2. Ügyetlen egybeesés
*Helóka itt van az új rész!😉📝*
/Felriadtam/
.......
Phu..el is felejtettem bemutatkozni
Park Choa vagyok, 9.es gimnazzista
Most kezdem a gimit.
Szeretek olvasni, rajzolni, Kdrama-t nézni, Animéket nézni, és szocializálódni.
Igen, az előbbi álmomból láthattátok , hogy nem kicsit aggódom a sulikezd
és miatt.
Ekkor Yonjon bejött a szobámba.
Yonjon: Jó reggelt!
Choa: Jó reggelt bra!
Choa: Amúgy suliba kéne menni..
Yonjon: Huu, basszus..
Rohant ki az ajtón.
Egy törölközőt csaptam a vállamra és
elmentem tusolni.
Felöltöztem egy egyszerű szettbe.
Elköszöntem anyukámtól.
.......
Már egy ideje rohanok, mivel nem néztem meg a buszrendet.
Viszont miközben sétáltam az előbb megnéztem és mindjárt lekésem.
Rohanok a buszmegállóba... amikor valakiben elesek.
/Hát ez nem igaz. Hogy lehetek ennyire ügyetlen/
Felnézek egy egész helyes Koreai srácot látok.
/Csak most veszem észre hogy megtartott a két karjával/
Srác: Jól vagy?
Choa: /színárnyalat: vörös/
I-gen.-válaszoltam zavartan.
Srác: Máskor vigyázz nehogy eless.
Végre felálltam.
Kezet nyújtva neki kezdeményezték a beszélgetés.
Choa: Ne haragudj, Park Choa vagyok.
Srác: Zung Ceylon.
Kezetráztunk.
Choa: Majd meg találkozunk, rohanok a suliba.
Integettem..
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro