Pt.22
Sapnap: Hogy mi?!
Es Dream már ki is ment a a konyhába egy pohár vízért, de mire vissza érhetett volna ok már fent voltak nem akartak vizet kapni. Mind a ketten már előttem álltak, mint akik nem is aludtak volna. Szerencsére a víz se ment kárba mert Dream megitta, és csak nevetett. Én is nevettem, amit Sapnapék fa pofával néztek minket, ezen még jobban elkezdtünk nevetni. De végül abba hagytuk és kérleltük őket hogy segítsenek nekünk kipakolni. Nem fogadták annyira jól de végül jöttek segíteni. 2-3 óra alatt kész is voltunk fura hogy ilyen hamar kész voltunk. Viszont utána fogalmunk se volt hogy mit csináljunk, szóval azt terveztük menjünk el bulizni, persze én nem nagyon örültem neki hisz múltkor is berúrgtam, de bele mentem. Este 8-kor megyünk, szóval addig még van idő, addig néztünk így négyen egy horror filmet, hát mi mást is nézhetünk volna. Persze természetesen én nagyon féltem ezért Dream-hez szorosan oda bújtam, és mikor olyan rész jött akkor elakartam a kezemmel a szememet. Sapnap és Karl is ugyan így volt mint én csak náluk is Karl félt. Sajnos a többiek úgy döntöttek hogy nézünk meg még egyet de persze csak én és Karl elleneztük, de ők valahogy rá vettek minket de ugyan úgy voltunk mint az előzőnél. És lassan már este 6 óra volt szóval, mikor vége lett a filmnek mentünk készülődni hogy mindenki kész legyen. Én természetesen elloptam Dream egyik pulcsiját, amit megint díjazott hogy jó a pulcsim, én meg csak mondtam neki hogy igen tudom, és néztem magamnak egy melegítő nadrágot mert nekem farmert felvenni semmi kedvem sincs. Dream is egy pulcsit vett fel és melegítőt. Mi úgy voltunk vele hogy kész vagyunk, már csak Sapnapre és Karlra kell várni. Mi lent ültünk és ettünk valamit hogy ha iszunk akkor ne legyen az hogy rosszul leszünk. Kis idő múlva a többiek is le jöttek és ettek velünk, utána indultunk is. Dream vezetett én mellette ültem a többiek meg hátul. Mikor oda értünk elég sokan voltak szóval fogtam Dream kezét nehogy elveszítsem vagy ő engem, Karlék is így mentek. Le ültünk a sarokba lévő asztalhoz szerencsére ott nem voltak annyian hisz az volt a legmeszebb ami nem is volt baj legalább mindenkitől távol maradunk.
Dream: Én megyek hozok valamit, ti mit kértek?
Sapnap: Én veled megyek így könnyebb lesz hozni hogy ketten visszük.
George: Nekem igazából mindegy mit hozol. - végülis tényleg fogalmam sem volt hogy mit kérjek.
Karl: Nekem is mindegy. - láttam rajta hogy ő sem tudja hogy mit szeretne.
El indultak a pulthoz, mi meg ott maradtunk.
George: Tudod miért nem szeretek bulizni jönni, annyira?
Karl: Hát hogy bármikor el vehetik a kis Dreamedet, vagy téged fognak levenni és ő meg mérges és féltékeny lesz.
Kicsit sem lepődtem meg ezen hisz szerintem sokan ezért nem szeretnek bulizni járni vagy elengedni valakit.
George: Pontosan. Nem akarom hogy ma történjen valami ilyesmi.
Karl: Hát én se szeretném hogy ez történjen. Pedig tudom hogy engem szeret de azért mégis csak rosszul esik ha meglátom mással csókolózni, pedig nem tehet róla hogy vagy csak úgy lekapták vagy csak szimplán részeg. De akkoris ezt át élni valami borzalmas lehet.
George: Hát igen, én se szeretném ezt, viszont ez bármikor megtörténhet, és ebbe borzalmas bele gondolni is.
Karl: Igen, igen, de szerintem ha még is történne próbáljuk meg nem felhúzni magunkat és fogjuk meg őket és vigyük el, és éreztetjük velük azt hogy mérgesek vagyunk, mert ők lehet hogy ekkor nem tudják hogy ez rossz.
George: Igen, de viszont lehet hogy ez velünk történik meg, és ők fognak így reagálni, és ők lehet hogy nagyon haragudni fognak ránk.
Karl: Hát figyelj hogy ez velünk ne történjen meg próbáljunk meg mértékkel inni és akkor nem lehet baj belőle.
George: Igen ez egy jó ötlet, de azért próbáljuk meg őket is rá venni hogy ne nagyon igyanak és akkor nem lesz baj.
Karl: Igen, de ha mégis berúgnak akkor majd mi vigyázunk majd rájuk.
*Eközben Dream és Sapnap*
Dream: Nem kéne annyira majd berúgni nehogy történjem valami, nem?
Sapnap: Igen, nem lenne a legjobb főleg hogy, nehogy az legyen hogy elveszik tőlem Karlt.
Dream: Igen, tőlem még George-ot. Na de menjünk venni valami piát.
Sapnap: Okés, de mit kéne venni?
Dream: Fogalmam sincs, vegyünk egy kis vodkát, sört, bőr is jöhet úgyis rég ittam már, meg próbáljunk meg nem nagyon keverni mert abból nem sülhet ki jó dolog.
Sapnap: Hát igen, meg nem is akarok hányni.
Dream: Na siessünk vissza a többiekhez.
Sapnap csak bólintott.
*George*
Vártunk hogy mikor jönnek vissza közben két csaj oda jött hozzánk, és elkezdtek úgymond flörtölni velünk, mi persze nem hagytuk magunkat, és mondtunk neki hogy már foglaltak vagyunk.
George: Bocsi lányok, de mi már foglaltak vagyunk. - mondtam határozottan.
Csaj1: Úgyse fogják megtudni.
Csaj2: Meg ha itt is lennének akkor majd azt hiszik haza mentetek vagy elmentetek vagy valami ilyesmi.
Karl: Köszi de nem, nemsokára úgyis vissza jönnek.
Csaj1: És mégis hova mehettek?
Csaj2: Biztos megcsalmak titeket szóval ti is tegyétek ezt.
George: Miért csalnának meg?
Csaj1: Tudjátok ti milyenek a lányok? Itt hagynak titeket és összefutnak egy fiúval és kész ott már minden el lett döntve.
Csaj2: Hát igen, szóval jöttök velünk?
Mielőtt válaszolhattam volna hogy nekünk nem barátnőink vannak hanem barátaink, jöttek Dreamék.
Dream: He lányok, hagyjátok békén őket. - ordította nekik.
Sapnap: Jobb ha elhúztok.
Csaj1: Mégis miért kéne? - mosolygott rájuk huncutan, de inkább Dreamre és a másik lány is rá nézett.
Ekkor egy kicsit féltékeny lettem, de büszke is hogy az én barátomat nézik hisz tudom hogy helyes.
Dream: Talán mert foglaltak. - vágta rá.
Csaj2: Hát figyelj ha el is mentek a barátnőik az már nem jön vissza. - már szinte úgy mosolygott hogy elakartam törölni a vigyort a szájáról.
Dream: Ohh.. Szóval erről van szó?
Sapnap: Hidd el hogy nem fogják itt hagyni őket, úgyis most jöttek vissza.
Csaj1: Hát én nem látom őket.
Csaj2: Én se.-nevettek
Sapnap: Hát pedig nem nehéz észre venni főleg ha itt állnak előttetek, és beszélnek veletek.
Ekkor monda kettő lány lefagyott, és rá jöttek mi folyik itt és csak ennyit mondták mielőtt elmentek volna.
Csaj1, csaj2: Fhujjj....
Dream és Sapnap csak nevetett mi meg csak utána nevettünk, és leültek vissza mellénk. Szerencsére nem rúgtunk be annyira higy azt se tudjuk hogy hol vagyunk szóval haza tudtunk sétálni. Mikor haza értünk mind a négyen az ágyba bújtunk, de előtte még jól ki nevettük a lányokat akik próbálták volna felszedni minket és mentünk is aludni, hamar bealaudtunk, viszont mivel tudtuk mi vár ránk holnap már készítettünk is magunkhoz gyógyszereket, és el is aludtunk...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro