Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Pt.30

*George*

Holnap van a nap mikor utazunk, kicsit vártam hisz fura lesz újra ismerős helyen lenni, de azért voltak bennem kétségek is mi lesz ha nem úgy tetszik majd a hely, mi lesz ha olyan emberrel találkozunk aki utal minket nem akarok úgy járni mint egyszer Tommy, de mindegy is felejtsük el ezt az egészet, a lényeg hogy holnap megyünk én és a barátaim és a szerelmem. Nem mondom hogy rövid lesz az út de nem annyira vészesen unalmas, én és Dream nem fogunk unatkozni, de a többiek szerintem szét unnák magukat ok szeretnék inkább minden fele járkálgatni, mi Dreamel akár egész nap össze bújva feküdnénk és nem foglalkoznánk semmivel se, de ez az opció most nem jöhet szóba majd, hisz majd nekem kell körbe mutatnom a várost. De vajon mit kéne nekik először megmutatom, de igazából rá érek ezen majd ott gondolkozni vagy a repülőn. Most inkább ideje lenne ki kelni az ágyból mert eddig csak feküdtem és néztem ki a fejemből. Ki keltem az ágyból és lementem a lépcsőn amint leértem megláttam hogy ok hárman itt aludtak végig, ennyire ki fáradtak volna, mindegy is nem akarom őket felkelteni, kimentem a konyhába reggelizni és kávét inni, csak úgy ültem az asztalnál, vártam ki fog felkelni hamarabb Sapnap, Karl, Quackity vagy Dream.

*Dream*

Mikor felkeltem George nem volt mellettem, ezért leindultam megkeresni. Lementem a lépcsőn megláttam hogy alszanak hárman a kanapén, szóval halkan ki mentem a konyhába ahol meg is találtam George-ot.

Dream: Hát te csak így itt egyedül?

George: Ohh.. Igen. Nem akartam senkit se felkelteni, ők biztosan nagyon fáradtak lehettek ha ott aludtak.

Dream: Hát igen, fárasztó is ez az egész nap csak csúszdázol, volt hogy Sapnapel aludtam én is a kanapén vele, pont amiatt mert egész nap csak az csináltuk.

George: Hát én nem vagyok oda annyira a csúszdákért, szóval még nem tapasztaltam ezt meg, de nem hangzik túl jól hogyha annyira fáradt vagy hogy fel sem tudsz kelni, holnap meg izomlázad lesz ha rég nem mozogtál annyit.

Dream: Pedig mi nagyon élveztük, igaz hogy tényleg másnap izomlázunk volt hogy megmozdulni se tudunk.- nevetett

George: Hát én nem próbálnám ki.- nevettem én is.

Dream: Na eszek én is valamit, utána meg felmehetnénk addig filmet nézni ameddig a többiek felkelnek, így nem tudjuk őket zavarni se, szerintem nem mostanában lesz amikor majd felkelnek.

George: Hát igen, jó öltet. De vigyünk fel nasit is.

Dream: Jó, jó.

Megreggelizett Dream is és ivott egy kávét, utána összepakoltunk magunk után és vissza mentünk a szobába, kapcsolatunk és valami filmet.

*Sapnap*

Mikor kinyitottam a szememet realizáltam hogy tényleg itt aludtunk lent, Karl feküdt mellettem, mellette meg Quackity. Ők még aludtak én meg csak néztem egyenlőre a plafont hisz ha megmozdulok tudom mi fog rám várni. De már kezdtem éhes lenni szóval mostmár muszáj lesz felkelni, mikor probáltam felülni, ami nem nagyon sikerült mert borzasztó izomlázam volt. Éreztem már ezt az érzést amikor Dreamel feküdtünk ugyan így a kanapén, és ugyan az a dolog miatt feküdtünk itt mint tegnap. Sikerült felállni, huu büszke vagyok magamra... Be is mentem a konyhába, el is kezdtem enni jól esett, a többiek még mindig alszanak. Vajon felkeltsem őket vagy hagyjam őket aludni, nem tudom de nagyon unatkozok és velük legalább mindig elszoktunk lenni. Jó inkább telefonozok, addig is telik az idő, majd felkelnek.

*Karl*

Ki nyitottam a szemem, egyből fel is akartam ülni de nem sikerült, izomlázam volt, gondolom a tegnapi miatt, nem mostanában volt már izomlázam fura újra érezni. Hol van Sapnap? Biztos felkelt már, Quackity még alszik, végülis ő csúszott a legtöbbet, mert amíg mi Sapnapel leértünk egyen addig ő kétszer csúszott az egyiken. Mozgolodást hallottam melőllem, oda fordultam.

Karl: Fent vagy? - suttogtam.

Quackity: Hmm.. Ja-hh.

Karl: Neked is van izomlázad?

Quackity: Hmm.. Nem tudom, lehet, meg most nem érzem. De ha felkelek akkor lehet érezni fogom.

Karl: Hát akkor hajrá. Én megnézem addig Sapnapet, biztos a konyhába van.

Quackity: Oké, én addig még itt fekszek egy ideig amíg fel nem kelek rendesen.

Karl: Oké, de ne feküdj túl sokáig, hisz ha jól tudom találkozó van ma, nem?

Quackity: Micsoda?!- egyből fel is pattant, egy kis fájdalom is látszott rajta az izomláz miatt.

Karl: Igen, igen. Ma találkoztok nem?

Quackity: Basszus, el is felejtettem. Gyors össze kapom magam, mennyi az idő?

Karl: Lassan dél, mikorra beszéltétek a talit?

Quackity: 2-re.

Karl: Hát az mindjárt itt van, szóval siess, nehogy elkéss.

Quackity: Igen, ez egy jó ötlet. - fel is szaladt a lépcsőn, jó inkább csak próbált szaladni.

Én meg kimentem a konyhába.

Sapnap: Jó reggelt! Vagy inkább Jó napot! Vagy mi?!.

Karl: Haha, vicces. Mert te mikor keltél fel?

Sapnap: Hát már egy két órája fent vagyok.

Karl: Gondolom, neked is fáj mindened, nem?

Sapnap: De, de már kezdek hozzá szokni, tényleg halottam miről beszéltetek Quackity, ma találkozik a lánnyal?

Karl: Igen.

Sapnap: De kivel? Hogy hívják?

Karl: Nem tudom, azt nem mondta, biztos akkor találkozott vele amikor mi nem voltunk vele.

Sapnap: Jah, meglehet.

Karl: Tényleg, ugye a mai program az pihenés lesz mert tudod holnap utazunk el.

Sapnap: Igen, nem lenne jó ha úgy mennénk hogy szinte mindenük fájna, nem?

Karl: De, de.

*Quackity*

Úristen, úristen, el se hiszem hogy kevesebb mint 2 órám van felkészülni a találkozóig, miért ment ki a fejemből, és miért nem keltettek fel. Ahhh... Mindegy is most a lényeg hogy össze kapjam magam.

*1 óra múlva*
Végre mindennel kész vagyok, ideje akkor mostmár enni is valamit éhen halok.

Sapnap: Nah elkészültél?

Quackity: El mindennel kész vagyok, már csak eszek és utána indulok, nem akarok elkésni.

Karl: Igen, ez egy jó ötlet.

*Kaja után*

Quackity: Nah akkor én indulok is, majd jövök.

Sapnap, Karl: Okés, itthon leszünk úgyis.

*George*

Dream elaludt biztos fáradt volt vagy csak szimplán unalmas volt a film. Viszont lentről halottam hangokat szóval lementem, biztos már fent vannak.

George: Nah fel is keltettek végre?

Sapnap: Igen, nem úgy tűnik?

George: De, de hol van Quackity?

Karl: Randija van.

George: Tényleg kivel?

Sapnap: Annyit tudunk hogy egy lánnyal és ennyi semmi több.

George: Értem, nah és hogy aludtatok?

Sapnap: Egész jól, viszont a reggel csúcs szuper volt mikor felkeltünk mindenünk fájt.

George: Hát azt valahogy gondoltam. - nevettem fel.

Karl: Örülj hogy neked nem fáj semmid.

George: Hát örülök is.

Sapnap: Dream az hol van?

George: Hát most alszik, filmet néztünk és elaludt.

*Quackity*

Úgy siettem a találkozóra mint meg soha, szerencsére 10 perccel az idő előtt értem ide, ő még nem volt itt szóval nem én kések el majd, jó még igazából ő se késett még el, de kitudja mikor érhet ide. Le ültem egy padra és vártam, egyszer csak megjelent a távolban, fel is álltam a padról.

Quackity: Szia.

Lány: Szia, tegnap nem tudtunk egymásnak bemutatkozni, mert siettetek minket, Léna vagyok, és te?

Quackity: Quackity vagyok.

Léna: És hová megyünk?

Quackity: Ahova csak szeretnél.

Léna: Hmmm... Had gondolkozzak... Tudod én most csak egy kis sétára vágyok, és majd este csillagokat nézni.

Quackity: Akkor még is van a programunk, én is szeretnék csillagokat nézni, imádom este nézni őket, olyan szépek.

Léna: Tényleg? Akkor nem csak én vagyok így.

Quackity: Hát nem, indulhatunk?

Léna: Persze.

*Dream*

Mikor felkeltem újból, George már megint nem volt mellettem, és még ő van ki akadva ha én hagyom őt itt, szép. Na mindegy is nem akadok most ki ezen. Viszont beszélnem kéne ma Sapnapel egy nagyon fontos dologról, mert mind a ketten szeretnénk ezt a dolgot. *De ez még egyenlőre titok, hihi majd kiderül* Le is mentem a földszintre ott ültek mindannyian a kanapén és nézték a tv-t.

Dream: Nahát ti meg itt?

George: Igen, gyere te is ide. - mutatott maga mellé.

Le is ültem mellé, de ő már amint tudni lehet nem bír magával és az ölembe ült.

Dream: Quackity hol van?

Sapnap: Randin.

Dream: Tényleg? Nah szuper.

Sapnap: Jah, ő is talál végre valakit magának.

Dream: Hát igen.

Nem is tudtam hogy Quackity talált egy lányt, ennek örülök. Itt abba is maradt a beszélgetés és mi voltunk és a tv.

*Na heloka, szóval hamarosan vége lesz ennek a storynak, és szeretnék majd egy újat írni, hogyha van valami ötletetek hogy miről szóljon, azt szívesen várom, egy dnf storyra gondoltam de majd még meglátjuk, nagyon szerettem amúgy ezt a storyt is írni de úgy érzem itt az ideje hogy ennek hamarosan vége legyen, és jöjjön egy új. Szóval várom az ötletek ha van. 😉*

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro