*Dream*

Mikor felkeltem George még aludt, kivételesen most én keltem fel hamarabb, de most a lényeg inkább hogy George pihenje ki magát hisz a tegnapi nem volt a legjobb. Ki keltem óvatosan mellőle hogy nehogy fel keljen, sikerült is az akcióm. Indultam volna ki a szobából amikor meghalottam George-ot hogy hozzám beszél.

George: Maradj még. - mondta kicsit hangosabban suttogva.

Ekkor vissza mentem hozzá és fölé hajoltam.

Dream: Aludj még. - csak ennyit mondtam, de mikor álltam volna föl hogy akkor lemegyek megfogja a karom és be rántott maga mellé az ágyba.

George: Mondtam hogy maradj. - kuncogott egy kicsit.

Dream: De csak egy kicsit. - adtam be végül a derekam.

George ekkor hozzám bújt és ölelt, de úgy hogy véletlenül se tudjam ki szabadulni a kezei közül. Jó nem mondom hogy nem bánom mert legalább egy kicsit boldogabb mint tegnap, ami nagyon nagy szám. Így voltunk amíg nem kopogott valaki az ajtón.

Dream: Igen?

Sapnap: Csak én vagyok az.

Dream: Gyere be.

Mikor bejött Sapnap látta hogy mind a ketten ébren vagyunk.

Sapnap: Hogy vagy George? - kérdezte a mellettem lévő kis barnaságtól.

George: Hát megvagyok. - mit ne mondjak nem volt elég meggyőző.

Sapnap: Ne hidd hogy ennyivel megúszod. - nevette el magát.

Dream: Na de George, én viszont mennék ki, majd éhen halok.

George: Ne menj, majd eszünk, vagy egyél meg majd engem. *huhu kacsint, kacsint*

Dream: Hát alap hogy téged majd megeszlek, főleg ha már így felajánlottad. Na de mostmár tényleg megyek, te jössz vagy hozzák fel neked valamit? - súgtam neki a fülébe.

George: Jövök.. Nem fogsz itt hagyni újra.

Dream: Akkor gyere, vagy nekem kell levigyelek?

George: Igen, vigyél le.

Dream: Ha ezt akarod.

Ekkor felemeltem és levittem a konyhába és leültettem egy székbe.

Dream: Megfelel? - súgtam szintén a fülébe.

George: Igen, tökéletes.

Dream: Na és mit szeretnél enni?

George: Hmm... Nem tudom, valami finomat.

Dream: Hm... Vagy el is mehetünk kaját venni a szeretnéd, úgyis kellene még pár cuccot venni.

George: Jó, de előtte felöltözök. - és nyújtotta felém a kezeit hogy vegyem fel és vigyem vissza.

Újra fel emeltem és mentünk fel mikor össze futottam Karlal fent a folyosón.

Karl: Sziasztok, hát ti mit csináltok?

Dream: Csak szállítgatom az uraságot, hogy felöltözzön és utána megyünk venni pár cuccot.

Karl: Jó mi úgyis el leszünk itthon, igazából ideje lenne kicsit rendet pakolni, ez idő alatt eléggé nagy kupit csináltunk.

Dream: Hát igen, meglehet.

George: Menjünk... Éhes vagyok...

Dream: Na jó mi megyünk, nektek jó takarítást.

Karl: Köszi. - ezután le is indult a lépcsőn Sapnap-hez.

Mikor letettem George-ot az ágyra magára húzott és elkezdett csókolgatni. Én persze elkezdtem kiszívni a nyakát, ami miatt nyögött is egy párat, de én utána abba hagytam mert már tényleg nagyon éhes voltam, és már ideje lenne indulni is. Neki nem nagyon tetszett, de utána ő is és én is felöltöztünk. Útnak is indultunk. Be is vásároltunk otthonra minden félét és mentünk haza.

*Karl*

Miután lefutottam a lépcsőn Sapnaphez, szó szerint rá ugrottam. Amit persze őt váratlanul érte. De szerencsére reflexeiben bíztam és jól is tettem, mert még tartott. Lent volt Quackity is, de ő a tv-t nézte és játszani akart Sapnapel, szóval el is engedtem had játszanak én addig felmentés videót vágni egyedül, kicsit azért magányos voltam fent egyedül, de csak nem lehetek mindig Sapnapel neki is kell egy kis én idő, vagy éppen más idő. Kicsit emiatt lassabban vágtam a videót és nem tudtam koncentrálni, ezért inkább lementem sétálni kicsit ki akartam szellőzetetni a fejem. El is köszöntem a többiektől, én meg csak mentem amerre a lábam vitt, elég messze el is mentem ahol már szinte senki sem jár. Egy kis tisztásra érkeztem ami nagyon nyugis helynek tűnt, és mint kiderült az is. Kellemesen fújt a szél és baromi jó idő is volt, le is feküdtem a fűbe hogy csak nézem az eget. Viszont hirtelen bealudtam, amit én nem vettem észre,  a telefonom le volt némítva így senki sem tudott elérni, ami nagy galibát is okozott csak erről én még nem teljesen tudtam mikor bealudtam.

*Sapnap*

Nagyban játszottunk Quackity-vel amikor Karl közölte velünk hogy el megy sétálni, és már köszönt is el tőlünk. Mikor ki ment az ajtón nem érzetem valami jól magam mert láttam rajta hogy ő sincs valami jól, de abban reménykedem hogy semmi baj nem lesz, csak egy kis sétára van szüksége, hát igen ekkor még ezt gondoltam. De mikor már sötétedni kezdett akkor fel is hívtam hogy hol van, nem vette fel, ekkor még azt gondoltam biztos lemerült de már jön haza. Már este 8 volt és ő még sehol nagyon aggódtam hogy hol van már egy csomószor hívtam, már sirni kezdtem nem tudtam hogy mit tegyek, ekkor mindenki körém gyűlt és mondták hogy minden rendben lesz.

Dream: Én megyek és meg keresem ti maradjatok itt, jó?

George: Én is veled megyek.

Dream: Nem George, most Sapnap-nem szüksége van rátok.

George: De...

Dream: George... Kérlek..

George: Jó... - láttam rajta hogy ő is borzasztó lan szomorú emiatt hogy nem mehet Dreamel.

Dream el is indult addig én, George és Quackity itthon maradtunk.

*Dream*

Fogalmam sem volt hogy hol keressem, ezért csak arra mentem amerre a lábam vitt, bíztam a lábaimban hogy elvezetnek oda ahol Karl van. Az egész környéket bejártam amikor eszembe jutott a tisztás ahol szoktam lenni és ahova George-ot is el vittem, azon nyomban oda indultam. Mivel elég sötét volt nem láttam ott senki de nálam volt a telefonom azzal világítottam, mikor megláttam valakit a fűben. Közelebb mentem akkor láttam hogy Karl fekszik ott, mit ne mondjak nagyon megijjedtem mert csak ott feküdt és nem mozdult. Ekkor fölé hajoltam, megnéztem hogy lélegzik-e, nagyon megkönnyebbültem mikor hallottam ahogy levegőt vesz. De mit kereshet itt, ekkor megpróbáltam felébreszteni, ami sikerült is.

Dream: Héé, Karl ébresztő... - és ezt egyre hangosabban már mozgatni is kezdtem.

Karl: Mi? Dream? Te mit keresel it? És én még mindig miért vagyok itt?

Dream: Túl sok kérdés egyszerre majd otthon megbeszéljük.

Karl: Rendben.

Meg is indultunk haza amikor haza értünk Karl ment be először, amint meglátta Sapnap Karlt egyből a nyakába ugrott.

Sapnap: Te meg hol voltál? - kicsit nehezen mondta mert hát közben ugye sírt.

Karl: Én csak a tisztáson voltam, de valahogy sikerült bealudnom, a telefonom meg le volt némítva.

Dream: A lényeg hogy itt van. - mondtam biztatóan.

Sapnap: Köszönöm Dream. - oda jött hozzám és megölelt.

Dream: Ez csak természetes. - öleltem vissza.

Quackity: Huu... De jó hogy meg vagy Karl.. - ment oda Karlhoz megölelni.

George: Huu... De örülök. - mosolygott végre, megölelte Karlt és jött oda hozzám.

Sapnap: Gyere menjünk fel. - fogta meg a kezét Karlnak.

Fel is mentek mind a hárman mert Quackity is velük ment, csak ő egy másik szobába.

George: És most felviszel? - kérdezte tőlem boci szemekkel.

Dream: Persze.

Fel is el emeltem és vittem fel, de mint mindig ő nem bír magával és csókólgatni kezdte a nyakamat. Már szinte nevettem, de ha ennyire akarja akkor meg kapja, csak nehogy az legyen hogy majd másnap nem tud majd járni. Hihi...