*George szemszöge*

George: Én-én.. Sz...-eretem már most ezt a helyet.. - nem bírtam kimondani, féltem nagyon..

Dream: Ennek örülök, akkor majd többször is ki jöhetünk ide..

George: Igen, egyszer este is kijöhetnénk csillagokat nézni, nem?

Dream: Igen ez egy nagyon jó ötlet.. Akár most is maradhatunk ha szeretnél.

George: Hát jó, ugye nem lesz baj hogy nem megyünk haza egy ideig, Sapnapék ugye nem fognak aggódni?

Dream: Nem nyugi, de fel is hívhatomm, és mondom neki hogy maradunk..

George: Oké

*Dream szemszöge*

Dream: Szia Sapnap, maradunk a helyemen George-al csillagokat nézni, jó? Szóval nem megyünk haza egy ideig.

Sapnap: Okés, nem is baj maradjatok nyugodtan.. Hihi..

Dream: Most miért röhögsz?

Sapnap: Semmi, semmi, csak Karl mutatott egy viccet. - Persze hazudott, mert hát örül hogy majd George-na itt lehet az alkalma.

Dream: Okés, akkor megbeszéltük majd megyünk. Szia.

Sapnap: Szia.

Dream: Na ezt is el intéztem.. Gyere feküdjünk le a fűbe úgy sokkal jobb lesz.

Lefeküdtünk a fűbe és néztük a csillagokat.. Nagyon szépek voltak.. Ránéztem George-rá aki nagyon nézegette a csillagokat.. Nagyon cuki volt.. Lehet hogy tényleg szeretem? Nem tudom de ha igen is akkor félek neki elmondani nem akarom hogy a barátságunk ezzel megváltozzon, ezért csak becsuktam a szemem..

*George szemszöge*

Láttam ahogy Dream rám nézett, próbáltam csak az eget nézni hogy ne tünjön fel neki hogy elpirultam. De ekkor vissza felnézett és becsukta a szemét.

Egyszer csak fölé hajoltam, nagyon megakartam csókólni de nem mertem, csak néztem, de mikor fölé hajoltam ezt ő is megérezte és ki nyitotta a szemét és csak néztünk egymás szemébe, nagyon elvesztem abban a gyönyörű zöld szemeiben, amikor egyszer csak nem bírtam tovább és megtettem. Megcsókóltam, éreztem rajta hogy egy kicsit meglepődött de viszonozta a csókot. Jó  hosszú ideig tartott amikor eltávolodtam tőle. És csak úgy kijött belőlem...

George: Dream.. Hát hogy is mondjam el neked, de szeretlek. Már régebben is éreztem valamit csak nem voltam benne biztos de mikor el hoztál ide rájöttem hogy igenis szeretlek.

Dream: Hát igazából én is így voltam vele, én is eléggé féltem, de mikor fölém hajoltál egy kicsit számítottam rá hogy megcsókólsz, de csak azért mert volt egy hasonló álmom csak akkor nappal volt. Szóval én is szeretlek George.

*Eközben Sapnap*

Remélem most megteszi George, bár azért is mondtam neki hogy tegye meg mert azért Dreamen is látszódott hogy oda van George-ért csak ő is félt, és próbálta nem mutatni.. Szóval én mindent is tudok.. Egyedül egy dolgot nem hogy Karl hogy érez irántam, ebben a pár napban nagyon elszórakoztunk, és nagyon is élveztem... Szóval lehet hogy nekem is elkéne neki mondani vagy tenni kéne érte valamit.. Valahogy a tudtára akarom hozni.. Vagy kezdjek el lassan haladni...

*Karl szemszöge*

Láttam Sapnapék hogy valamin nagyon agyal, vajon azon hogy George végre megteszi-e vagy sem, de valami még volt láttam rajta, valamit titkol csak nem tudom hogy mit.. Ki akarom deríteni, vajon elmondja nekem... Bár ha már itt tartunk nem tudom mi van velem valamiért egy kicsit lehet többet érzek Sapnap iránt mint barátság de lehet hogy nem csak az agyam szórakozik.. Vagy lehet hogy tényleg így van.

*Sapnap szemszöge*

Najó itt az idő mindent is elmondani Karlnak, rá néztem Karlra nagyon gondolkozott valamin, nem akartam közbe zavarni, ezért inkább csak néztem amíg fel nem figyel rám.

*Karl*

És mivan ha ő is többet érez irántam.. Vajon ha elmondja én mit fogok mondani lehet hogy a szívem azt akarja kimondatni velem hogy én is szeretem... Egy kicsit abba hagytam a gondolkodást és láttam ahogy Sapnap várja hogy hozzám szóljon.. De nem akart megzavarni gondolkodás közben, ez aranyos..

*Sapnap*

Végre rám figyelt itt az idő.

*Karl*

Najó most vagy soha.

Karl: Figyelj Sapnap.

Sapnap: Figyelj Karl.

Egyszerre szólaltunk meg. Hagyni is akartam hogy kezdje ő.

Karl: Mond csak nyugodtan hallgatlak.

Sapnap: Te de is akartál valamit mondani.

Karl: Az most nem fontos. Szóval mit szeretnél mondani?

Sapnap: Hát figyelj Karl, lehet hogy hülyén fog hangzani meg minden de... É..é.é.n sze..retlek téged....

Teljesen lessokoltam, nem tudtam hogy mit mondjak, de valahogy számítottam hogy ezt fogja mondani.. Nem jött ki egy szó se a számon akárhogy próbáltam... És akkor láttam meg amit nem akartam hogy megtörténjen..

Sapnap: Jó tudom nem kellett volna, csak szerettem volna hogy tudd... - és fel is szaladt a szobájába sírva..

Én nem akartam megbántani de nem tudtam megszólalni.. A szám nem engedelmeskedett nekem.. Nem értettem ezért csak gyorsan felszaladtam a szobájához és bekopogtam..

Karl: Sapnap kérlek engedj be..

Nem válaszolt, megprobáltam újra hátha..

Karl: Nem akartalak megbántani de egy szó sem jött ki a számon.. Kérlek engedj be hagyj magyarázzam el...

Nem szólt semmit se ezért leültem az ajtónak támaszkodva és vártam, hisz egyszer úgyis ki kell jönnie nem maradhat bent örökre...

*George szemszöge*

Nagyon örültem amit Dream mondott, kicsit meglepődtem azon az álmon de nem érdekelt hisz igazából az álmok néha megtörténnek lehet hogy nem úgy ahogy álmodtuk de valami hasonlóan.. Szóval lehet az én álmom is hamarosan vagy már lehet hogy még is történt csak nem úgy ahogy én azt megálmondtam.

Dream: Akkor mi most együtt vagyunk? - szegezte felém a kérdést.

George: Öhmmm.. Gondolom igen.. Ha már így kimondtuk hogy szeretjük egymást..

Ekkor szorosan megöleltük egymást és megcsókóltuk egymást, nagyon hosszasan tartott de levegő hiány miatt szétváltunk... El se hittem hogy ez tényleg megtörténik velem de ideje, haza menni szerintem..

George: Figyu, szerintem ideje lenne haza menni, nem gondolod?

Dream: De meg már kezd hűvös is lenni.

*Time skip*

Haza értünk, felmentem volna a szobámba, de Dream hirtelen megfogta a kezem..

Dream: Nem akarsz mellettem aludni? - k~rdezte kicsit félénken.

De persze igent mondtam.

George: De, persze menjünk.

De mielőtt mentünk volna láttuk hogy Karl Sapnap szobája előtt az ajtónak dőlve alszik..

George: Szerintem történt valami közöttük.. - mondtam suttogva.

Dream: Lehet.. Remélem nincs baj.. De holnap megkérdezzük őket.. Most irány aludni..

És be feküdtünk egymás mellé Dream hátulról átölelt és aludtunk is..

*Sapnap*

Nem kellett volna elmondanom neki, felszaladtam a szobámba, és bezártam az ajtót és lekuporodtam a sarokba.. Hallotam hogy jön fel és próbált volna bejutni, de én nem akartam be engedni túlságosan is féltem hogy mit fog mondani...

*Karl*

Egyszer csak arra keltem fel hogy nyitodik az ajtó.. Sapnap volt az és csak nézett rám hogy mit csinálok itt.. Egyből feláltam és rá néztem láttam a tűz piros kisírt szemeit, és azon nyomban megöleltem... Amit szerencsére viszonzott.

Sapnap: Te mit keresel itt? Miért itt aludtál?

Karl: Mert tudni akartam hogy mi van veled, és mondani is akartam valamit, de tudtam hogy egyszer úgyis ki fogsz jönni ezért itt maradtam..

Sapnap: Gyere be.. Aludj itt.. De ha nem akarsz persze azt is megértem..

Karl: Persze hogy itt alszok.. Szükséged van rám...

Befeküdtünk az ágyba egymással háttal.. De én nem bírtam ki és megfordultam és hátulról megöleltem.. És így aludtunk..