy?

-Fáj a fejem.

-De miért kelltél ki az ágyból?
Mit szerettél volna csinálni?

-Hát...

-Natasa

-Jó jó..
Tudod az úgy volt ,hogy mikor felkelltem nem voltál mellettem és azt hittem ,hogy te itt hagytál engem a kórházban egyedűl.És arra gondoltam ,hogy biztos nem vagy még messze ezért letéptem magamról a kügyüket amik rajtam voltak és elindúltam kifele azt tudtam ,hogy valami lépcsőn kell le menni.Így elbicektem a lépcsőig ott megpróbáltam le menni de nem igazán sikerűlt megcsúszott a lábam és előre estem megpróbáltam a korlátot elkapni és ennek az lett a következménye ,higy megfordúltam és el estem háttal lefele. Utána csak arra emlékszek ,hogy a fejemből valami szivárog és nem tudok mozogni fájt a fejem és a lábam borzasztóan.Aztán jött egy doktor és elsötétűlt minden.

-.... azt hitted ,higy itt hagylak?

-Tudod engem már sokszor hagytak ott valahol .

-Miért?

-Tudod az árva házban 3× fogadtak örökbe .Egyszer annak a családnak aki befogadott volt egy gyereke .
Ő lett volna a nővérem.Na ő ott hagyott a játszótéren és alig találtam vissza az árvaházba a családról nem tudok semmit azóta sem.A másik az volt ,hogy az anyuka aki örökbe fogadott egy hónap múlva meghalt autó balesetben.És ott voltam egyedül a házában. Késöbb vissza kerűltem az árvaházba.A 3. eset az volt mikor elszöktem ugye mert az egyik nevelő bántott akkor kötöttem ki ott ahol rám találtál.

-Hát az nem jó.

-Hát nem .

-Tudod én akróbatikát és önvédelmet tanítok szívesen látnálak az óráimon.

-Tényleg?

-Igen

-Jaj köszi!

-Ne köszönd még.

-Még?

-Figyelj, megnéztem egy árvaházat az van ide a legközelebb és az a tiéd?

-Mi a neve?

-Szent Mária árvaház.

-Igen az.

-Megkérdeztem ,hogy lehet- e idéglenesen örökbe fogadni azt mondták ,hogy igen.Tehát velem leszel 2 hétik természetesen ha meggyógyúltál és elfogunk utazni te ,anyukám és én.

-Tényleg ?

-Igen és ha minden rendben megy és te is szeretnéd akkor anyu örökbe fogad és te leszel az én kis hugicám.
És addig is mivel ez is idővel és sok sok pappír munkával jár ezérr addig is minden nap meglátogatlak az árvaházban és elviszünk mindenkit fagyizni .Na mit szólsz hozzá?

-.....Hát ez a legszebb és legjobb dolog amit kaptam valakitől.És amit kaphattam. Most a fellegekben járok.-Natasa elkezdett sírni örömében megöleltem és együtt szenderűltünk álomba. Natasa mellkasán volt a fejem. Közben pedig a széken is űltem. Natasa kezében a maci volt. Úgy aludtunk.

Puszi:Ildi😘❤❤❤