♦ Prologue ♦
Az, hogy a bátyámhoz és a bunkó lakótársához költöztem a suli miatt van. Mivel L.A. egyik legjobb sulijába járhatok, mint Kian is, ezért úgy döntöttek a szüleink, hogy Kian-hez költözök, hogy ne kelljen bejárnom. Ezzel nem is lenne probléma, csupán az az icike-picike, akit Justin-nak hívnak. Nem hagy ki egyetlen egy alkalmat sem, hogy ne fejezze ki irántam való „vonzódását". Persze csakis akkor, ha Kian nem látja. Előtte meg teszi a szépet.
Vegyük a múltkori esetet, amikor Bátyámnak valamiért el kellett mennie. Egész jól elvoltunk, neki semmilyen megnyilvánulása sem volt, egészen addig, amíg el nem mentem fürödni. Már befejeztem a zuhanyzást, és fel is vettem a pizsamám, ami most egy fekete csipke bugyit és tesóm egyik kinyúlt pólóját jelentette, mert miért ne. Aztán visszamentem a szobámba, ahol már várt az a göndör hajú idióta. Az ágyamban. Meztelen felsőtesttel.
- Ajánlom, hogy csak a pólódat hagytad el idefele, mert ha nem, akkor el is búcsúzhatsz a jövőbeli gyerekeidtől.
- Akkor köszönj el a mini Jc-től és a mini Kacey-től, mert akkor neked se lesz. – vigyorog rám, azzal a hatalmas mosolyával és felül az ágyban. – Tudod, beismerhetnéd már, hogy epekedsz a testem után, és azért, hogy a pasid legyek.
- Esetleg a fejedben, Drágaszíve, mert, hogy ez nem igaz, az is biztos. Most pedig menj ki a szobámból. – kértem meg nyugodtan a fiút, de süket fülekre találtam. Meg sem mozdult a helyéről.
- Kimegyek a szobából, ha most beleülsz az ölembe.
- Nincs egyesség. Ne akard, hogy rád uszítsam Kian-t, mert megteszem. Te is tudod milyen.
- Tudom, de semmit sem tudsz felmutatni neki, amivel rám uszítanád. – mondja magabiztos mosollyal, majd kimászik az ágyamból. Megkönnyebbülve látom, hogy az alsóját magán hagyta. lassan lépkedett felém, ezzel engem a sarokba szorítva. – Nem értem, hogy miért vagy ennyire ellene ennek az egésznek – simított végig arcomon és kezét végig vezetve a nyakamon hajolt oda, hogy apró puszikkal lepje el bőrömet. – Hiszen, ha nem vonzódnál hozzám, ezeket most nem hagynád nekem.
Olyan magabiztosan beszélt és mozgott, hogy mire észrevettem volna kezeiben voltam, a falnak szorítva, míg az Ő kezei fenekemre csúsztak. Francba! Elvesztem az erőm. A pillangók a gyomromban olyan táncot járnak, hogy félek Ő is érzi. Amilyen közel van nem is lepődnék meg.
Aztán megjött Kian. Amint az ajtó csapódott én úgy löktem el magamtól. Nagyon rám koncentrálhatott, ha elengedett. Mielőtt bármit is mondott volna és kilöktem az ajtón, és kizártam. Lihegve sétáltam ágyamhoz és beledőlve öleltem magamhoz a takaróm. Olyan volt az illata, mint Ő. Ez nem éri. Miért jár most folyton rajta az eszem. Felejtsd el Kacey. Csak szórakozik...
Az a baj, hogy tele vagyok ötletekkel, csak nem olyanokkal, amiket a többi "könyv"-höz tudnék használni.
Na mindegy. itt egy újabb, most Jc Caylen-nel a főszerepben ☺
Remélem ez is tetszeni fog. Vote és komment! Szeretlek Titeket! ♥♥♥
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro