Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

3.rész

Mielőtt elkezdjük ezt a részt beszeretném jelenteni,hogy Alan-t átneveztem Jake-re.

Nem sok ideig utazhattunk,kb.10 perce csak,hogy felvettük Jake-et.
Eközben Luna is felkelt és ezek ketten nagyon jól elvannak.Komolyan 3 perce csak,hogy Luna felkelt azóta be nem áll a szájuk.Na mindegy.

Mivel este nem aludtam sokat és mivel mindjárt esteledik is úgy döntöttünk,hogy megállunk Wellingtonban pihenni és reggel tovább megyünk.

Mikor megérkeztünk,kiválasztottunk egy "fogjuk-rá-jó-állapotban-van"há-
zat és én meg Jake bementünk szétnézni meg kitakarítani a helyet.
Luna úgy döntött,hogy ő inkább kint tesz rendet.

Egy Z ölési idővel később

Úgy látom Jake és Luna nagyon elvannak.Nem is kellek ide.

Úgy döntöttem inkább kimegyek egy kicsit levegőzni.Amikor kimentem a hátsó kertben megláttam egy nagy fát amin volt egy faház.Felment gondol-
ván hátha találok valami hasznosat.

Felmentem a faházba de valami olyan fogadott amire nem számítottam volna...

...a sarokban ott kuporgott egy kb.8-9 éves kislány és egy kalapácsot szorongatott a kezében közben szemeit összeszorítva,szipogott.

-Hé-mondtam mire a lány ijedten rám kapta a tekintetét-nem akarlak bántani-guggoltam le az ő szintjére és mosolyogtam rá.

-Ígéred,hogy nem bántasz?-kérdezte remegve.

-Ígerem,hogy nem-mondtam mire megölelt.Meglepődtem,de visszaölel-
tem-hogy hívnak?-kérdeztem.

-Sophie-mondta egy kicsivel nyugodtabb hangon.

-Én Betty vagyok-mondtam majd felálltam-Lejössz velem,hogy bemutassalak a barátaimnak?-kérdez-
tem,mire bólintott és megfogta a kezem.

Lementünk a házba ahol Luna,Jake ölében aludt.Eléggé fura volt a helyzet.

-Öhmm...Sophie ő itt Jake és a lány aki Jake öleben alszik az Luna-mutattam be neki mindenkit.

-H-hello-köszönt félénken.

-Nahát,Betty csak nem anya lettél-nevetett Jake mire csak egy gyilkos tekintetet kapott.

-Inkább aludjunk-mondtam és lefeküdtem a kanapéra mire Sophie befeküdt mellém.Így aludtunk el és vártuk a holnapot.

Reggel

-Jó reggelt-mondtam mikor felkeltem.

-Jó reggelt-mondta az éppen akkor felkelő Luna-ki ez a kislány?-kérdezte kómásan.

-Ő itt Sophie.A kertben lévő faházban találtam meg míg te aludtál-mondtam neki mire kipirult.Gondolom tudta,
hogy Jake ölében aludt el-Apropó,hol van Jake?-jutott eszembe.

-Itt-jött a tömör válasz a konyhából.

-Jólvan akkor pakoljatok össze indulunk tovább!-adtam ki az utasítást mire mindenki elkezdett pakolni.

Mikor mindenki készen volt beültünk a kocsiba es útnak indultunk.Szokáso-
san én vezettem,az anyósülésen ült Sophie,hátul pedig Luna és Jake.

Az út egy ideig unalmasan telt.Csak mentünk,néhány zombi,csak úgy mint a táj elsuhant melettünk.Egy Z Apokalipszishez képest nyugodt volt minden.Kár,hogy csak egy ideig tartott.

Egyszer csak a távolban észrevettem valamit.Valami nagyot ami egyre csak közelebb jött.De nem mi mentünk közelebb hozzá,hanem 'az' jött felénk.
Én már rég megálltam a kocsival.

-Azott nem...?-kérdezte Luna aki úgyanattól félt mint én.

-Jól látod.Az az amire gondolsz-mondtam neki.Elsem hittem amit látok.Egy kb. 60-70 fős hordát láttam meg akik egyre csak közelebb jöttek.
Igaz,hogy kocsival voltunk de ezt még azzal sem lehetett volna túlélni.

-Rendben.Mindenki fogja meg a cuccát,befutunk az erdőbe!-mondtam mire mindenki megfogta a cuccát és elkezdtünk befele futni az erdőbe.

A szembejövő zombikat könnyű-
szerrel megöltük,de egyre többen-és többen jöttek míg végül be nem kerítettek.

Ennyi volt.Most végleg meghalunk.
Viszlát gonosz világ.

Gondoltam mire fegyverek dördülése hallatszott nem messze és a zombik elkezdtek fogyatkozni.

-Földre!-kiáltotta valaki mire mind a 4-en hallgattunk az illetőre.A zombik elfogytak és valaki odajött hozzám,
hogy felsegítsen.El is fogadtam majd körülnéztem,hogy mindenki jól van-e.

Nagy kő esett le a szívemről amikor megláttam,hogy senkinek semmi baja.

-Will vagyok-nyújtotta felém a kezét az előttem álló ember.

-Bettina-mondtam és kezet ráztam vele-ők itt Luna,Jake és Sophie-muttattam be mindenkit-köszönöm,
hogy megmentettetek-háláltam meg.

-Ugyan nincs mit-mondta Will-ők itt pedig a csapatom.Abby,Stella,Julie és Luke,de mivel Luke orvos mindenki csak dokinak szólítja-mutatott be ő is mindenkit-Innen nem messze van egy táborunk.Ha akartok eljöhettek velünk oda.Van vizünk szóval letudtok fürödni és maradhattok is,ha akartok-mondta el az ajánlatot.

-Köszi,de nem szeretnénk maradni-utasítottam vissza-viszont szívesen elmennénk oda.Jól jönne már egy forró fürdő-nevettem mire ő is nevetni kezdett.

-Rendben akkor mutatom az utat-kezdett el vezetni minket.

Odaérve láttam,hogy mégtöbb ember van.Beszélgetnek,nevetgélnek,dolgoznak és rohangálnak.

-Hova valósiak vagytok?-kérdezte Will.

-Én és Luna Denverből jövünk,Jake-t Fort Collinsban szedtük össze és Sophie-t pedig Wellingtonban egy faházban találtam-válaszoltam.

-Wow,igazi kalandotok lehetett akkor.

-Igen.Igazi kaland volt-mondtam.

Igaza van.Ahhoz képest,hogy 6 napja kezdődött ez az egész,sok mindenen mentünk keresztül és sok Z-t öltünk.
És ki tudja mi vár ránk még Washington-ig.Ki tudja ki fog meghalni az út során.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro