Szeptember valamennyi ...vagymár több?    

Másnap mikor felkeltem a lány már ott volt a rácsok előtt és engem figyelt.

-Jó sokat tudsz aludni!-mondta elmosolyodva.
-Egy nyüves ketrecben mégis mit csináljon az ember?-kérdeztem megvakargatva a tarkóm és odasétáltam hozzá-Különben te hány éves vagy? És mit keres itt?
-12! És azért vagyok itt, mint te csak épp... én nem voltam rossz és nem zártak be!
-Azért, mint én?
A lány levette a vastag selyem pántot a nyakáról és félre fordította a fejét. A lélegzetem is elállt. Rengeteg harapás és szúrás nyom volt a nyakán.
-Erőt adok a démonoknak, hogy tudjanak harcolni, megszépüljenek, megerősödjenek.
-Mi vagy te?-kérdeztem a rácsnak dőlve-Nekem is ezt kell tennem?
-Hát ha hagyod nekik biztos előbb szabadulsz!-mondta elmosolyodva és felém nyújtott egy zacskót-tessék hoztam egy kis ételt! Jó étvágyat!
Elvettem és kibontottam 3 szendvics volt benne. Felvettem az egyiket és felé tartottam-Egyedül nem eszem!
A lány elvette és beleharapott-Köszönöm! Őszintén szólva én sem tudom, hogy minek hívjam magam!
-Nem tudod?-haraptam a szendvicsbe és figyeltem.
-Engem itt mindenki úgy hív, hogy az orvosság!
-Orvosság?-kezdtem tényleg nem érteni-Ne kerülgesd, a dolgot magyarázd inkább el!
A lány elkuncogott-Olyan vagyok, mint te! Apám angyal volt anyám pedig démon!
Megállt a szám miközben haraptam a szendvicset és hatalmas szemekkel néztem rá.
A lány elnevette magát.
-Ne nevess!-mondtam teli szájjal.-Ez komoly??
-Igen!-mondta és elővett 2 almát is az egyik az ölebe tette-Elvileg édesanyámról neveztek el. Leahnak hívták. Azt mondják, hogy egy áruló volt, aki egy Torin nevű angyallal lépett le. A többit nem mesélték el. Én mióta az eszemet tudom itt élek.
Na állj! Az én szüleimet is így hívják! Lehet egy másik pár? De ez nagyon hasonlít!
-É....értem!-mondtam akadozva-Tudod ...én...
-SS! Jön egy őr! Mennem kell! Dugd el az ételt!-mondta felpattant és elfutott.
Utána néztem és sóhajtottam. Megettem az utolsó falatokat a szendvicsből, az almát az ágyam alá dugtam. Ekkor odaért az őr.
-Jelenésed van fiatalúr! Kapd magad!-mondta és kinyitotta a cellám-Ha menekülni próbálsz, elszívom a lelked!
Felálltam és hozzá sétáltam amint elé értem egy bilincs jelent meg a kezemen.
A démon elindult egy irányba én utána mentem. Istenem Kyeran csak juss ki!
Érdekes módon a nyakláncom nem vették el, amin rajta lógott a kardom és persze nekem is volt annyi eszem, hogy a cellában visszaváltozzak emberré.
A démon belépett velem egy csarnokba körülöttem mindenfelé démonok voltak díszes öltözetbe és hujjogattak mikor beléptem.
-Hölgyeim és Uram!-szólalt meg egy démon. Más nyelven beszélt mégis értettem nagyjából. Felnéztem rá és farkas szemet néztünk mielőtt folytatta.
-Bemutatom legújabb zsákmányunk. Az új orvosság! 50%ban angyal és 50%ban démoni vér csörgedezik az ereiben. Sok testvérünkkel harcolt már, és azt mondják, hogy nagyon erős. Mi a véleményed erről Cilep?-nézett egy alakra, akit azonnal felismertem.
A piperkőc a hídnál, de azt felgyújtottam.
-Pontosan, ahogy mondod Azalen 6 holdamba került felépülni a támadása után. Túl erős hogy itt tartsuk.
-De kedves Cilep ne felejtsük el hogy az embereknél korlátozott az erőd. Ha most harcolnál vele meg tudnád verni?
A piperkőc felnevetett-Legyőzni? Úgy helyben hagytam, hogy a kórházban ébredt a mocsokja. És természetesen nyertem.
-Mit terveztél ma a szórakoztatásunkra?
-Elhoztam egyik házi kedvencem hogy mérkőzzön meg vele! Én képeztem és apa kicsi fia nem fog szégyent hozni a mesterére!-mondta kuncogva és felvett egy karneváli álarcot.
Ekkor az őr felém nyújtott egy kardot és elhessegettem-Nem kell kössz!-tudtam, hogy harcolnom kell és azt is tudtam, hogy ha nem harcolok, megölnek , ha harcolok és veszítek, megölnek ezért nem voltmás választásom csak nyerni.
Az őr felugrott a lelátóra. Körbenéztem és megláttam Leaht aki Kyeran mellett térdelt, aki ki volt kötve, mint valami kutya és nagyon szerencsétlenül nézett ki.
Elkomorodtam nem akartam, hogy Kyeran lássa, ahogy meghalok. Ekkor előttem nyílt a rácsos ajtó és egy hatalmas démon sétált be rajta páncélban és felém futott. Figyeltem és befeszültem mikor elég közel ért elugrottam és megmarkoltam a nyakláncom Apa, anya minden tudásotokat és erőtöket kérlek, adjátok át nekem!-imádkoztam hozzájuk és mikor teljes démoni alakomban voltam a dögre néztem. A dög elnevette magát és felém ütött. Elugrottam és a kardommal védekeztem. Elütött kicsit nem messze a lelátó falától értem talajt ekkor felugrott és egyenesen felém repült az öklét előre tartva, hogy összenyomjon. Félre gurultam és egy tűz gömböt dobtam felé. Mikor felállt leporolta magát és ismét nekem futott. Szerencsére a nagydarab teste végett lassan mozgott. Folyamatosan tűzzel támadtam. Nem jött be! Ezért a villámmal próbálkoztam. Az is lepattant róla. Gondolkodtam. Mikor megint közel került felé futottam és átcsúsztam alatta a lábát megvágva. Ott nem volt rajta páncél egy ponton. Oda kell szúrnom!-gondoltam és felálltam, de akkor elkapott a mancsába és megszorított.
-MEHEEEG VAAHAAGY!-nevetett és szorított.
-Ez fáj!-kiáltottam és mocorogtam-Eressz!-üvöltöttem és felüvöltöttem mikor éreztem, hogy a combom roppan. Felé néztem és felmorogtam-Azt mondtam eressz!-üvöltöttem parancsolóan rá. Láttam, hogy a dög meglepődök és az arcom felé nyúl-Mi van a szemeddel? Fehér!
Fehér? Már színvak is vagy mi van?-gondoltam és elhajoltam a keze elől majd kiszabadítottam a kezem és bele szúrtam a kardom-Eressz el!-mondtam gyilkos hangon és a szemébe néztem éreztem, hogy valami történik, a kezem bizsergett és szinte magától mozgott. A lény feje felé mutattam, vonzotta a kezem valami. Figyeltem ekkor a szája kinyílt és sóhajtott egyet a kezem és a szája között valami fehér gázféleség mozgott és a kezemben nőtt. Ez a lelke volt. Hogy hogy jöttem rá? Nem tudom, de tudtam, hogy azt fogom! Nem tudom hogy hogy csináltam de sikerült. A dög felüvöltött és elengedett. A földre estem, de még mindig fogtam a fehér valamit. -És most Pusztulj, mert nekem mertél támadni te semmirekellő!-mondtam és rántottam egyet mire a dög hatalmasat üvöltött és a lelke pedig a kezemben maradt. Figyeltem a mozgó valamit. Elgondolkoztam mit is kellene tennem ekkor eszembe jutott egy Anime, amit néztünk a többiekkel és hát lehet hogy hülye logika de ha ott működött akkor itt is hasonlónak kell lennie! Bekaptam a lelket és lenyeltem majd megnyaltam a számat és felnéztem a nézőkre. Mindenkinek a szája tátva maradt és engem figyelt. Kyeran is meglepetten nézett. A lány szeme csillogott és összekulcsolva az ujjait figyelt engem. Elvigyorodtam és a nézők felé néztem majd meghajoltam-A bulinak vége!-mondtam csettintve és elindultam ki.
Ekkor elém ugrott 4 őr és mögém is vagy 6. Körbenéztem és figyeltem őket-Kell a vérem nem? Akkor takarodjatok vagy megölöm magam! Lehet választani!
Az őrök hátra hökköltek és egymásra néztek. Magam felé mutattam a kardom ami égett-Hamuvá égetem magam és akkor a maradék vért se tudjátok kiszipolyozni.
-Álj álj álj uraim uraim, csigavér!-sétált felénk egy cicomás alak. Mint valami király. Utat tört az őrök között és rám nézett. Mellette a Succubus lépdelt most nem volt rajta maszk.
-Remek műsör volt. Élveztem. Lenne egy ajánlatom! Mit szólnál, ha átállnál hozzánk és békésen elengednénk?
-Nekem is lenne egy ajánlatom! Ereszd el Kyerant és ha meg tudsz győzni, elgondolkodom rajta!
A férfi elgondolkozott.-Gyere velem!
-Előbb Kyeran, bedőltem már egyszer neki!-intettem a Succubus felé, aki megnyalta a száját.
A férfi összevonta a szemöldökét majd lazán elmosolyodott és nyugodtan intett-Hozzátok!
Figyeltem az őröket, akik elmentek majd Kyerant vezetve tértek vissza és elengedték.
-Együtt leszünk, és nem bántjátok, mert ha igen, akkor mind úgy jártok, mint az!-mutattam hátra a halottra.-Különben te ki a franc vagy?
-A pokol ura! Loki a nevem!
-A hazug!-bukott ki belőlem hallottam már ezt a nevet.
-Ó a hírem elért.
-Hazugokkal nem tárgyalok!
-Hidd el nem csak a hazudozáshoz értek.-mondta rám villantva hatalmas démoni agyarait.-Hasznos tagja lennél a tervünknek! Úgy használnánk mint egy gyógyszert. Kaptok a palotában egy fényűző szobát és bármit, amit kértek megkaptok!
Elgondolkodtam és Kyeranra néztem, aki megrázta a fejét. Nem szeretem, ha megmondják mit csinálok ezért bólintottam-Benne vagyok!
-Hülye vagy?-bukott ki Kyeranból.
-Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy válogassunk!-üzentem Kyerannak aki inkább csendben maradt.
-Elfogadom az ajánlatot, de előbb győzzön meg és utána segítek!-mondtam a démonnak, aki biccentett és elindult valamerre. Mi követtük. Egy puccos lakosztályba vezetett minket.
-Óhajtanak valamit?
-Ételt, sokat!-mondtam és intettem-És magán szférát!
A démon úr elment. Ekkor kiborult Kyeran és megölelt.
-Olyan egy idióta, vagy de olyan büszke vagyok rád!-mondta megszorítva éreztem, ahogy a meleg könnyei eláztatják a vállam.
-Aggódtam. Nem maradunk itt. Kyeran ... nekem van húgom?
-Húgod?-kérdezte meglepetten.
-Igen! Van itt egy lány, aki olyan, mint én és a szülei neve ugyan az mint apa és anya neve volt. Miért nem mondtad?
-Én...Nem akartam, hogy megkeresd!
-Akkor ő tényleg a húgom?
Kyeran bólintott.-De ő ide való!
-Hazaviszem!
-Nem fog beilleszkedni!
-Segítek neki! Olyan, mint én és nem hagyom hogy gyógyszerként vagy mi ként kezeljék mellettem a helye! Kyeran!
Kyeran a szájába harapott és azt harapdálta idegességében-És ha nem akar jönni?
-Megkérdezzük biztos jönni fog!
Kyeran bólintott-De semmit nem erőltetünk!
-Nem!-mondtam és elmosolyodtam.
-Emlékszel mit mondtál mielőtt eljöttem?-ült le az egyik ágyra.
-Biztos ez a megfelelő alkalom arról beszélni?
-Azt mondtad Fater!-mondta széles vigyorral.
-Ja hát én...-égett az arcom ezért félre néztem majd kinéztem az ablakon-Milyen csúnya ez a pokol.
-Ne terelj! Tudod boldog voltam! Azt hittem idegenként kezelsz!
-Hülye vagy te neveltél fel!-mondtam ránézve.
-Örültem, hogy ezt hallottam attól a kemény fejedtől! Ez járt a fejemben mikor kínoztam és mikor a halál szélén voltam párszor meg...
-Elég ok? Elhiszem!
-Csak annyi hogy ez járt a fejemben és erőt adott.
Figyeltem. Meglepődtem. Komolyan azt akarja, hogy a „fia" legyek? Csak egy 10 essel idősebb, mint én és... mindig is öcsiként kezelt vagy nem? Most mi van? Mit akar ő valójában?
Ekkor megérkezett az étel mi pedig habzsoltunk. És tiszta ruhát is kaptunk. Egyelőre rendben van minden.