Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

11-12-13.nap





Szeptember 11-12 (CSütörtök-Péntek)

Ennyi gondom, mint veled még nem volt. Nem gondoltam, hogy naplót írsz! Kyeran nyomta a kezembe. Nem olvastam el ne félj csak... a legelső levelet kicsinykét.... kiesett elölről. Még puszit is kaptál a levélre! Milyen cuki vagyok nem? Na de mi is történt? Gondoltam leírom, neked hisz nem hiszem, hogy emlékezni fogsz rá és azért jó lenne kideríteni, hogy hogy is volt ez az egész.

Mikor reggel bejöttél a suliba még full normálisnak tűntél, de komolyan meg is lepődtem, nem volt táskás a szemed, normális cuccba voltál, nem voltál elviselhetetlen már próbáltam elvetni azt a tényt, hogy egy idegesítő kis pióca vagy kölyök! Hogy a tanításom hatásos volt. De aztán... miért ugattál be az egyik tanárnak? Aztán elmentél, elfutottál! Láttam pont kifelé néztem és elfutottál a parkoló felé. Aztán bolondok háza alakult ki órák múlva. 4. szünetre már mindenki azt beszélte, hogy öngyilkos lettél. Mondhatom jól megijedtem én is. Nem látszik rajtam, de igen is érdekel hogy ne essen bajod te hülye! Kyeran is nagyon aggódott mikor bementem hozzá megkérdezni, hogy mi a helyzet fel alá járkált a fejét fogta és percenként nézegette a telefonját. A suli után elmentem keresni téged. A parkba voltam, nálatok, de otthon is csak Démont találtam ezért vele együtt kerestelek tovább. Nem érezte a szagodat sem. Besötétedett még mindig semmi nyom nem volt rólad. Nálatok töltöttem az éjszakát, este levittem Démont szóval jó kezekbe volt és nem aludtam semmit. Ha meg próbáltam folyton azt láttam, hogy vérbe úszva fekszel valahol a folyó parton. Attól tartottam, hogy a démonok elraboltak, de furcsálltam, hogy nem éreztem az erejüket illetve kaput sem érzékeltem. Ha meg is támadtak tudtam, hogy az az Ethan akit én ismerek nem veszített volna ilyen egyszerűen velük szembe.

Reggelig virrasztottam. Néztem a telefont nem e hívsz. Kyeran is fent volt ezt láttam rajta reggel hisz táskás volt a szeme. Démon és egész este nyüszékelt és fészkelődött. Mind kikészültünk miattad! Sokkal fogsz még tartozni nekünk ezért ugye tudod te ostoba?

Vajon tényleg öngyilkosság? Nem! Az az Ethan akit én ismerek nem ölné meg magát! Okod sem lenne rá! Legyőztek? Valami piti démon elbánt veled? Meggyilkoltak? De ki? És miért? Túl sok a kérdés mi pedig a nullán tapogatózunk!

6körül feltápászkodtam és Demonnal az oldalamon tovább folytattuk a keresést utánad. Még mindig sehol semmi aztán olyan dél körül....megszólalt az égi csoda. A telefonom megcsörrent. Te hívtál azonnal felvettem!

-Jöjjön ide kérem! Siessen!-kiáltott bele egy női hang.

Először nem tudtam, hogy ki az meg voltam lepődve azon pedig még jobban, hogy miért én lettem hívva.

-Nicole kérlek, itt van Ethan a folyóparton nagyon rosszul néz ki!

-Hitomi?? Hitomi hol vagytok? Mi történt??-kérdzetem ijedten és Démonra néztem ő felnézett rám és hatalmassá nőtt.

-Fél perc és ott vagyok!-kiáltottam a telefonba majd átváltoztam és felültem Démon hátára. Mivel mind a ketten démonok voltunk így senki sem látott minket. Érdekes módon tudta merre kell menni nem, tudom, hogy honnan, lehet megérzett. Mikor odaértünk a folyóhoz leugrottam róla és tényleg ott feküdtél....vér áztatva, mint a gondolat mentemben. Hitomi fölötted feküdt és zokogott. Odasietettem és megráztalak-TE HÜYLE!-üvöltöttem a képedbe hátha felébredsz, de látszott, hogy nem. Hitomira néztem-Chris???-kérdzetem dühösen-Megverem azt a gyereket!!!

Hitomi a földre nézett-Én....

-A farnc essen belé!!!-mondtam neki dühösen majd felhívtam nevelő faterod/bátyád/Kyerant nem tudom, hogy hogy hívod, aki rögtön kórházba vitt minket. Démonkát is beengedték ettől az átváltozástól igen csak megnyúlt a lába már így sima kutya alakjába is. Nem is baj legalább meg fog tudni védeni téged. Nem tudom ki ez a Chris gyerek, de tele a tököm vele. Na, mindegy ez nem lényeg. Szóval behoztak ide és infúziót kaptál és köszönheted nekem hogy nem vagy csupa mocsok ugyanis levettem a ruháidat (boxert nem ne ijedj meg, annyira nem vagyok elvetemült) és egy szivaccsal szépen letörölgettem minden egyes kosz szemet is a bőrödről szóval ezért tartozol nekem Dalint gyerek világos! És azért is tartozol, mert át virrasztottam egy éjszakát miattad! Azért meg pláne tartozol, mert aggódnom kellett, arról nem is beszélve, hogy csak úgy leléptél egy szó nélkül mikor elvileg társak vagyunk! Na, mindegy! Kyeran nagyon szeret, téged lehet, nem érzékeled, mert nem mutatja, ki de mikor meglátott láttam, hogy könnyes volt a szeme....nagyon sajnáltam! Kérlek, kérj tőle bocsánatot és legyél jó fiú. Démon is örült ám neked , agyon nyalta az arcod és próbált keltegetni. Mikor behoztak a kórházba morgott a dokira, hogy ne bántson az infúzióval nagyon aranyos volt. Remélem, hamar felépülsz! Majd hívj, nekem mennem kell, mert elzavartak, tudod takarodó a kórházba! Micsoda hülyeség! Na, mindegy! Épülj fel hamar! És jobbulást!

Szeptember 13. (Szombat)

Szombat mikor végre tudnék aludni nem, tudok mert miattad aggódhatok! Mikor bejöttem a dokik közölték, hogy még mindig nem vagy magadnál Kyeran hozott be és őrködtünk feletted. Elég uncsi volt, de több dolog is eszembe jutott. Gondolkoztam ezen a Chrisen. Tudod én még nem találkoztam vele, de valami nem okés benne! Miért nem vered, meg egyszerűen miért nem tudod megverni? Neked démoni erőd van, mégis alul maradsz? Talán ő is démon lenne? Ezen agyalva felhívtam Hitomit aki eljött téged meglátogatni!

Mikor bejött volt egy érdekes beszélgetésünk leírom, de el ne mond neki vagy kitekerem a nyakad! H és N el fogom jelölni rendben? Csak hogy értsd a H az Hitomi az N az Nicole! (Nem, nem nézlek hülyének áááá egy kicsit sem dehogy XD)

N-Chris volt? Őszintén!

H-igen...ő...

N-Miért?

H-Féltékeny!

N-Értem! Ő....Hitomi....ő démon...szerű? Van a vérében?

H-Én is erre gondoltam, de még soha nem láttam se átváltozni és az aurája se olyan....

N-Értem....

H-olyan ember, mint Ethan biztos csak erősebb... Nagyobb darab is!

AHAM! Szóval ő Rólad sem tudja, hogy Démon vagy akkor nem pontosak az érzékei akkor lehet, hogy Chris démon csak úgy mint te! Ez megmagyarázná, hogy miért nem tudod legyőzni!

H-múltkor volt veled az a démon fiú... hogy is hívták...Eric talán? Ő nagyon hasonlított Ethanre nem gondolod?

N-Biztos csak véletlen! (Dadogva képzeld el)

H-Rendes srácnak tűnt...

N-Te szerelmes vagy Chrisbe?

H-eleinte nem volt ilyen akkor szerelmes voltam, de már....

N-már?

H-félek tőle!

N-Félsz? Miért nem hagyod ott?

H-még jobban bántan!

N-Még jobban?

H-Mindegy is...mennem kell, a plázába találkozom vele de azért Ericet jobban megismerném szimpatikus volt!

N-Lecserélnéd Chrisre?

H-Ha megvédene....igen!

N-Rendben majd mondom neki!

Na, erre bepirult és dadogott, hogy nem úgy gondolta! Dehogy is, nem na, mindegy! És elment! A maradék időt veled töltöttem, de mennem kell nekem is vár a munka a te részedet is meg kell, csináljam a démonok körül! Remélem, legközelebb már fent leszel!

ÜDV:NICOLE!

U.I:Bocs a fogalmazásért te hülye!

U.U.I:Vigyázz magadra te hülye! Hívj ha fent vagy!

U.U.U.I:Aggódtam érted te hülye!

---------***-----------------------***---------

707 olvasó hihetetlen! Köszönöm szépen nektek!

Boldog Karácsonyt mindenkinek! ^^

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro