Másnap Hermionénak szinte kipattant a szeme és a mellette nyugodtan alvó férfit méregette. Jól emlékezett az éjszaka történtekre, amiért kissé szégyenkezett, aztán elindult a fürdőszoba felé. Tusolás után még zavarosabb gondolatokkal készítette el kávéját. Draco kipihenten ébredt, de amikor megérezte, hogy egy szál semmiben fekszik Granger ágyában, kapkodva felöltözött és dühösen csörtetett ki a konyhába.

- Granger, mond azt, hogy csak álmodtam – ült le a lánnyal szemben.

- Valószínűleg ugyanazt álmodtuk, aminek elég csekély az esélye, úgyhogy megtörténtté nyilváníthatjuk az eseményeket – mondta gúnyosan.

- Csak egy botlás volt – motyogta maga elé Malfoy. Arról a karta meggyőzni magát, hogy nem volt jó a lánnyal, ami persze nagyon nagy hazugság volt.

- Egy nagyon jó botlás – javította ki Hermione.

- Parancsolsz? – kérdezte meglepetten Malfoy.

- Jól hallottad, Draco, jó volt veled. Én legalább bevallom, és nem futamodok meg az érzéseim elől.

- Tőlem ne várd az, hogy miután lefeküdtem veled, szerelmet vallok – felelte ingerülten Malfoy.

- Nem is várom el. Ahogy azt sem, hogy ódákat zengj rólam.

- Akkor? – kérdezte tanácstalanul az ex-mardekáros.

- Csak egy kicsit légy őszinte, a magad módján.

- Jól van, csak ne okoskodj már korán reggelről – morogta. – Ilyenben még nem volt részem.

Hermione úgy vélte, hogy Draco szavai inkább elismerően csengtek, ám nyilvánvaló, hogy Draco Malfoy nem fog szerelmesen gügyögni partnere fülébe, Hermione Granger pedig nem volt az a nő, aki mindezt elvárta.

- Többször is átugorhatnál – szólalt meg hosszas csend után Hermione.

- Ajánlatot teszel nekem?

- Nem, te nagyképű idióta – forgatta szemeit Hermione -, csak arra gondoltam, hogy jobban is megismerhetnénk egymást. Nem kell egyből másra gondolni.

- Mi ez? Randevú?- Annak hívod, aminek akarod – nézett kacéran a szürke szemekbe.

- Tudod mit, Granger? Ma elviszlek vacsorázni, és ha normálisan viselkedsz, lehet, hogy többször mutatkoznék veled – vigyorodott el, miközben felállt és a zakójáért nyúlt. – Most már szeretnék hazamenni. Úgy tudom, már nem tartozom a felügyeleted alá. Megköszönni nem fogok semmit, hisz ez a minimum, amit tehettél értem, mert te ütöttél el.

- Hát persze, Malfoy – bólogatott hevesen Hermione.

- Este hétre jövök érted – Draco Malfoy biccentett egyet, aztán elhoppanált.

VÉGE!