Reggel nyolckor volt ébresztő. Gyorsan összekészülődtünk majd mendtünk reggelizni. Mikor odaértünk már szinte mindenki ott volt. Gyorsan leültünk Bendéhez aki foglalt egy asztalt majd neláttunk a reggelinek. Közben a nagyok elmondták a napi programokat és meséltek a tanárokról.
Reggeli után mentünk is az első program helyszínére , ami a bemutatkozásról szólt. Mindenki leült egy matracra és figyelt. A lányok kezdték.
- Szióka én Kolonics Fanni vagyok. Steretek vásárolni, plázázni, aludni és persze pasizni . Utálom a kirándulásokat és az olyan undorító dolgokat amiktől koszos lehetek. - mondta a szőkeség és közben billegette magát a fiúknak.

Utána következtek Szilvi , Bianka, Elizabett és Eszter. Pontosan ugyan azzal a szöveggel mint Fanni.
Azután jött Fruzsi, Niki és Janka. Végül rám került a sor. Kicsit féltem mert elég lámpalázas vagyok. Ehez hozzájött még az is hogy egy srác állandóan engem nézett. Ezért még a szégyenlősségem is előjött.

- Sz..sziasztok . Engem Somi Míriamnak hívnak. Szere... Szeretek rajzolni....és mindenféle sportot. Kedvenc szín...színeim a piros, fekete, kék és a zöld. - Nagy nehezen kinyökögtem a mondandóm .

Utánam sorban következtek a fiúk. Ők is elmondták amit kellett. Janka nagyon figyelt és kiegyenesedett a szőke fiúnál akiről kiderült hogy Brunonak hívják. Egyszer csak sorra került az a srác aki folyton nézett.

- Hello Varga Bence vagyok barna szemű barna hajú. Szeretek sportolni mindenfélét. Kedvenc színem a kék. Legjobb haverjaim Roli és Gergő.

Közelebbről látva egész helyes ez a srác. Pár dologban még hasonlítunk is. De hát mi esélyem lenne nála egy magamfajtának .

Bemutatkozzással telt a délelőtt. Délután full rózsaszínben még a fiúknak is. Rajzolt bajusszal és felmosóvödörrel a kezünkben kellet csoportosan előadni egy magyar dalt. A fiúk előadták a Csípőjét meg a járását de egyébként nem tudom hogy mi ennek a zenének a címe. Mi lányok pedig a hull a szilvát. Mikor ennek vége lett a lányok elfuttotak ki ki a maga házába és a fiúk is. Én még viszamentem gyorsan mert ott hagytam a karkötőmet. Sötét van és én félek. Mikor megtaláltam már indultam volna vissza de valaki visszarántott. Bence volt az a két haverjával. Roli elvette a karkötőmet Gergő kócolta a hajamat a Bence meg csak röhögött.

- Nézzétek milyen karkötője van a kis lúzernak. - mondta röhögve Roli.
- Add vissza és hagyjatok békén ! - mondtam kicsit elcsukló hangon.
- Ne pattogj dadogi - fogott le Bence. Könnyű nekik hisz egy fejjel magasabbak.
- Hagyjatok már ! - kiabáltam még jobban. Mikor megjelent Gergő sárral a kezébe .
- Tedd le ! Mit akarsz azzal?! - kérdeztem erőteljesen.
- Fogd le Beni csinálok neki bajuszt meg egy kis masnit a fejére sárból. - szólt nevetve Gergő. Mikor kimondta Bence kicsit erősebben megfogott hátulról és szorírott magához.
- Egedj el ! Te meg ne merészeld! - kiabáltam rájuk kicsit félve.
- Miért engednénk el cica ? Nem bántunk csak kidíszítjük az egyszerű bő kis ruháidat.- mondta Roli .
Összekentek sárral majd mikor hallották hogy jön valaki elöktek a sárba és elrohantak. Én meg ott feküdtem. Gyorsan sírva felálltam mert nem akartam hogy igy találjanak rám. Rohantam a házhoz , mikor beértem már csak Fruzsi volt ébren .
- Veled meg mi történt? - kérdezte aggódva.
- Semmi csak Bence meg a haverjai.- mondtam kicsit pityeregve.
- Gyere semmi baj nem kell azzokkal a szemetekkel foglalkozni . Roliba meg csalódtam velem tök rendes volt. Mondjuk a másik kettőt nem ismerem.
- Mindegy elmegyek fürdeni és lefekszem. - mondtam halkan . Nem hittem hogy Bence ilyen.

Letusoltam és le is feküdtem. Nem akartam már beszélni senkivel.