Szeptember 14. (Vasárnap)

Szóval majdnem 3 napot végig aludtam? Mégis zsong a fejem! Hajnali fél 4 van, nem tudok tovább aludni. Vissza olvastam amit Nicole írt. Szóval ő arra gyanakszik, hogy Chris démon? Nekem is megfordult a fejemben, de túl merésznek gondoltam kijelenteni. Sehogy se fér a fejembe hogy ismét veszítettem. Azt kérdezi Nicole miért mentem el szó nélkül? Hogy is volt?

Hmm....igen azt hiszem a 2. órán ültem mikor megszólalt a mobilom mikor elolvastam egy idegen szám fogadott és egy SMS-t küldött hát elolvastam és ez volt a szöveg benne legalább is hasonló „Gyere a Newestperg hídhoz és nem esik bántódása annak a személynek, akit a legjobban szeretsz! 1 óráig kapsz, határidőt különben a szemed láttára fogom a kis luvnyádat és a többieket meggyilkolni!" Rögtön arra gondoltam, hogy Démonok vannak a háttérben. Igen csak is az lehet! És hát mivel féltettem, őket kénytelen voltam a 3. óra után elmennem. 2 Puccos autó állt ott leparkoltam melléjük és körbenéztem. Sehol senki. A kocsikat is megnéztem üresek voltak. Senki még annyi se. Túl gyanús volt. Gondolhattam volna, hogy csapda! A híd korlátjához mentem nem túl közel le ne lökjenek és lefelé bámultam hátha a várakozóim onnan tekintenek fel rám, de nem így történt. Már épp fordultam volna meg mikor a fülem sípolni kezdett az egész arcom jobb fele pedig fájni és oldalra estem. Mikor felnéztem egy érdekes alak állt előttem és még vagy 6. Magasak voltak a bőrük akár a kő így inkább olyan volt mintha páncélba lettek volna. Figyeltem azt, amelyik épp leengedte a kezét ő engem figyelt. A nyakláncomhoz kaptam és átváltoztam. Láttam, hogy az alakok nevezzük őket démonoknak szóval ezek a démonok kissé meglepődnek, de mind sorba egymás után elvigyorodtak. A főnök elindult felém, elkapta a felsőm és felhúzott-Te kis taknyos!-sziszegte a képembe és előhúzta a kardját. Nyilván való volt, hogy meg akar ölni. Ekkor a tenyerem az arcába nyomtam és elvigyorodtam- Pusztulj!-mondtam ekkora a tenyerembe megjelent egy lángcsóva, ami a nyomástól robbant egyet. A démon elengedetett az arcához kapott és hátra tántorodott. Seggre estem, de hamar felpattantam és kezembe vettem a kardomat.

A démon pofája elkezdett le olvadni nagyon undorító volt látszott az ín a hús és a csont. És a szaga....pfhu még vissza gondolva is felfordul a gyomrom. Ekkor a többiek indultak felém az egyik egy soványabb alak volt ,egy kissé húsosabb de tömzsibb,egy igazán hájas dög és egy robusztus alakú lódult meg. Hátul egy magas karcsú amolyan selyemfiú, egoista tekintetű állt és annak az ikre. A 4 karddal jött nekem velük szépen harcoltam meg kell hagyni a legtöbbet kivédtem és elugráltam a halálos szúrások elől csak keveset kaptam be. Ekkor az egyik selyemfiú hátulról elkapott és a hátamba szúrta a tőrjét a 4 közül 2 utánozta és a hasamba landolt a kardjuk. Nem értettem, hogy ez hogy történhetett felkiáltottam mire mind égni kezdett össze szorítottam a fogam, hogy tovább tápláljam a tüzet. A démonok meglepetten léptek hátra a kardot bennem hagyták a selyemfiú ott maradt és fogott rá nem hatott a tűz. Ekkor a másik selyemfiú indult felém. Figyeltem fele más szeme volt az egyik fehér a másik vörös. A fehér felvillant a vörös vérezni kezdett és a kezében megjelent egy fekete örvény éreztem, hogy szívja el az erőmet és fájt. Vonaglottam és próbáltam szabadulni haraptam rúgtam, amit csak el lehet képzelni, de egyre gyengébb voltam. Ekkor éreztem, hogy a mellkasom szúr rögtön tudtam, hogy a lelkem kapaszkodik, belém hisz azt akarja kiszívni. A fájdalom belém nyilallt én pedig felüvöltöttem és az ég felé kaptam a fejem. Sárga villanás suhant el előttem és a fájdalom megszűnt. A támadóra néztem a selyemfiú porrá foszlott. Ez én voltam?? Hogyan?? Láttam, hogy a hamu, por,homok nevezze mindenki úgy ahogy tetszik apró szemcséi szikráznak mintha áram ütött volna beléjük. A mögöttem lévő démon a híd korlátjának vágott és a karmait a mellkasomba szúrta- MEGÖLTED! ÉLETET ÉLETÉRT!-üvöltötte a képembe és mélyebbre szúrta volna a karmait mikor a főnöke felüvöltött és felém lódult. Nagyon ember feletti hangja volt olyan....kicsit dínós...nem mégse...na, jó mondjuk, ki szörny hangja volt ezt nem lehet leírni!

Nem akarok meghalni! Nem akarok meghalni! Nem akarok meghalni!!!-Gondoltam és lehunytam a szemem a fogam összeszorítottam és koncentráltam nem volt erőm a tűzre a kisujjamat sem tudtam megmozdítani. Ekkor sós ízt éreztem kinyitottam a szemem egy ládába találtam magam és sötét volt-Mi....Mi ez?-néztem körbe- ENGEDJENEK KI!-éreztem a fájdalmat a testemben, a combomban. Odanyúltam az ismét hiányzott. AZ ÁLMOM!-ugrott be rögtön de nem értettem miért vagyok az álmomban. Ekkor valaki suttogott a fülembe, de nem értettem mit nem ismertem a nyelvet. Éhes voltam ezt tisztán éreztem és nem éreztem semmimet. A doboz oldalába ütöttem- ENGEDJENEK KI VAGY MEGÖLÖK MINDENKIT!-üvöltöttem torkom szakadtából.Ekkor kinyitottam a szemem és láttam, hogy a démon főnök hátrál a selyemfiú ugyan úgy végezte, mint az elődje. A démon főnök bőre patakokba esett le és fekete foltok voltak körülötte. Nem tudtam mi történt vele ekkor térdre rogytam és előre estem. Figyeltem a főnököt, aki elmenekült. Éreztem, hogy fáj valami nem tudtam, hogy mi csak éreztem, hogy nem tetszik ez az érzés majd elmúlt és nem éreztem semmit megpróbáltam többször is megmozdítani a végtagjaim, de azok nem mozdultak. Utoljára Nicolra Kyeranra és Hitomira gondoltam majd lehunytam a szemem és vártam, hogy elvigyem a halál. A következő pillanatban itt ébredtem. Na, igen nem tudom mi történt.

...

Már takarodó után van, de nem tudok aludni itt volt Nicole és Kyeran.

Nicole olyan 7 körül érkezett először óvatosan lépett be, de mikor látta hogy fent vagyok a nyakamba vetődött és megnyomorgatott-Te hülye hülye hülye hülye!!!! Tudod, hogy hogy aggódtam te ökör! Rengeteg mindennel tartozol világos?? Tartozol!-mondta miközben majd megfojtott.

Kyeran is belépett az ajtón és megkönnyebbülten sóhajtott majd besétált bele túrt a világos barna hajába és feljebb tolta a szemüvegét-örülök hogy jól vagy!

-Én is!-mondtam elmosolyodva

Kyeran összeborzolt és a fejemen pihentette a kezét ez most cseppet sem zavart-Ne csinálj ilyet többé!-mondta a szemembe nézve.

Figyeltem majd átkaroltam Nicole nyakát és bólintottam-Jó!

Nicole komolyan nézett rám és lekevert egy tockost-Ajánlom is te hülye gyerek! Látod, hogy hogy nézek ki?? Fogytam nem aludtam tiszta karika a szemem!-mondta lehúzva a szemhéját.

-Fhu,látom!

-És ez kinek a hibája?? Mi? Dalint? A TIÉD!-mondta dühösen-Szerencsétlen kutyád is megveszett érted nem aludt ő se! Tudod mit csináltál??

-Mondtam hogy bocs nem? Kiengesztellek!

Nicole a kezembe nyomott egy narancsot-Egyél hogy hamar erőre kapj!-mondta elmosolyodva

Nem tudok kiigazodni rajta egyszer ilyen egyszer olyan, egyszer elküld, egyszer sajnál.

-Azért örülök, hogy aggódtál értem ez azt jelenti, hogy nem utálsz!-mondtam a narancsot pucolgatva, de felszisszentem fájt az ujjam!

-Ajj de béna vagy!-kapta ki a kezemből-Nem mondtam, hogy nem utállak sőt... nagyon pipa vagyok rád!-mondta és mikor megpucolta a számba nyomott egy gerezdet-Igaz Kyeran??-nézett a nagybátyámra, aki az orvosi jelentést olvasgatta.

Kyeran felnézett-hogy? Ó igen, ahogy mondod!

Mióta helyesel neki ilyen könnyedén?-gondoltam meglepetten és már szóltam volna mikor Nicole egy újabb narancs gerezdet nyomott a számba.

Nicole kifelé bámult az ablakon-Demon nagyot nőtt én vigyáztam rá!

-Értem...kössz!-mondtam két harapás között majd lenyeltem-Szóval Chris a démon!-hadartam mert már közelített az újabb narancs ami végül szintén a számba lett erőszakolva.

-Csak egy következtetés.

-Hmmmm mmhmhm!-mondtam nagyjából ennyit a naranccsal a számba.

-Mi van? Ne beszélj teli szájjal!

Nagyot nyeltem-Nem ő a démon ezek nagyok voltak és veszélyesek!-mondtam és elmeséltem neki a történteket.

-Értem...Hadurak....démon nemesek! Ez komolyabb, mint gondoltam.

-Hadúr?

-Olyan démonok, akik légiókat irányítanak! Innentől sehova ne menj Nicole nélkül!-mondta Kyeran-A kollégiumnál találkoztok és délután együtt mentem minden hova!

-Szóval a szitterem lett?

-Az őröd öcskös!-mondta kacsintva Nicole és összeborzolt.

Ezután még beszélgettünk főleg a további tanulásomról, és hogy mikor mehetek végre haza hamar elrepült az idő, túl hamar.

Kyeran felállt és megveregette a hátam-Nicole mennünk kellene lassan 9 óra!

Nicole csalódottan nézett rá-máris?

Kyeran bólintott. Nicole rám mosolygott-gyógyulj meg hamar öcsi!-mondta és megpuszilta a homlokom!

Miért hív mindig öcsinek?-Idősebb vagyok, mint te!

Nicole elmosolyodott-én 22 ezer éves vagyok!

-22?

Nicole elmosolyodott-miért mit gondoltál?

-TE 22 ÉVES VAGY????

Nicole elkuncogta magát-hát... Fiatalnak nézek ki nem?-mondta és eltáncikált.!

-Nincs az az isten hogy ő idősebb, mint én!-gondoltam és ekkor észrevettem, hogy egyedül maradtam. Tv-ztem meg próbáltam elütni az időt. Most kb olyan 11 óra lehet, de lehet, inkább alszok, mert szét unom a fejem... szóval... Jóéjszakát Naplóm! Rohadt büdös ez a kórházi levegő, de próbáld meg megszokni!