Jungkook szemszög

- Az a máshogy, az hogy van? - kérdezem.

- Tudom, hogy tudod, hogy mire gondolok! - takarja el arcát, mi ki pirult. Szórakozzunk vele egy kicsit!

- Lázas vagy? - kérdezem, miközben kezeit el veszem arca elől, és homlokára csókolok.

- N...neeem! - néz rám.

- Hát... Pedig elég meleg a homllokod. - rántom meg vállam.

- Nem csak a homlokom meleg. - mondja, majd ajkaimra mar.

Nem mondom, hogy élvezem a helyzetet. De... Igen is élvezem. Bár... Nekem nem szabadna, hisz ItT hAgYoTt!!!

- Csókolj már vissza... - morogja számra, mire el lököm magamtól.

- Itt hagytál. Itt hagytál, egy és fél évre, és csak úgy be toppansz. Ki tudja hány kurvával csaltál meg, ha!? - lépek hátrébb.

- De hisz ez a múlt. A múltat pedig nem tudjuk meg változtatni. - lép közelebb.

- Akkor... Gondolkodj rajta, és akkor gyere vissza, ha meg tudod magyarázni. - mondom, majd el fordulnék, de miért is ne kapna a kezem után, és fordítana meg.

- Jungkook... Te is tudod, hogy én mindennél jobban szeretlek! - mondja. Szívem nagyot dobban. Ki tudja... Lehet megint ki akar használni...

- Nem... Akkor még fiatalabbak voltunk, és csak ki akartál volna használni. Nem akarok még jobban össze törni. Elég, hogy Jimin még halt. - mondom, majd fel indulok.

- De ké... Ne már... Kérlek. - jön utánam. - Nyuszim... - szólít még. Oly rég hallottam már az ő szájából... Ahonnan olyan jól esik...

Csak mentem, majd be nézve a szobámba egy táncoló nyulat láttam meg, mellette pedig a saját nyulamat, aki szintén táncol. Mi a...

- GD. Megyünk. - mondom, mire vissza változik.

- Oh... Már is? - kérdezi.

- Igen. Már is.

- És... Miért is? - kérdezi.

- Mert... Mert. A kastélyba kell menni? - kérdezem.

- Kastély? - kérdezi Taehyung.

- Oh... Te még nem is tudod, hogy Jungkook lett az új démon uralkodó. - mondja Ji-yong.

- Mi? - néz rám.

- Hát... Igen. - fordulok el, majd megyek le.

Would you love me more... If I killed someone for you...?