Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Pt.34

*Karl*

Mikor újra felkeltem akkor már Sapnap is fent volt, szóval hozzá is bújtam, le is tette a telefont és hozzám bújt.

Sapnap: Jó reggelt! Hogy érzed magad?

Karl: Hát kicsit jobban mint mikor előbb felkeltem.

Sapnap: Akkor jó, de szólj ha van valami.

Karl: Okés, de alap hogy szólni fogok.

Sapnap: Úgy is legyen.

Karl: Úgy lesz, nem megyünk le enni valamit?

Sapnap: De menjünk, úgyis éhes vagyok, de előtte be kell néznem valahova.

Karl: Okés, lent várlak.

*Sapnap*

Muszáj hogy be nézzek Dreamékhez hogy George most elaludt-e vagy sem.
Hát ahogy gondoltam ott alszanak ölelkezve mindegy is, de nem hagyom őket sokáig aludni. De még mielőtt tényleg lementem volna megnéztem Quackity-t is ő még úgy aludt hogy szerintem egy atombomba robbanásra se kelne fel. Be is csuktam az ajtót és indultam le Karlhoz.

Karl: Nah minden rendben van?

Sapnap: Igen, csak megnéztem a többieket.

Karl: Jah, jó csináltam egy kis tükör tojást és rántottát.

Sapnap: Szuper, már a nyál is össze folyt a számba.

Miután megreggeliztünk utána úgy döntöttünk elmegyünk egy kicsit sétálni jót tenne nekünk amúgy is egy kis friss levegő.

*Quackity*

Mikor felkeltem megnéztem mennyi az idő, hát nem kellett volna. Micsoda már fél 12 van eddig aludtam, soha nem szoktam én idáig aludni. Mi van velem? Jah hát én ostoba vagyok hát én tegnap berúgtam aminek meg is érzem a mellékhatását hisz szét megy a fejem. Ki keltem nagy nehezen az ágyból és elindultam keresni egy kis fájdalomcsillapítót amit még is találtam be is vettem, utána csináltam egy kis reggelit, annyit ettem higy beütöt a kaja kóma. Szóval csak kidőltem a kanapén, és csak néztem a tv-t. A többiek nem tudom hogy felkeltek-e már de szerintem igen, mindegy is. Inkább fél is hívom Lénát úgyis rég beszéltünk már, szóval itt az ideje.

*Dream*

Be aludtunk szokásosan George-al mint mindig mikor össze bújunk felkelés után. Jó George nem teljesen volt felkelés után de mindegy, viszont nem akarom hogy sokáig aludjon hisz amit mondott is, szóval adok még neki egy órát utána fel kell hogy keltsem, amit nem szeretnék hisz olyan aranyosan alszik, de sajnos muszáj lesz. De addig is streamelek egyet hiszen már nagyon régen volt, szóval itt volt az ideje, meg szinte alig posztoltunk valamit szóval lehet azt hiszik a követőink hogy ténylegesen eltüntünk, szóval ki is raktam Twitterre hogy streamelek. Egy órásra terveztem és utána akarom felébreszteni George-ot. Persze mint szokásosan jöttek a kérdések hogy miért tüntünk el egy kis időre, meg hogy még George itt van-e vagy elutaztunk-e meg ehhez hasonló kérdések persze valamennyire válaszoltam de a legtöbbre már nem, nem akartam hogy nagyon kiderüljenek a dolgok. Hamar el is telet ez az egy óra, szóval elköszöntem mindenkitől és kikapcsoltam a streamet. Le is kapcsoltam a gépet, és mentem is felébreszteni George-ot nem tudtam hogy kéne felébreszteni szóval először a nevét mondtam egyre hangosabban és minnél többször, de semmi csak átfordult a másik oldalára, ekkor már rá is feküdtem de csak hümmögött, nem vork már nagyon ötletem, de eszembe jutott egy jó kis ötlet *tudom kicsit perverz de nah 😂* kicsit kijjebb takartam megfogtam a nadrágját és elkezdtem le húzni, már a térdénél volt a nadrág de még mindig semmi, itr már azt gondoltam magamban jól van George te akartad, megfogtam a boxerjét és elkezdtem nagyon szép lassan lehúzni róla, erre fel is kelt és megkérdezte hogy mégis mit csinálok.

George: Dream! Te mit csinálsz?

Dream: Hát mivel nem akartál felkelni semmire sem ezért kitaláltam valamit amire biztos felkelsz.

George: De akkor se kellett volna ezt.

Dream: Jó akkor máskor már rád fogok ugrani az jobb lesz?

George: Hát inkább azt.

Dream: Ezt most úgy mondanád mintha nem örültél volna neki. 😏

George: Én nem ezt mondtam csak reggel van még ehhez, és fáradt is vagyok, és azután még fáradtabb leszek.

Dream: Még a végén járni se fogsz tudni. 😏😏

George: Haha, vicces, vicces vagy mondhatom.

Dream: Jó abba hagytam, de mostmár tényleg ideje lenne felkelni, meg amúgyis te mondtad hogy nem akarsz nagyon sokáig aludni még a végén úgy jársz mint tegnap. Azt meg gondolom nem szeretnéd.

George: Hát nem is. Na jó menjünk inkább le iszok egy kávét, meg már kezdek éhes lenni, újra.

Mikor lementünk csak Quackity-t volt ott.

George: Hát Karl és Sapnap?

Quackity: Nme tudom, de a szobájukban nincsenek az biztos.

Dream: Lehet elmentek sétálni, nekünk is kéne már, olyan régen mentünk már el.

George: Jó majd elmegyünk de először együnk valamit mert ha nem, én téged eszlek meg.

Dream: Jó, jó, menjünk.

*George*

Megreggeliztünk, utána gyors letusoltunk és felöltöztünk én szokásosan loptam Dream pulcsiját amit mindig meg is dicsér hogy milyen jó pulcsim van és hogy cuki vagyok benne. Utána miután ezzel is meg voltunk lementünk és fel vettük a cipőnket és elmentünk sétálni. Mindenfele elmentünk és itt mondanám hogy eljött az én időm és végre el viszem Dreamet arra a helyre ahol megakarom kérni a kezét, de nem most akarom így ilyen fáradtan mert amúgy még mindig az vagyok, egy ideig még tök jól voltam de utána már egyre lassabban kezdtem el sétálni Dream is lelasított higy együtt tudjunk menni, de egyszer csak annyit éreztem hogy a szemem csak úgy csukodik le, amit Dream észre is vett és fel kapott a hátára, és úgy sétáltunk vissza haza, de már olyan 5 óra volt igen olyan sokat sétáltunk. Szóval én nem tudom hogy mikor értünk haza de hogy én bealudtam az is biztos.

*Dream*

Már George-ot a hátamon kellett vinnem annyira fáradt volt, olyan 6-ra haza is értünk azért elég sokat és elég messze mentünk el sétálni nem is értem mit gondoltunk, de mindegy a lényeg hogy mostmár itthon vagyunk, felvittem az emeletre befektettem az ágyba, én gyors le fürödtem lementem egy kicsit még beszélgetni a többiekkel, ami elég sokáig elhúzodott ahhoz képest hogy aludni készültem menni, már este 8 volt mikor abba hagytuk a beszélgetést és ettünk meg mielőtt elmentünk volna aludni, elpakoltunk magunk után és mindenki ment a saját kis szobájába, gyors befeküdtem George mellé és egy szempillantás alatt elaludtam...

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro