Park Ji Min: 18 éves végzős gimnazista. Park Chanyeol húga. Művészeti szakon végez. Idol szeretne lenni mint a bátyja. Van 2 tetoválása. Az egyik a jobb kulcscsontján ami egy oroszlánt ábrázol a másik pedig a bal alkarján ami a bátyja csapatának a logoja. 7 éves kora óta Taekwondo-t tanul. Nehezen viseli  ha szóba hozzák az édesanyját.

Jung Taekwoon: 25 éves. Idol és Ju Whon-nak dolgozik. Van egy rejtett énje amiről senki sem tud. Beleszeret Ju Whon lányába és ebből nagy bonyodalom lesz.

Park Ju Whon: Jimin és Chanyeol édesapja. Rendőrként dolgozik. Ő a legmagasabb rangú rendőr. Amikor teheti rendőrökkel figyelteti a lányát mert a baleset óta nagyon félti.

Kim Youra: Jimin és Chanyeol édesanyja. Amikor Jimin 11 éves volt akkor halt meg balesetben. Jimin és az édesanyja kocsival tartottak hazafelé Jimin edzéséről amikor egy kamion áthajtott a másik sávba ahol Jiminék mentek és összeütköztek. Az anyja másnap belehalt a sérüléseibe a kórházban. Jimin szerencsére túlélte pár mély vágással.

Kim Wonshik: 22 éves. Jimin nagybátyja. Idol. Taekwoon legjobb barátja és a csapattársa. Az LR csapatot ők alkotják. Jimin és ő nem sokat találkoznak de nagyon szeretik egymást mintha testvérek lennének. Tartják a kapcsolatot.

Shin MinGi: 17 éves. 13 éves kora óta nem sír. Soha nem érez együtt senkivel csak ha nagyon komoly. 2 éve szereti Jeongguk-ot. Nagyon bunkó és még a barátaival is ritkán kedves. Kivéve persze a legjobb barátai: Jimin, Kook és MinHee. Soha nem mutatja a valódi szemszínét. Általában feketét hord de ritkán hord kéket, szürkét, pirosat és fehéret is. Nem az a lány aki nem hülyül szóval majdnem mindig röhög és nevettet mindenkit. Már kirúgták az egyik suliból mert agyon vert egy srácot. Szóval ha piszkálják őt vagy a barátait akkor öl. Van tetoválása és piercingje is. A suli menő lánya.

Kim MinHee: 17 éves. Jimin egyik legjobb barátnője. Nagyo fanja az  EXO-nak és a BTS-nek. Felelősségteljes. Nem nagyon szokott beszélni. Érdeklődik minden felé és nagyon szereti az elefántokat. Mindig zenét hallgat és nagyon szeret rajzolni.

Park Chanyeol: 23 éves. Védelmező típus. Az élete árán is megvédi a húgát és a barátait. Tud komoly és mogorva lenni. Ilyenkor mindenki fél tőle. De tud hülyülni és megnevettetni a tagokat.

Huáng Zitāo: 22 éves. Kedves jólelkű. A múltjára nem büszke hisz az apja gyilkos volt. Apja sose támogatta az Idol életben. Mindig is gyilkost akart faragni a fiából ami sose jött össze. De a lány akibe beleszeretett az mindig támogatta. Jimin csak barátja ként tekint rá de Tao mást is érez. Jóba van Jimin legjobb barátnőjével MinGivel ezért tőle kér segítséget.

Wú Yifán: 25 éves. Nagyon szeret rajzolni. Majd szeretne egy kiállítást a műveiről. Az EXO mellett színészkedik is.

Lù Hán: 25 éves. Nagyon szeret Xiuminnal kávézni járni és nagyon jó barátok. Chan húgával és barátaival is nagyon jól kijön.

Zhāng Yixīng: 24 éves. Ha valamit elkezd addig nem hagyja abba amíg nem tökéletes. Nagyon szeret főzni ezért segíteni szokott D.O-nak

Kim Joon Myun: 24 éves. Ő az az anyáskodó típus. Kedves és mindig meghallgat mindenkit és ha kell tanácsot is ad.

Kim Min Seok: 25 éves. Ő az aki nagyon utálja a koszt. Nagyon törődő és figyelmes.

Kim Jong Dae: 23 éves. Figyelmes és barátságos is de ugyanakkor a legnagyobb troll is. Nagyon beszédes és feledékeny.

Oh Se Hun: 21 éves. Könnyen sírva fakad. Nem szereti a meleget. Nem tud hazudni senkinek ezért a tagok hamar rájönnek ha hazudni próbál. Fél egyedül a liftben.

Byun Baekhyun: 23 éves. Chan legjobb barátja. Szinte már testvérek. Ha elkezd beszélni akkor nem hagyja abba. Könnyen megbízik mindenkiben.

Kim Jong In: 21 éves. Szeret aludni. Hamar elveszíti a türelmét.

Do Kyungsoo: 22 éves. Szeret takarítani és szereti ha minden tiszta és rendezett. Ő a csapat "másik anyukája".

Jeon Jeongguk: 18 éves. Kedves, aranyos és védelmező. Nagyon szereti a legjobb barátját Chanyeol húgát. A lányok terén szégyenlős.

Kim Namjoon: 21 éves. Mindent eltör ami a kezébe kerül. De alapjában nagyon kedves, vicces és kiáll azokért akiket szeret. Ő a BTS csapat "apukája" úgymond.

Kim SeokJin: 23 éves. Ő a csapat "anyukája". Mindenkiről ő gondoskodik és segít a lelki problémájukon.

Kim Taehyung: 20 éves. Ő a leggyerekesebb a csapatban. Bolondos pörgős és vicces.

Park Ji Min: 20 éves. A csapat legalacsonyabb tagja. Ezért néha törpének szokták becézni a tagok.

Min Yoongi: 22 éves. Az az ember akit senki nem érdekel csak az akit szeret. Sokat alszik ő a csapat"SWAG" gyereke. De időnként kedves és vicces.

Jung Hoseok: 21 éves.  Ő a csapat reménye aki mindig életvidám.

*2*

Azt hitte hogy bántani akart és akkor....

-Jimin vigyázz!- ordított Jeongguk mire felkaptam a fejem. Mire észbe kaptam addigra már a maszkos fiú a fejénél tartva tolta Jeongguk-ot hogy ne menjen neki. Kicsit felkuncogtam és odasétáltam Jeongguk-hoz hogy megfogjam a vállát. Erre a tettemre felfigyelt.
-Jeongguk te mi a fenét csinálsz?-kérdeztem a végén már nevetve.
-Hát megvédelek. Fegyver van nála.-mondta aggódva de komolyan.
-Töllem nem kell megvédened.-vette le maszkját és Jeongguk tátott szájjal nézte az illetőt. Nem más mint a bátyám Park Chanyeol.-Jah amúgy Chimchim. Ezt apa küldi mert otthon hagytad. Mondta hogy menj Jungkook-hoz vagy nemtom kihez mert nem ér haza 10 óra előtt.-mondta Yeol és átadta a pisztolyt.
-Köszi Yoda. Am hozzád nem mehetnék?-Jeongguk csak sokkoltan állt és nézte Chanyeolt.
-Nemtudom. Ha gondolod megkérdezem Yixīng-et.-mondta és már elővette a telefonját és kikereste a nevet.
-Igen lécci-amint kimondtam már hívta is. Motyogott valamit kínaiul és le is tette.
-Jöhetsz csak pakolj össze. Szólj majd apának. 3-ra ott vagyok érted.-adott egy puszit a homlokomra és már indult is. Kook csak sokkosan nézett maga elé mire megfogtam a vállát.
-Jeongguk minden oké?-kérdeztem aggódva legjobb barátom.
-Ez Park Chanyeol volt?!-akadt ki teljesen barátom-Te Park Chanyeol húga vagy?!-lett hangosabb mire kezemmel letapasztottam száját amennyire elértem.
-Igen de erről senkinek egy szót se. Értetted?-válasz ként csak bólintott és elindultunk hozzánk.

Kook-kal végig beszéltünk az utat. Amikor a házunk elé értünk elköszöntem JK-tol és mentem összepakolni. Ahogy pakoltam eszembe jutott hogy szólni kéne apámnak hogy ne keressen. Megkerestem a telefonom és kikerestem apám számát. Három csörgés után fel is vette.
-Igen? Itt Park Ju Whon. Miben segíthetek?-már az első szóból tudtam hogy nem nézte meg hogy ki hívja és nagyon elfoglalt.
-Szia apa. Zavarlak?-kérdeztem bizonytalanul apámat mert hallatszott a hangján egy kis idegesség.
-Szia kicsi Jiminiem. Nem te sose zavarsz. Baj van? Találkoztál Chanyeollal?-kezdett a végén aggódni.
-Igen apa találkoztam. És egy pár napig náluk leszek a dormba. Nemsokára itt lesz értem.-mondtam apámnak egy kis boldogsággal a hangomban.
-Jolvan Jiminie. De ne menj egyedül sehova és igérd meg hogy vigyázol magadra. Nem akarlak téged is elveszíteni mint édesanyádat.-utáltam mindig amikor felhozta anyát. Tudja hogy nagyon hiányzik. Nem bírtam tovább legördült az első könnycseppem.
-Tu-tudom apa...és vigyázni fogok.-szinte már zokogva adtam neki választ.
-Chim mi a baj?-kérdésében ott volt az aggodalom.
-Csak az ho-hogy felhoztad anyát..-ahogy mondtam jobban folytak a könnyeim. Előtörtek bennem az emlékek.
-Ne haragudj Jimin. Tudom hogy hiányzik. Nekem is és Chan-nak is nagyon hiányzik. Figyelj ne haragudj rám de mennem kell. Behoztak egy gyilkost. Vigyázz magadra. Szia.-és ezzel bontotta is a hívást. Abban a pillanatban rogytam le a földre. Ekkor lépett be Chanyeol. Amikor meglátott egyből hozzám futott és szorosan megölelt. Mivel nem tudtam megszólalni ezért elkezdte simogatni a hátam nyugtatás képpen.
-Mostmár megnyugodtál?-kérdezte aggódó hangon még mindig engem ölelve.
-Igen.-néztem fel szemeibe.-Köszönöm Chan.
-Nem kell. Hisz a húgom vagy. Ez a minimum. El tudod mondani hogy mi történt?-kérdezte mélyen a szemembe nézve. Miután mindent elmondtam neki elindultunk a dormba. Amikor odaértünk a többiek nagyon örültek nekem. Egészen estig beszélgettünk a csapattal. Kyungsoo megcsinálta a vacsorát és az asztalhoz hívott mindenkit. Miután végeztünk az esti rutinokkal is mindenki bevonult a szobájába aludni. Én már épp átléptem volna az álmok álmok világába amikor két erős kezet éreztem meg ami felemel. Nem volt annyi erőm hogy kinyissam a szemem így nem tudtam meg hogy ki az aki felemelt.

*Reggel*

Arra ébredtem hogy valaki simogatja a fejem és így próbál felkelteni. Amikor kinyitottam a szemem meglepődve vettem észre hogy Zitao az aki felkeltett. Az ő szobájában voltam. Mosolyogva nézett szemembe és egy puszit nyomott homlokomra.
-Jó reggel Cimchim.-köszöntött reggeli rekedtes hangján.
-Neked is Zitao.-mosolyogtam és hozzábújtam. Ezután gyors felöltöztünk és lementünk reggelizni a többiekhez. Miután mindenki befejezte beültünk a kocsiba és mentünk a sulimhoz. Mindannyian kiszálltunk és beálltam Chan, Zitao és Yifán mögé hogy ne vegyenek észre a suliban. Minden tag körül vett hogy tényleg ne legyen botrány hogy én az EXO-val jöttem. A bejáratnál megláttam Jeongguk-ot . Megöleltem bátyám és mondtam neki hogy majd találkozunk és már át is "kommandóztam" magam Jeongguk mellé akit sikeresen megijesztettem.
-Tudod kit ilyesztgess Park Jimin!-én ezen csak elnevettem magam és megöleltem. Azonnal vissza is ölelt és pont ekkor jött MinGi is.
-Láttátok már az EXO-t??-kérdezte izgatottan barátnőm mire Jeongguk-kal megráztuk a fejünket.-Pedig láttam a kocsijukat.-mondta lebiggyesztett szájjal.
-Biztos hogy jól láttad?-kérdezett rá Jeongguk felhúzott szemöldökkel.
-Igen biztos hogy az volt. Jajj am Jimin mielőtt elfelejtem jössz a BTS koncertre?-nézett rám csillogó szemekkel.
-Nem tudom. Mikor?
-Jövőhét szerdán.-mikor ezt kimondta sokkot kaptam. Tuti hogy Chan nem fog elengedni. Pont akkor mennénk vissza apával Busanba. Gondolkozásombol a csengő hangja szakított ki. Amikor bementünk a terembe és leültünk pont akkor jött be bátyám és Zitao. Mindenki elkezdett sikítozni mire Chan és Zitao odajöttek hozzám a padomhoz nem törődve a többiek fura tekintetével.
-Hol van az ofőtök?-kérdezte Chan lehajolva hozzám.
-Mutassam az utat?-kérdeztem felnézve rá. Ő csak bólintott válasz ként. Ahogy felálltam a hejemről Zitao átkarolt és magához húzott. Erre a tettére csak kérdőn néztem rá.
-Csak az a srác nagyon megnézett téged.-mosolyodott el. Csak vállat vontam és kimentünk a teremből amit az osztály végig figyelt. Ahogy kértünk a teremből ott álltak a többiek is. Elmentünk a tanárihoz és beszéltünk az ofőmmel. Miután mindent megbeszéltünk vele Zitao és én elindultunk de Chan nem jött mire hátrafordultam és a szemébe néztem.
-Chan te nem jössz?-kérdeztem végig kérdőn nézve szemeibe. Nem válaszolt ezért odamentem hozzá.
-Min. Nap végére szedd össze az összes cuccod a suliból.-a hangja komor volt. Nem értettem miért mondja ezt.
-Miért?- furán néztem fel rá mert még mindig nem értettem.
-Magán tanuló leszel.-úgy mondta mintha csak annyit mondott volna hogy ramen lesz ma otthon a vacsora. Teljesen lefagytam. Most komolyan ezt akarja? Azt akarja hogy hagyjam itt a barátaim?
-De Chan én nem hagyom itt a barátaim.
-És ha elintézem hogy Jiyong legyen a magántanárod?

Hello mindenki. Itt a következő rész. Remélem nem lett nagyon gáz. Az elején nem mindenkiről tudtam képet rakni úgyhogy sorry. Nagyon köszönöm a sok segítséget justgirl2005-nek. Nagyon sokat segített. Úgyhogy nagyon köszönöm. Igyekszek a következő résszel de nincs nagyon időm úgyhogy sorry. Köszi ha elolvastad.
*Jimin*