25.Nap
Szeptember 25 (Csütörtök)
Nos, hát...hol is kezdjem? Reggel mikor beléptünk a suliba mindenhol a tegnapi fotó volt látható főleg ott az 5-6-7 terem környékén előtte Nyuszi ült egy széken és rólam kinyomtatott képeket osztogatott közben mindenkinek azt mondogatta, hogy „A város új hőse!" „Tiszteljétek Ericket!" „Csatlakozzatok a Klubhoz, hogy ha szükségetek van, rá titeket is megmentsen!"
Nicolera néztem, aki láttam, hogy beszívta a száját és dühösen nézett a lányra.
-Szóval...Mi is ez?-kérdezte Rimon.
A homlokomat fogtam-Tegnap Nicole nagy buzdítással odaküldött Anahoz hogy vigasztaljam meg. Hát megtörtént ő meg kért tőlem egy képet illetve Erictől kért egy képet és ez lett.
Rimon elvette az egyik képet az egyik sétálótól és megnézte-Nem lehet rájönni hogy te vagy az!
-Még szerencse hogy csak abba egyeztem bele hogy hátulról. De rohadt menő nem?
-Ja jól néz ki!
-Srácok az isten szerelmére!-csattant fel Nicole mi pedig ránéztünk, hogy mégis mi van.
-Akik az életed akarják, szerinted milyen egyszerű dolguk van így nekik?
Na, erre összenéztünk Rimonnal azzal a bizonyos „Tényleg cseszd meg!" Fejjel.
-Meg kell állítani a lányt!-mondtam elindulva Nuyszi felé.
Nyuszi rám nézett-Szia Ethan! Kérsz egy képet? Csatlakozz te is a klubhoz!
-Szerintem nem kellene osztogatnod erről az alakról a képeket! Végül is hősök nem léteznek.
-Megmentett és nagyon sexy! És olyan kedves!-mondta olvadozva és megölelte az egyik képet-Másoknak is ismerniük kell!
-Szóval szerelmes vagy belé?-kérdeztem düledező mellkassal és Nicolera néztem, aki a homlokára csapott.
Nyuszi bepirult-Hát...én....
-De tudod, ha osztogatod a képeit másnak is megtetszik és elvehetik tőled!-mondta Rimon odasétálva és felé nyújtotta a képet.
Nyuszi fájdalmasan elmosolyodott-Nem hiszem, hogy egy emberrel jönne össze. Ő démon biztos valami démon hercegnőt szeretne maga mellé.-mondta sóhajtva.
-Sok démon járt már emberrel!-mondtam bár magam sem tudom, hogy miért.
-Igazán?-kérdezte felcsillanó szemekkel Nyuszi.
-Hát...igen azt hiszem.
Nyuszi felpattant-téged érdekelnek a démonok?
-Hát szeretem a legendáikat érdekesek!
-Eljössz velem a könyvtárba?
-Hogy hova?
-Akkor első órára sem kellene bemenned, megbeszéljük a dirivel! Na?
Nicolera néztem, aki vállat vont , Rimon is!
-Hát....legyen!-mondtam mosolyogva és figyeltem.
Nyuszi elindult a diri felé-Gyere Gyere!-intett nekem.
Sóhajtottam és követtem-Csak azért hogy semmi baromságra ne jöjjön rá!-mondta Nicolenak aki keresztbe tett kézzel kicsit szúrósan figyelt.
Nicole elindult Logan felé, mert az velünk szembe sétált-Nem izgat, mit csinálsz!
Rimon elkapta a karom-Várj!
-Mi az?
Rimon összeszorította a szemét és a kezét majd egy picike cica és denevér keveréknek tűnő állattá alakult.
-Hát te?
-Nem hiszed, hogy egyedül fogom végig ülni az órákat!-mondta a zsebembe mászva. –Ennyi erővel otthon kutyázhattam is volna!
Láttam, hogy Nyuszi felém sétál-Nagyon lassú vagy de a diri megengedte! Mehetünk!
Bólintottam és bementünk a könyvtárba. Körbenéztünk néha egymásba botlottunk, de ha megbotlott Nyuszi elkaptam, ez van szokásommá vált, hogy megvédem a lányokat! Ilyen lovagias vagyok! Befordultam a Fantasy sarkon ott találtam egy érdekes könyvet és még annál is érdekesebb oldalai voltak. Talán Kyeran megöl, de kinyomtattam azokat az oldalakat, amik érdekeltek.
Na, azokon az utolsó sorokon megakadt a szeme. „Mesebeli emberek; A démonasszonyok igen csúnyák; Az emberek jóval okosabbak náluk" Na, jól van ám mi ez a lenézés? Nicole igen is szép és kikérem, magamnak nem vagyok én hülye ha az lennék nem tudnám megvédeni az embereket nem? De a többi dolog hasznos valamilyen szinten. Bár itt nem mindenről van szó de azt látom hogy épp rólam aki keverék vagy „korcs" arról persze nincs!
Szóval mesebeli hát ilyen könyvek mellett nem csoda hogy senki sem hisz bennünk! Épp lapozgattam ezt a könyvet az asztalra támaszkodva és az öklömre hajtva a fejem mikor hirtelen nekem dőltek. Nyuszira néztem, aki felnézett rám, én kérdőn felvontam a szemöldököm.
Nyuszi a könyvére mutatott-erről beszéltél?
Odakaptam a fejem.
Na, jó erre komolyan megijedtem, még nem vettem észre magamon ilyen különbséget és ilyen őrült gondolatokat. Legalább is nagyon remélem! Nem vagyok skizofrén ugye? Csaknem vagyok olyan hülye hogy kinyírjam magam nem?
-Ethan... nagyon lesápadtál baj van?-kérdezte Nyuszi ijedten.
-Hogy? Mi? Nem semmi!-mondtam elmosolyodva-Csak így belegondoltam, hogy magamat ismerve ha én ilyen lennék akkor tuti már kinyírtam volna magam!
-Miért lennél ilyen?
Vállat vontam-Ki tudja, bármivé újjá születhetünk nem?
-Te hiszel ebben? De állat!
-Persze szeretem ezt a témát!-mondtam elmosolyodva.
Nyuszi méregetett majd elmosolyodott és úgy figyelt.
-Mi... mi az?
-Semmi csak eszembe jutott, hogy vajon Eric is ilyen jó fej lehet? Ha igen akkor biztos hogy rengeteg barátnője volt már.
Vállat vontam, és ha jól éreztem kicsit be is pirultam.
Ekkor csengettek mi pedig mentünk órára.
Nicole odasétált hozzám-Na mi a helyzet?
-Semmi különös!
-Flörtölt vele a lány!-változott vissza Rimon.
-Igazán?? ÓÓ mit mondott?
-Semmi olyat!-vakargattam meg a tarkóm.
-Csak mosolygott, mint a tejbe tök és hogy milyen jó fej meg stb.
-Miért nem jössz össze vele?-kérdezte Nicole tőlem.
-Hogy mi? Hagyj már!-mondtam a terem felé indulva.
-Pedig aranyos lány összeillenétek!
-Nicole nem!
-De miért, ha megtudná, hogy te vagy Eric is tuti hogy talpat is csókolna neked!
-Nicole fejezd be! Nem fogok vele összejönni! Nekem más kiszemeltem van!-mondtam duzzogva.
-Ja tényleg Hitomi de ő akár mekkora egy szemét is Chris szereti.
-Nem ő!-mondtam zsebre téve a kezem.
-Tényleg?-kérdezte Nicole elgondolkozva.
-Ez nekem is új! Ki a kiszemelt haver?-kérdezte Rimon.
Elgondolkoztam és rájuk néztem-Titok!
-Titok? Jesszusom Ethan kit néztél ki magadnak?
-Biztos egy tanár!
-Persze csakis!-mondtam az automatánál megállva és dobtam bele pénzt.
Ekkor a hátamra ugrottak-Mi a helyzet Ethan?-kérdezte Eliot a gépet figyelve-Mit veszel?
A hüvelykujjammal Eliotra mutattam-ő az!
Nicole elnevette magát-Te hülye!
Rimon félre döntötte a fejét ő nem értette a viccet!
-Én mi vagyok?
-A szerelmem!-mondta egy puszit küldve!
Elito azonnal értette a viccet, mint mindig-Ó értem. Így is van! Asszony vegyél nekem egy tejeskávét!
-Milyen asszony te?-kérdeztem felé nyújtva a tenyerem ő pedig bele dobta a pénzt, amit továbbítottam az automatába-Itt én hordom a nadrágot!
Eliot leugrott rólam-Persze mint a szecskán mi?
Nicole keresztbe tette a kezét-Fogadni mernék, hogy szoknya és melltartó!
-Honnan tudtad?-kérdezte nekem dőlve Deth majd rám nézett-Az én asszonyom is vagy meghívsz egy teára!
-Látod Nicole? Nem kell nekem barátnő van nekem 2 férjem!
Nicole öklözött Eliottal majd Dethhel-Hát persze! Délután kijöttök a gördeszka pályára srácok?
-Tudsz deszkázni??-kérdezte meglepetten Deth.
-Nem de tanulgatok segíthetnétek!
-A legjobbakhoz fordultál!-mondta Eliot meghajolva-2x-es nyertes a suli kupán!
-Akkor mester kérlek, taníts!-mondta és kínaiak módjára meghajoltak.
-Tanítani foglak ifjú tanítványom a legfontosabb a lelki béke!
Felé nyújtottam a tejeskávéját-Na te lelki béke inkább húzzunk a terembe, mert Föci lesz és gyűlöl minket a tanár!
Eliot elvette majd Deth is megvette a maga teáját és együtt visszaindultunk a terembe.
Nyuszi, Smink és Hercegnő velünk szembe sétáltak mikor elmentünk mellettük nevetgélve intettek.
Eliot Rám nézett-Az a fehéres szőke jól nézett ki!
-Jég szőkének hívják!-javítottam ki.
-Bocsánat nem tudta, hogy te már értesz a nőkhöz!
Oldalba ütöttem mire felnevetett és vigyázott ki ne borítsa a kávét.
-Nekem az a sötétebb szőke tetszett!-mondta Deth.
-Hoppá Dethnek tetszik valaki!-mondta Rimon-Mint hallottam ez ritka!
-Változnak az idők!
Nevetgélve léptünk be a terembe, de lehervadt a mosoly az arcunkról mikor megláttuk hogy a földrajz tanár már bent ül a terembe. Megköszörülte a torkát amolyan „Höhömm" módon és szúrósan nézett minket.
-Szóval megérkezett a 3 grácia is mi? Ideje volt! 6 perce becsengettek.
A tanár maga Hitler képmása természetbe és külsőre is. Rendesen frusztrált vagyok az órán, mert attól félek mikor kezd el bombákat robbantani.
-Elnézést a késésért!-mondta Deth és a helyünkre mentünk.
-Ne üljetek le!
-A francba már!
-Dalint azt hiszem nem hallottam jól!
-Igenis tanár úr!
-Na azért! Merre voltatok?
Eliot letette a padra a poharat-Az automatánál.
-Nem ilyenkor kell csajozni! Dalint ne rontsd el a lányaimat, mert szétváglak érted fiam?
Lányait?? Hogy ő Nyuszi osztályfőnöke? Jesszusom, szegény lány!
-Igen Tanár úr! Higgye el nem szándékos!
-Üljetek le!-mondta mi pedig végig szenvedtünk 2x 45 percet ezzel a tanárral.
Mikor kicsengettek és kiment kórúba kezdtük szidni. Hogy miért? Mert egész órán minket szívatott, és ha 3db 1 est nem kaptam akkor egyet sem mert nem tudtam válaszolni a hülye kérdéseire. Végig szenvedtünk még pár órát majd szabadulhattunk. Mikor kiléptem a suliból a srácokkal és a csajokkal, láttam, hogy a kapunak támaszkodva Chris ül a kis bandája és mögötte egy nagy démon hadsereg.
Nicole felmorrant mögöttem rásandítottam, láttam, hogy Logan is befeszül. Figyeltem igazából nem tudom, hogy mikor verődtek hozzánk, de valahogy ide kerültek.
-Istenem ez a barom hogy nem tud rólad leszakadni!-mondta Eliot.
-Miattad van itt?-kérdezte Nyuszi rám nézve!
-Ja... örökké szívjuk egymás vérét!-mondtam Chris mellett elsétálva ekkor elkapta a vállam-Gyere csak velem!
Megint bűzlött tuti hogy angyalt evett.
Chris elvigyorodott biztos látta a fejemen hogy dühös vagyok. Ekkor elővett egy hosszú fehér tollat és végig húzta az orrom alatt-Tudod mi ez?
A toll bűzlött és csípte az orrom. Elütöttem-Soha nem láttam ilyen hosszú tollat! Biztos egy madáré!
Chris arcáról lehervadt a mosoly-Igazán?-majd Nyuszira nézett-Ethan ki ez a sok lány körülötted? Talán rajongók?
-Segítek nekik megtalálni a hősüket!
-Hősüket?-kérdezte gúnyos vigyorral. Sok sikert te féleszű barom!-mondta szinte haveri hangsúllyal a vállamra csapott és elsétált.
Nicolera néztem és mind a kettőnk tekintete azt jósolta, hogy ez bizony nem jó. Láttam Nicolon hogy zavarja valami, bár reggel óta ott volt ez a kifejezés az arcán, de most nagyon kiült. Gondoltam rá hogy átkarolom de Logan gyilkosan nézett és ezért nem akartam kockáztatni, hogy vele is összeverekedjek, itt a csajok előtt még a végén megijednek! Viszont így már biztos, hogy ő öli az angyalokat, ha elmondom Kyerannak talán végez vele.
Elmentünk a parkba így tömegesen sétáltunk a gördeszka pályához ahol Eliot tanítani kezdte Nicolet, én is beálltam hozzájuk. Évek óta nem deszkáztam, de nem ment rosszul! Nevetgéltünk, bohóckodtunk mind a kölykök és sötétedés felé beültünk karaokézni és rá kellett jönnöm hogy Nicole és Logan rohadtul szeretik egymást. Nyuszi azon panaszkodott, hogy ma nem látta Ericet a másik 2 csaj pedig Eliotékra akadt rá sok volt bennük a közös játszottak Deth telefonján filmekről beszélgettek játékokról, de nem volt meg az a szikra közöttük inkább haverosak voltak nem látszott egyik se szerelmesnek, ha elmentek tőlük, akkor nem érdekelték, ha odamentek velük voltak ha elsétáltak nem figyelték a feneküket teljesen lazán kezelték.
Estefelé hazamentünk de Kyeran még mindig nem volt otthon, még mindig a pokolban van és én kezdek nagyon aggódni érte.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro