Felixnek nehéz napja volt a munkában, ezért mikor hazaért rögtön a festő szobába ment, hogy a gyengéd ecsetvonások segítségével kiadja magából a felgyülemlett stresszt. Hyunjin a kis szeplős köszönéséből érzékelte, hogy nincs minden rendben és amikor a fiú szó nélkül bekuckózott már biztosan tudta, hogy Felixet nyomasztja valami.

A magas szőke fiú egy tálcára felpakolta Lixie kedvenc nasijait és még teát is készített a kisebbnek, majd ügyesen egyensúlyozva a festő szoba felé vette az irányt. A lába segítségével "bekopogott" és mikor Felix megadta az engedélyt akkor a kilincset a könyökével nyomta le.
-Hát ez meg? - pislogott nagy szemekkel az ausztrál fiú.
-Úgy látom nehéz napod volt, szóval gondoltam hozok neked egy kis finomságot és megkérdezem mi történt - mosolyodott el Hyunjin, majd letette a kisebb előtt lévő asztalra a tálcát. - Szeretnél róla beszélni? - kérdezte kedvesen és végig simított Felix hátán.

-Nem tudom hyung, elég zűrzavaros napom volt - sóhajtott fásultan a kis szeplős, majd nagyot kortyolt a teájából. - Reggel jól indult, nem történt semmi extra, de aztán egyszer csak bejött egy úr, az öltözéke alapján elég fontos és pénzes lehetett... - idézte fel a történteket elmerengve. - Nem tetszett neki, hogy nem Shiva baszta anyámat és csak két kezem van, emiatt érthetően nem tudok olyan gyorsan kiszolgálni mint egy polip - forgatta meg a szemeit és megvetően horkantott egyet.
-Olyan hülye vagy Lixie - nevetett fel Hyunjin. - És ez rontotta el ennyire a napodat?
-Nem is azt mondanám, hogy el lett rontva a napom, hanem inkább gondolkodóba estem egy őőő... Bizonyos dologgal kapcsolatban - motyogta alig érthetően Felix és rögtön fülig vörösödött amikor tekintete találkozott a másikéval.
-Felix tudom, hogy Changbinról beszélsz - csóválta meg a fejét vigyorogva a magas szőke.

-Előtted semmi nem marad titokban, igaz hyungie? - vakarta meg a tarkóját zavarában Felix, majd letette a bögrét és újra megragadta az ecsetet. - Igen, nos... Changbin megvédett és először kedvesen beszélt a férfival, végül pedig a ruhájánál megragadva kidobta a kávézóból - mesélt tovább, majd hirtelen megborzongott és komoran Hyunra nézett. - De komolyan Jinnie, Sungieval attól tartottunk, hogy megveri
-Szerintem érted még arra is képes lenne - felelte somolyogva az idősebb.

-Ezt hogy érted? - kérdezte Felix összeráncolt szemöldökkel, majd ismét a vászonhoz fordult és egy piros pacát pingált a festmény Changbin szívébe.
-Nézd Felix, lehet nem látok bele Changbinba, de nem vagyok hülye - jegyezte meg Hyunjin, majd kiitta a saját bögréjének a tartalmát. - Bármennyire is igyekszik eltitkolni még maga elől is, az a satnya agyú disznó jobban szeret téged mint gondolnád és mint amennyire magának is beismeri - fújtatott dühösen.
-Tudod mi volt a legérdekesebb? - tette fel a költi kérdést az ausztrál. - Olyan mérges volt, hogy azt hittem szabályosan fel fog robbanni, de amint hozzáértem... - kétkedve megrázta a fejét, mintha még ő sem hinnél el a történteket, majd csillogó tekintetét Hyunra emelte. - Nem is tudom, szinte éreztem ahogy a feszültség fokozatosan elhagyta a testét és megnyugodott.

-Szóval ezért festettél most pirosat és zöldet a szívébe? - kérdezte Hyunjin, de szavai inkább hangzottak kijelentésnek.
-Jó szemed van hyung - dicsérte meg Lixie. - A düh és a nyugalom színe, mert ma ezt a két érzelmet sikerült előcsalogatnom Binnieből - mondta halványan somolyogva. - Hiába nem rám volt dühös, de miattam lett az... Mert valaki "bántott" engem.

-Kérlek Felix soha ne add fel! - mondta ellentmondást nem tűrően Hyunjin és hátulról átölelte lakótársa törékeny testét.
-A festést? - kérdezett vissza értetlenkedve Felix.
-Nem azt te gyagya - nevette el magát Jinnie. - Hanem amit Changbinnal csinálsz - folytatta szelíden, majd arcon csókolta Lixet. - Emlékszel a pár héttel ezelőtti beszélgetésünkre?
-Emlékszem - bólintott Felix, majd letette az ecseteket és szembe fordult Hyunnal. - Azt mondtad talán én képes leszek feltölteni színekkel hyung kifakult szívét.
-Így van - bólogatott lelkesen a magasabbik. - Nézd csak, alig telt el egy kis idő és máris 4 érzelmet is beletudtál festeni! Hatással vagy rá Felix, még akkor is, ha ő játssza a csökönyös marhát... - forgatta meg a szemeit flegmán.

Hyunjin szavai elgondolkodtatták Lixiet, de egyúttal önbizalmat és erőt is adtak neki, na meg bizonyosságot arról, hogy nem fölöslegesen erőlködik. Felix tudta, hogy nem lesz könnyű dolga, Changbin nem fog a karjaiba omlani, de őt ez egyáltalán nem zavarta egészen addig, amíg értelmét látta a küzdésnek hyungja szerelméért.

"-Nem adom fel hyung! Sebzett szíved meggyógyítom és úgy fogok rá vigyázni, mint ahogy mindig is kellett volna..."