1.rész
-ÚRISTEN-ordítottam ahogy szemem láttára tépték szét Camilla-t a veszett majmok.Majd hirtelen valaki elkezdett engem a karomnál fogva ráncigálni.Oda pillantottam.A doki volt az.
-Gyerünk,menjünk mert itt nem maradhatunk!-kiabálta Dr.Russell majd kifele kezdett húzni.De elkésett.
Ugyanis egy majom pont a bejárat előtt belém méjesztette a fogait.
Először fájdalmat éreztem majd minden elsötétült.
Betty szemszöge
-"Senki nem tudja még,hogy a vírus miért vagy hogyan tört ki!Azt tudjuk javasolni,hogy szerelkezzenek fel élelemmel és maradjanak otthon!Eddig ez a legtöbb amit tehetünk!
A kormány már rajta van az ügyön!
Ez valószínűleg a világvége,de semmi esetre se veszítsék el a fejüket!
Tied a szó Grace--"-zavartan kapcsoltam ki a tv-t.
Elgondolkoztam egy kicsit azon amit hallottam.
Mi az,hogy kiszabadult egy vírus?Mégis ki az az idióta akinek ezt köszönhetem?!Vajon a családom jól van?Na és Luna?De ha ez az egész igaz akkor tényleg elkéne menni felszerelkezni!
Vagy 2 perc gondolkodási idő után úgy döntöttem,hogy megindulok és megrohamozom a nem messze lévő Walmart-ot.Felkaptam a táskám és a telefonom majd kocsiba pattantam.
Kerestem egy parkólóhelyet majd berohantam a boltba.
Mindenki eszeveszetten dobált mindent a kosarába és szerintem az sem érdekelte őket,hogy haszontalan vagy romlandó kaja kerül a többi közé.Gyorsan megfogtam egy gurulós bevásárló kocsit majd elkezdtem beledobálni hasznos cuccokat.
Elvettem rengeteg konzerves kaját és csomó ásvány - és mentes vizet.
Vettem még el aszalt gyümölcsöket meg magvakat.
Amikor ezzel megvoltam átmentem a női részlegre és vettem el meleg,
vízhatlan ruhát és betétet is.
Majd átfutottam a gyógyszerekhez és elvettem mindent ami megmaradt a polcokon.Az édesség részleg pont a közelben volt szóval elvettem néhány csokit és gumicukrot.Ezután hirtelen bevillant valami.Egy dolog amire az eszeveszett emberek biztos nem gondoltak.Víztisztító tabletta.
Gyorsan elfutottam azokért is és rengeteget bedobáltam a kosaramba.
Majd elkezdtem kifele futni.
De amit kint láttam az szörnyűséges volt.Mindenki összevissza rohangált néhány ember megharapott mást is akik úgy szintén átváltoztak.Amikor az egyik éppen engem vett célba elkezdtem a kocsimhoz futni és gyorsan bedobáltam mindent.
Amint készen voltam elindultam a legközelebbi fegyverboltba.Ott elvettem minden féle tárat,puskát,kis-
pisztolyt,íjjat,nyilakat és egy machete-
t.Ezután kirohantam a kocsimhoz és a benzinkutat rohamoztam meg.Ott teletankoltam az autóm majd a bejáratnál megláttam 4 darab benzines kannát ami üres volt.Felvet-
tem az összeset amit megtöltöttem és beraktam hátra a többi cucc mellé.
Mostmár hazafele indultam el,de útközben megláttam Luna-át aki éppen egy zombival kűzdött.Ja amúgy nagy zombi fan vagyok.De ez a helyzet nem volt annyira jó most.
Inkább jobb' szeretem a tv-n keresztül nézni a zombikat nem pedig ellenük harcolni.Gyorsan kippattantam a járműből és a zombi fejébe vágtam a machete-ém.Kinyújtottam a kezem felé amit elfogadott és meg is ölelt.
-Ugye nem harapott meg-kérdeztem tőle félve a választól.
-Nem,nyugi-mondta miközben észrevettem,hogy a sírás szélén áll.
-Akkor menjünk-mondtam miközben észre vettem,hogy egy horda zombi felénk halad.
Szónélkül bepattant a kocsiba és én is követtem a példáját.Amikor elértük a házam bevittük a cuccokat és bezártam az ajtót és Luna-ával elkezdtük elbarikádozni az összes ajtót és ablakot,majd vastag nem átlátszós függönyöket akasztottunk fel.
Luna leült a kanapéra és kifújta magát majd elkezdett sírni.Odament-
em hozzá és megkérdeztem mi a baja.
-Hé,Luna mi a baj-kérdeztem tőle miközben elkezdtem simogatni a hátát nyugtatás képpen.
-A-a szüleim-szipogta.Már ekkor tudtam mit fog mondani-át-átváltoz-
tak és nekem kellett...nekem...kellett...-
nem fejezte be bár nem is kellett.
Tudtam mire akar kijukadni.
Csak átöleltem és nyugtattam.
-Csss nyugi.Megkellett tenned.Így volt helyes.Ezzel nincs semmi baj.Már jobb helyen vannak és figyelnek téged.Figyelik ahogy túlélsz.Mert ők ezt akarnák-néztem mélyen tengerkék szemeibe.Ő csak bólintott és átölelt amit azonnal viszonoztam.
Ekkor észre vettem,hogy nagyjából már elkezdett lemenni a nap.
Felakartam kapcsolni a kislámpát,de
az csak nem akart engedelmeskedni.
Hurrá.Kigondolta volna.
Ekkor elővettem néhány gyertyát és gyufát amiket meggyújtottam és letettem az asztalra ezzel egy kis minimális fényt teremtve a nappaliban.Ránéztem Luna-ra aki a sok sírástól elaludt.Ekkor elbambultam és a gondolataim magukkal ragadtak.
Sosem gondoltam volna,hogy ez is eljön.És lám mégis megtörtént.
Tehát itt volnánk.És ez nem álom.
Ez tényleg a világ vége.
Akkor hát kezdődjőn a
Zombi Apokalipszis.
Amúgy a nevem Bettina Evans és 16 vagyok.A bff-m neve pedig Luna Carver és ő is 16 éves.Szeretem a zombikat.Legalábbis eddig szerettem őket.A kedvenc sorozataim a The Walking Dead és a Z,mint zombi (amit amúgy minden zombi fannak ajánlok).
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro