Ha visszaemlékezem a pár órával ezelőtti történtekre valamiért elkap a röhögő görcs és az undor.Pár órával ezelőtt Rachel és Cameron szakítottak.Elmondom ez hogy történt.

Egy csodálatosan szar reggelnek indult az egész.Már-már kezdtem nem aggódni a kinézetem miatt.A reggeli kómás énem totál elfelejtette Cameront és a tőlle való 'félelmemet.'De itt a lényeg amit megigértem,hogy elmesélek.A szakításuk.

Szóval.Lementem reggelizni.Éppen a kávémat töltöttem magamnak amikor valaki mögém lépett.Cameron volt az.Megkérte hogy töltsek neki kávét.Én megkértem,hogy hátráljon.Töltök neki csak hátráljon.
-Menjünk el valahova ma.Beszélgessünk.Kérlek.-kérlelt engem mire igent mondtam.Éppen megszólalt volna de egy rettenetesen nyávogós és undorító hangot hallottam.
-Camy baba elmegyünk ketten ma valahova?-kérdezte mire Cameron rám majd Rachel kis picsára nézett.Felhúztam a szemöldököm.Tudta,hogy most döntenie kell.
-April.-rám nézett majd Rachelnek egy önelégült mosoly terült el az arcán amit legszívesebben letöröltem volna.-A pláza megfelelő lesz?-kérdezte mire én mosolyodtam el.
-Hogy miiiii?-kérdezte Rachel úgy,hogy az ablak is majdnem kitört.
-Bocs Rachel de a mai napomat ezzel a kis törpével töltöm.-mondta majd átkarolt én meg szúrósan néztem rá.
-Igen? Hála istennek.Legalább végre szakíthatok veled.Megkaptam minden ajándékot,pénzt,hirnevet.Mindent ami kellett.-mondta majd bennem fel ment a pumpa.Látszólag Cameront megsem hatotta.
-Na idefigyelj te utolsó büdös kis ribanc.2 másodperced van kitakarodni a házamból vagy kitépem a műhajacskádat és a drága kis műkörmöddel eggyütt nyomom fel a kopasz seggedbe.Érthető voltam?-ordítottam vele mire ő megfogta magát,felment a szobába összepakolta a cuccait és már ittsem volt.Cameron nagyon mosolygott amit nem tudtam mire vélni.
-Mit mosolyogsz?
-Aranyos vagy amikor mérges leszel.-mondtam mire ráütöttem egyet a mellkasára.
-April.Félsz még tőllem?-kérdezte félve a választól mire én bólogattam nemet jelezve.Ezután megfogott és megpörgetett a levegőben.
-Na igyekezz mert tudjuk,hogy sokáig készülsz és a plázába kell mennünk.-mondtam
-Én készülök sokáig? Nem én öltözök fel még a piacra is mint aki Erzsébet királynőhőz megy vacsorára.
-Na menj innen.-röhögtem el magam.

És igazából Cameronnal így mentünk el a plázába.Nagyon jól éreztük magunkat.Cameron viszont nagyon ragaszkodott ahhoz,hogy valami estélyit is válasszak magamnak ezért minden boltban felkellett próbálnom az összeset.De vajon miért kellett felpróbálnom őket? Ó higgyétek el énis meglepődtem az okán.Elis mesélem.

Cameronnal elindultunk a plázába...

Na helló! Tudom,tudom megint későn jött a rész de próbálkozom.Most van ichletem és szünet is van szóval ez a kettő a tökéletes párosítás.Holnap vagy még ma lesz új rész.Remélem tetszett!:)