Olvasgattam ez eddigi szöszöket és csak úgy kicsúszott. Itt a Do you really want to hurt me? folytatása. A karakterünk és Dean újra találkoznak pár év után. A lány képtelen feldolgozni a veszteséget és az ismét felszaggatott sebeket. Igazából egy angst szösz lett, amit ide tudtam elhelyezni, hogy ne lógjon a levegőben. xoxo payne

Vér, könnyek, a legsötétebb félelmeim...

Segítségért kiállt, de senki nem hallja.

Beveszek egyet a megmaradt fájdalomcsillapítóból és whiskyvel öblítem. Reménykedem, hogy eloszlatja a fájdalmat és enyhíti az ürességet.

Nem tudtam megmenteni. Képtelen voltam elérni. Már nem változtathatom meg a múltat. Vége van...

Dühöt kellene éreznem. Utálni és rombolni. Senki nem menthette meg...

Feküdt a padlón, üres tekintettel. Egy másik élettől vérzett. Lelkének sebei elfertőződtek. Az idő is képtelen volt begyógyítani. A hegek megmutatták.

Nem lehetett megmenteni. Az én hibám, de változtatni már nem tudok rajta.

A fürdőszoba kövén ülve zokogott. Láttam a lyukon.Tudtam, hogy hiába töröm be az ajtót, már késő lesz. Az édes ajkak között ott volt a pisztoly csöve. Az én fegyveremé. Még egyszer utoljára rám nézett és meghúzta a ravaszt. A golyó nyert.

"Gyáva voltam." Sikítják a hangok a fülemben. A mellkasom összeszorul. Rémálmoktól izzadva, a múlton rágódva kutatok még alkohol után.

Én öltem meg.