Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

1. fejezet

Allie szemszöge.

Sóhajtottam, ahogy beléptem az új házunkba. Ez elmúlt öt évben ez a negyedik ház és őszintén szólva már bele vagyok betegedve. Házból-házba költözni, iskolából-iskolába menni nem volt olyan jó móka.
- Allie, segíts behozni a dobozokat! - hallottam kintről anyukám hangját. Ledobtam a táskámat a padlóra, ami a vállamon pihent és mentem segíteni. Megragadtam egy nagy dobozt és behoztam a házba, így folytattuk mindaddig, míg az összes dobozt be nem cipeltük. Habár nem kellett olyan sokat, csak én és anya voltunk. A teherautó később érkezik a bútorokkal.
- Lezárnád a csomagtartót? - kérdezte anya, mire én bólintottam és újra kimentem. A kocsi felé indultam, közben szemügyre vettem a szomszédságot. Pár gyereket láttam, akik fociznak és egy családod, akik a kutyájukat sétáltatják. Az utca túloldalára néztem és megpillantottam egy kis házat. A tornácot virágok borították és egy kút állt az udvaron. Egy cuki, apró ház. Szemeim az emeletre vezettem, ahol az ablakban megpillantottam egy fiút, mire ő gyorsan arrébb lépett onnan. A hely, ahol állt egy apró villanás tűnt fel, majd ellepte a sötétség a szobát. Ez a szoba kitűnt a vidám házból, nem volt összefüggésben. Visszatértem gondolataimból és lezártam a csomagtartót, majd visszasétáltam a házunkba.
- Nem gondolod, hogy el kellene kezdenünk kipakolni a dobozokból? - kérdezte anya.
- Nem, éhes vagyok! - nyögtem.
- Párat kezdjünk el, utána pedig rendelünk pizzát, rendben? - kérdezte anya, mire morogtam  beleegyezésképpen.

Hat órával később kipakoltuk a dobozok felét, meghozták a bútorokat és megettük a rendelt pizzát.
- Menned kéne lefeküdni, holnap iskola! - mondta anya.
- Muszáj? - a korán kelés gondolatától is kirázott a hideg.
- Igen, édesem - mosolygott.
Felértem a szobámba, ahol alig lehetett látni a dobozok miatt. Még nem pakoltam ki az ágyneműm, szóval csak egy párna meg egy kék takaró - amit magammal hoztam az autóban -  fedte az ágyam. Sóhajtottam, ahogy körülnéztem a szánalmas szobámban. Holnap el kell kezdenem mindent kipakolni. Utálok költözni.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro