Tammy nehezen tudta elképzelni, hogy Perselust valami jobban fel tudta volna idegesíteni, minthogy Harrynek a dupla óra helyett fotózásra kell mennie.

Emelett ő se volt épp a legjobb hangulatban, így inkább rosszullétre hivatkozva ellógta az órát.

A folyosókon kóborolt, mikor egy tisztítószeres szekrény mellett elhaladva hangokat hallott.

- Nincsenek könnyek a szememben! - A lány persze felismerte Harry hangját, így gyors kopogás után benyitott.

A látvány meglehetősen különös volt: Harry Rita Vitrollal szemben ült egy felfordított vödrön, és mindketten őt bámulták.

- Más esetben meglepődnék, hogy egy sötét és szűk szekrényben találok egy középkorú nőt a testvéremmel, de tudom, hogy magának ez a zsánere Madam Vitrol.

- Tammy, ez egy interjú...

- Persze. - A szőke az újságíró tiltakozásával mit sem törődve húzta ki a purlicerpenna alól a pergament.- Egy múltbéli tragédia emlékét idéző sebhely éktelenkedik Harry Potter amúgy szép metszésű arcán... azta, hát ezért kapja a fizetését? Ú, ez még jobb: Csillogó zöld szemét könnyfátyol lepi el, mikor szóba kerülnek a szülei, akikre alig emlékszik. Ön mire emlékszik egy éves korából? Mellesleg úgy sejtem, ezek után rólam is összehoz pár kedves sort, eddig se okozott gondot a velem való interjú hiánya, most is meg fogja oldani.

- Tamara!

- Nem emlékszem, hogy tegeződnénk. - Vetette oda a lány, még mindig a cikket olvasgatva.- Ilyen purlicerpennát én is tudnék szerezni? A tanáraim jól szórakoznának az esszéimen. És csak hogy tudja, erről be fogok számolni Dumbledore professzornak, biztos érdekelni fogja, milyen belsőséges hangulatot teremtett egy diákkal.

- Rendben, attól tartok nekem mennem kell vissza a szerkesztőségbe! - Pattant fel Vitrol, és felháborodott arccal visszavette a lapot Tamtől.

- Majd küldjön a cikkből egy tiszteletpéldányt! - Kiáltott utána a szőke, mielőtt az újságíró eltűnt volna egy kanyarban. - Ribanc.

- Kösz, hogy megmentettél.

- Nem tesz semmit. Majd ki kell dolgoznunk néhány alap választ.

- Alig várom, de most vissza kell mennem a pálcák próbájára.

- Vitrol is ott lesz, kell neki egy kép.

- De hát azt mondta...

- Hazudott. A kijárat a másik irányban van. De én is lépek, inkább benézek Hermionéhoz. És írok néhány levelet. Remus és Sirius tájékoztatásra szorul.

- Mégis miről?

- Mindenről, amit ez a mesterségesen szőke démon el fog ferdíteni. Például, hogy egy tanárommal sem folytatok viszonyt, és megrögzött hallgatózó sem vagyok.

- Pedig tényleg hallgatóztál.

- Ja. És viszonyom is van McGalagonnyal, de ezt nem kell mindenkinek tudnia.

Legközelebb vacsoránál találkozott Harryvel. Hermione a gyengélkedőn volt, Ron pedig haragudott, így a lány Krummal, és Harryvel evett, igyekezve elkerülni a tömeget, így csak bámulni tudták őket. Ez akkor sem változott, mikor Fleur és Cedric is csatlakozott, szóval a lány igyekezett megtörni a jeget a többi bajnok és Harry között, egész jó eredménnyel.

Vacsora után Harry félrevonta őt.

- Sirius írt, hogy 22-én éjjel egykor találkozzunk a Griffendél toronyban. Azt is írta, hogy te ne gyere, mert túl feltűnő lennél, de utána mindent el fogok mondani, ígérem.

- Köszönöm.

- De egyszer el kell mondanotok, mi ez a fura kapcsolat vele meg Lupin professzorral.

- Ha itt az ideje, mindenképpen elmondjuk. Most mennem kell. - A hirtelen távozás oka a feléjük tartó Perselus volt, aki legcsúnyább pillantásával ajándékozta meg Harryt.

-*-

A következő két hét a hasznosabbnál hasznosabb varázslatok ismétlésével telt, a hátralévő napok az első próbáig ugyanis egyre fogytak.

Időközben Harry kastélybeli élete még keservesebbre fordult.
Rita Vitrol hihetetlen érzékkel ismerte fel Tam gyenge pontját: Harryt.

A Reggeli Próféta lehozta Rita Vitrol cikkét, ami szinte csak a címében említette a Trimágus Tusát, egyébként Harry kiszínezett életrajza volt. A címoldal nagy részét Harry egész alakos képe foglalta el. Maga az írás (ami a második, a hatodik és a hetedik oldalon is folytatódott) teljes egészében Harryről szólt - a beauxbatons-os és a durmstrangos bajnok (hibásan írt) neve csak az utolsó sorban szerepelt, Cedricről pedig említés sem esett.

- Igen, azt hiszem, a szüleim emlékéből merítek erőt. Tudom, nagyon büszkék lennének rám, ha most láthatnának... igen, néha még ma is sírok miattuk, nem szégyelleni bevallani... Tudom, hogy nem eshet hajon a tusán, mert ők vigyáznak rám... Ennél még egy parfümreklám sem csöpögősebb. - Fintorgott Tammy.

- Mostanában nagyon bunkó vagy, örülök, hogy engem kedvelsz. - Olvasta Pansy is a cikket.

- Bocs. Rossz passzban vagyok.

- Látom. Mikor kiosztottad azt a srácot amiért megbámult...

- Felfogtam Pans. Majd igyekszem visszafogni magam.

- Ne tedd, én nagyon élvezem. Még most is magam előtt látom az arcát...

- Ezt a részt már olvastad? A Roxfortban Harry végre szerető társakra talált. Bizalmas barátja, Colin Creevey szerint Harry szabadideje nagy részét egy Hermione Granger nevű, elragadóan csinos mugli származású lány társaságában tölti, aki - Harryhez hasonlóan - az iskola éltanulói közé tartozik. Harry mióta éltanuló? És Vitrol szerint én hol voltam mielőtt a Roxfortba jöttünk?

- Biztos összekeverte Harryt veled.

- Ettől a nőtől bármi kitelik. Az emberek meg elhiszik amit ír.

- Ha hánynod kéne tőle, ott a srác, szerintem még nem szenvedett életre szóló traumát, de ez megadná a végő csapást.

- Kösz, megvagyok.

Harry épp akkor sétált el az asztal mellett, és elő céltáblaként meg is kapta a sértéseket:

- Nem kérsz egy zsepit, Potter? Hátha elbőgöd magad átváltoztatástanon...

- Mióta tartozol az iskola éltanulói közé, Potter? Vagy talán alapítottatok egy külön iskolát Longbottommal?

- Avery, te egy tisztességes vidítóvarázst sem tudsz összehozni, szóval ne pattogj! - Tammy sértését persze "hú" - zások és nevetés követte, a szőke pedig az orrnyergét masszírozva fordult vissza az újsághoz.

- Egyébként lehet segítene a kedveden, ha kicsit többet pihennél.

- Nem olvastad Vitrol legutóbbi cikkét? Nincs rá időm, mert sorra járom a drumstrangosok ágyait.

- Arról lemaradtam, de ami arról szólt, hogy valójában egy Dél-Amerikai vajákossal kellett lefeküdnöd a farkasölőfű - főzet receptjéért, az nagyon tetszett.

- Nekem is, keretbe foglaltam, és kiraktam az ágyam fölé.

- Azt hittem, az a Krumtól való gyerekedről szóló cikk szent helye. Igaz amit írt, hogy amiatt nem volt pocakod a döntőn, mert a véláknál gyorsabban folyik le a várandóság, és most a törzs neveli a gyereket?

- Persze, és minden hétvégén meglátogatom. Esküszöm, ennyi képzelőerővel az ő helyében én könyvet írnék, mondjuk Dumbledore sötét oldaláról, vagy valami ilyesmi baromságról.

- Ha így lesz, kérd meg, hogy küldjön egy dedikált példányt.

-*-

A Három Seprű különterme mahagóni árnyalatban úszott.

Tammy egy ezüst fölsőben, és egy fekete miniszoknyában várakozott, ami a hideg miatt nem volt a legjobb választás, de a fekete magas szárú, és emelt sarkú csizma segített valamennyit a helyzeten, és odabent egyébként is jól befűtöttek. A ruháit Pansy és Daphe választották, mondván egy-két ingyen vajsör bármikor jól jöhet.

Mikor Bumfolt megérkezett, már ki is hozták nekik a két vajsört, ami sajnos nem volt ingyen, de ettől még nagyon finom volt.

- Nagyon köszönöm, hogy rám szánja a szombatját Tamara.

- Csak természetes, minden alkalmat megragadok, hogy kiszökjek a kastélyból. Mit szeretett volna megbeszélni velem?

- Dumbledore értesített róla, hogy ön a kommentátor az iskolai kviddicsmeccseken.

- Az egyik, igen.

- És ha jól tudom, rajong a mágikus állatokért. Főleg azokért, amik veszélyesek.

- Igen, bár nem értem a kettő hogy függ össze.

- Lenne kedve velem kommentálni a próbákat? - A lány pár pillanatig megütközve ült.

- Mi?

- Ön bizonyára roppant élvezetesen, és megfelelő tudással tudná közvetíteni az eseményeket. Ráadásul némi ismertségre is szert tett az utóbbi időben.

- Rita Vitrol zsíros karácsonyi bónuszra számíthat.

- Bizonyára. Szóval benne van?

- Persze.

- Még el kell mondanom, hogy tudni fogja a próbák körülményeit, és a feladatok mibenlétét, de ezeket természetesen senkinek nem mondhatja el.

- Hogyne.

- Illetve, bár kicsit kellemetlen, de meg kell kérdeznem, mert Rita sokat írt önről ebben a témában: ugye nincs kapcsolata Viktor Krummal, és nincs tőle gyermeke? Vagy nem vár a jövőben?

- Nem. - A lány felállt, és kinyitotta az ajtót.

- Most ez mégis micso...

- Üdv, Mr Bumfolt! - Az ikrek befele lepacsiztak Tammel.

- Köszönöm a munkát Mr Bumfolt! Az ajtónál fogok várni, hogy senki ne akarjon bejönni. - Vagy kimenni.

Másnap reggel alig lépett be a Nagyterembe, kómásan ásítozva, Harry máris karon ragadta, és a POTTER A BÉNÁK BAJNOKA kitűzők kereszttüzében félrevonta. Tammy elégedetlenül konstratálta, hogy bár hallani nem hallják, de mindenki jól látja őket.

Ingerülten fonta össze maga előtt a karjait, mellettük pedig a hollóhát asztalánál kitört a veszekedés, hogy a tizennyolcadik századi kobold felkelés pontosan ki miatt robbant ki.

Harry mindent elmondott amit megtudott Siriustól. Karkarov, Bertha Jorkins... De a nagyágyú csak az után következett: az első próbán sárkányok lesznek.

Erről biztos Bumfolt is mesélni akart volna, csak nem volt rá ideje. Remélem kapni fogok egy levelet, benne a részletes infókkal.

- Úgy áll a helyzet, hogy elvileg nem segíthetek túl sokat, mert kommentátor lettem-később elmondom! - most annyi ugrik be, hogy az aguamenti bűbájjal vizet tudsz varázsolni. Bár az nem sokat ér egy sárkány ellen.

- A sárkány az utamat fogja állni, át kell jutnom rajta. Tammy, segítened kell, nálad jobban senki nem ért a szabályok megkerüléséhez! - Az utolsó mondat pont elég hangos volt ahhoz, hogy a közel ülők feléjük forduljanak- amíg meg nem látták Tam arcát, ami csúnya jövőt jósolt annak, aki nem fordul vissza a rántottájához.

- Ha egy bizonyos célig kell eljutnod, mondjuk egy fához, akkor valami ügyes elterelés kell. Illúzió, óriás aranycikesz, ilyesmi. Ha valamit meg kell szerezned, akkor én sima begyűjtőbűbájjal magamhoz hívnám. Nem hiszem, hogy a szervezők levédenék mágia ellen a tárgyat.

- Hiába gyakorlom, nem megy a begyűjtőbűbáj.

- A sárkánynak a szeme a gyenge pontja. Ha megvakítod, az lehet hogy segít, de kockázatos. Ha az állat megvadul...

- Akkor azt hagyjuk.

- Megtaníthatok egy-két bűbájt égési sérülésekre.

- Szerintem ha egy sárkánnyal állok szemben, akkor már mindegy.

- Akkor most hirtelen ennyit tehettem. - Tárta szét a karját a lány.- Kérdezd Hermionét! - Kiáltotta még vissza távozóban.

-*-

Másnap reggel maga Bumfolt sietett be a Nagyterembe, és lelkesen kiterelgette a szőkét, aki csak egy almát és egy teát tudott felkapni reggeliként.

- Csodás lesz, meglátja! - Bumfolt lelkesen ismételgette ezt, míg egy sátorhoz nem értek, ahol egyenlőre ketten voltak. Ezek után elmondta mindazt amit a lány tudott, illetve hogy a bajnokok egy aranytojás megszerzéséért fáradoznak majd, ami egy fészekben lesz, és a nyomot rejti a második próbához, ami a tó alatt lesz, és a bajnokoknak a számukra legértékesebbet kell felhozniuk a sellők fogságából egy óra alatt. A harmadik próba egy labirintusban lesz, a kupa a közepén, és akadályok sora választja el tőle a versenyzőket.

- Szóval ez így világos?

- Azért ha kérhetem, majd részletezze levélben. - Nyögte a lány, az információáradattal birkózva.- De nagyjából.

- Remek, igazán remek! Ön sokkal jobb hangulatú munkatársnak ígérkezik, mint Barty.

- Köszönöm, azt hiszem.

- Á, már itt is vannak! - Harry érkezett utolsónak, addig Tam Bumfolttal beszélgetett, és megegyeztek, hogy tegeződni fognak.

- Végre együtt a hősök csapata! - harsogta vidáman Ludo. - Mielőtt elkezdenénk, hadd magyarázzam el, miért is áll itt mellettem ez a bájos ifjú hölgy, akit mind ismertek. Tamara Potter velem együtt kommentálja majd az eseményeket, de ne féljetek! Nem fog segíteni se Harrynek, se másnak közületek, mind tudjuk, hogy a mardekárosok ritka jól őrzik a titkaikat.

- Ezt kéne egy pólóra íratnom. - Mondta mosolyogva Tam.

- Jöhet az eligazítás. Nos, megvárjuk, amíg a közönség bevonul a nézőtérre, azután az orrotok alá dugom ezt a kis zsákot... - E szavakkal felmutatott és megrázott egy piros selyemzsákocskát - amiből kihúzzátok majd annak a... valaminek a kicsinyített mását, amivel szembe kell néznetek, és Tam el is mondja mi is az pontosan. Mert hogy ugyebár négyféle ilyen valami van. És még egy dolgot el akartam mondani... Ja, igen, magát a feladatot... Meg kell szereznetek az aranytojást!- Tammy a bajnokokra pillantott. Cedric bólintott, jelezve, hogy megértette a feladatot, aztán tovább sétált fel-alá a sátorban, immár zöldes árnyalatú arccal. Fleur Delacour és Krum egyáltalán nem reagáltak Ludo szavaira.

Már fel is hangzott a nézőtérre bevonuló diáksereg zsivaja. Nevetgélve, tréfálkozva haladtak el a sátor mellett. Tammy úgy érezte, világok választják el ezektől az emberektől. De mire ezt végiggondolta, Ludo már nyitotta is a selyemzsákocskát.

- Hölgyeké az elsőbbség - szólt, és Fleur Delacour felé nyújtotta a zsák száját.

A lány belenyúlt a zsákba, s mikor kihúzta remegő kezét, abban egy sárkány kicsiny, de élethű modellje ficánkolt.

- Walesi zöldsárkány. - Hallatszott Tammy hangja. Az apró szörnyeteg nyakában lógó táblácskán a kettes szám állt.

Fleur arca nem árult el meglepetést, inkább eltökéltséget tükrözött.

Ugyanez érvényes volt Krumra is. Ő a kínai gömblángsárkányt húzta ki, s vele a hármas számot. A szeme se rebbent; leszegte fejét, és a cipője orrát bámulta. Cedric következett; belenyúlt a zsákba, és kihúzta a svéd sróforrút, nyakában az egyes számmal. Harry kivette az utolsót, a négyes számot viselő magyar mennydörgősárkányt. A tenyerén ülő miniatűr modell kitárta szárnyát, és vicsorgott parányi szájával.

- Ezzel is megvolnánk - szólt elégedetten Bumfolt. - Most már tudjuk, kinek melyik sárkány jut, a számok pedig elárulják, milyen sorrendben fogunk behívni benneteket.

- Most sajnos el kell búcsúznunk, mert mint az elhangzott, mi kommentáljuk az eseményeket. Cedric, te vagy az első... ha meghallod a sípszót, gyere ki a kifutóba, rendben? - A második mondat jóval finomabb hangnemben hagyta el a lány száját.

- Harry... kijönnél egy szóra?

- Öö... persze - motyogta Harry. Engedelmesen követte Bumfoltot, aki az erdő széléhez vezette őt, majd megállt, és a szemébe nézett. Tam értetlenül figyelte őket, majd elindult a kommentátori emelvény felé.

Már elfoglalta helyét, és felmérte a sziklás terepet, középen a sárkánnyal és a fészkével, mikor Bumfolt még mindig nem érkezett meg. Egyedül kellett elkezdenie a felkonferálást.

- Sok szeretettel üdvözlök mindenkit ezen a csodás napon, a Trimágus Tusa első próbáján. - Szavai alatt viszonylagos csend volt, itt azonban kitört az üdvrivalgás. - Tamara Potter vagyok, és Ludo Bumfolt oldalán fogom átadni nektek úgy az eseményeket, mintha ti is kedvenc bajnokotok oldalán lennétek. A mai nap kihívása embert próbáló: a versenyzőknek át kell jutniuk egy sárkányon, hogy megszerezzenek egyet a tojásai közül. De nem akármilyen tojásról van szó! Egy aranytojás, mely a következő próba kulcsa. A feladat alatt a pálca használata nem csak megengedett, de nagyon is melegen ajánlott. Pontokkal értékeljük majd a teljesítményeket. Hadd mutassam be a zsűri nagybecsű tagjait! Olympe Maximoff, a Beauxbatons igazgatónője! - Madame Maximoff felállt, és integetett a tapsoló tömegnek. Igor Karkarov, a Drumstrang igszgatója! Albus Dumbledore, a Roxfort igazgatója! Bartemius Kupor, a Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztályánák vezetője! Ludo Bumfolt, a Varázsjátékok és Mágikus Sportok Főosztályának vezetője! Illetve jómagam, Tamara Potter, a Roxfort büszke mardekáros diákja! Jó szórakozást mindenkinek, és ne hajoljatok ki a korláton! - Éles sípszó hallatszott, és Cedric lépett be az arénába.- Már itt is a Roxfort egyik bajnoka, a Hugrabug házból. Ellenfele a svéd sróforrú. Éber ellenfél, különösen hajlamos a kicsinyei védelmére. - Bumfolt lihegve jelent meg mellette.

- Lássuk, mihez kezd a fiatalember! Úgy látom, máris varázsol valamit.

- Egy kőből csinált kutyát! Nem tudjuk meddig tart ki az elterelés, de mindenesetre McGalagony professzor és Cedric büszke lehet, ez igen nehéz varázslat.

- A sárkány figyelme megoszlik... Diggory futni kezd a fészek irányába...

- Megszerzi a tojást!

- És ezt az anyasárkány is észrevette! Vajon kikerüli a lángcsóvát? Úhh. Pedig majdnem megvolt.

- Pánikra semmi ok, a tűz a vállát érte, és sikeresen kijutott a pályáról. A kreativitásért bónusz pont jár, de a sérülés nem tesz jót az eredményének.

- Nem kell olyan szigorúan venni, elvégre a tojás megvan, és a versenyző sincs oda!

- Lássuk a zsűri pontjait!

- Következik a Beauxbatons bajnoka, Fleur Delacour!

- Ha jól látom, valamiféle hipnózist, vagy kábítást varázsol. Reméljük a sárkánynak vagy a többi tojásnak nem esik baja.

- Az ugyanis pontlevonás!

- És ez a próba már így sem túl állatbarát. A walesi zöld elalszik...

- De horkolás közben az orrából kitörő lángcsóva felgyújtja Miss Delacour talárját.

- Még szerencse, hogy kéznél a pálcája. Egy gyors vízfakasztó bűbáj, még csak meg sem sérült.

- És megvan a tojás!

- Elég jó idő, semmi és senki nem sérült meg. A pontok alapján a Beauxbatons bajnoka átvette a vezetést. Lássuk, Viktor Krum a Drumstrangból az élre törhet e!

- Nem tudom te hogy vagy vele, de én nagy reményeket táplálok felé.

- A helyében biztos repülnék, de persze egy csak egy ötlet.

- Ha te állnál ott, mit tennél?

- Magamhoz hívnám a tojást.

- Egyszerű, de nagyszerű! Sajnálatos, hogy te nem nevezhettél, biztosan nagyszerű showt láthattunk volna.

- Ez kedves, de ezer galleonnál többet ér az életem.

- Na és mi a helyzet az örök dicsőséggel?

- Túlértékelik. Mellesleg még néhány dal, és mindkettő meg lesz.

- Imádom! És itt is a kviddicsjátékosok gyöngye!

- Kötőhártyagyújtó átok. Kockázatos, én nem tenném, mert... pontosan ezért.

- A tojások, és a sárkány egészsége az ára a győzelemnek. Érdekesség, hogy a varázsszó melicio. Meg sem tudom számolni, hány dolgozatot úsztam meg így.

- Mi viszont a zsűri pontjai alapján könnyen ki tudjuk számolni, hogy Viktor Krum megelőzte Cedricet és Fleurt. Úgy tűnik, van itt némi részlehajlás is...

- Mondanám, hogy a csalás része a versenynek, de téged kéne megakadályozzalak abban hogy véletlenül ilyeneket mondj, szóval...

- És eddig hogy megy a kommentálás?

- Csodásan kedvesem, kitűnően csinálod!

- Reméljük a következő bajnok még nálam is kitűnőbb lesz, mert nem szívesen lennék egyke. Pályára lép Harry Potter!

- Vele szemben a négy közül a legveszedelmesebb: a Magyar Mennydörgő!

- Még nem egészen tudom mit is csinál. Felemelte a pálcáját, vár valamire. De a sárkány meddig fog még várni?

- Mintha lenne ott valami a távolban. Ez tényleg egy... IGEN! EGY TŰZVILLÁM! MILYEN PIMASZ! MILYEN ZSENIÁLIS!

- Milyen meglepően mardekáros... - Szólt tűnődve a lány.

- Felemelkedik... A mennydörgő figyel.

- Ereszkedni kezd... - A lány felsikoltott, a lángcsóva alig kerülte el Harryt. - Te jó Merlin...

- Az évszázad legfiatalabb fogójáról beszélünk, én nem aggódnék a helyedben kedvesem.

- Ha a te testvéred lenne ott, te is aggódnál!

- Micsoda repülés! Tudom, nem köt titeket össze a vér, de biztos, hogy neked nincs hasonló tehetséged a repüléshez?

- Nincs. És semmiben nem vagyok olyan biztos, mint ebben. Figyeled a konkurenciát, Viktor?

Harry tett egy kört a sárkány körül, ismét elkerült egy lángcsóvát... Tammy a szájára szorított kézzel tompította a következő sikolyt.

- Kedvesem, ha ilyen erősen szorítasz, eltöröd a karomat... Harry Potter belerepült a tüskékbe, és egy megvágta a vállát. A sérülés azonban közel sem olyan súlyos, mint amit a nővére most nekem okoz.

- Bocs. Harry igyekszik felcsalni a sárkányt a levegőbe, de az makacsul őrzi a tojásait.

- Vagy mégsem? Végre felemelkedik!

- De mielőtt szárnyra kaphatna, Harry zuhanórepülésbe kezd, gyerünk, gyerünk, gyerünk, IGEN! Megszerezte! Ez egy mintaszerű Vronszkij- műbukás volt, egyszerűen gyönyörű! Nem akarok semmire utalni, de ha ezt a próbát nem Harry Potter nyeri, akkor itt bunda van.

- Na, pont ilyeneket nem szabadna mondanunk. Ugyanakkor teljesen egyetértek, ennél látványosabb, kreatívabb...

- Minden tekintetben tökéletes, eltekintve a sebtől.

- De előtte vagy három lángcsóvát elkerült, ami több, mint amit a többi bajnok megúszott.

- Gyors orvosi ellátás következik, aztán a zsűri pontozza ezt a nem mindennapi produkciót!

- Igen, és... te hova mész?

- A testvérem az orvosi sátorban van, kizárt, hogy itt üljek! - Ezzel Bumfolt egyedül maradt.

Tammy arra lépett be, hogy a trió egy nagy ölelésben forr össze.

- Ha Vitrol itt lenne, táncolna örömében, hogy ezt lefotóztathatja. Na nyomás, max pontot kell adnom neked.

A kommentátori emelvény egy asztal egyik végén állt. Bumfolt és Tammy mellett ült a zsűri, mögöttük pedig a tanári kar. Elérkezett a pontozás ideje. Maximum tíz pont volt adható.

Madame Maxime a magasba emelte pálcáját. Abból kiröppent egy hosszú, ezüstszínű szalag; addig kanyargott a levegőben, mígnem egy nagy nyolcas szám lett belőle.

Most Kupor következett. Ő egy kilences számot lőtt fel a magasba.

A következő zsűritag, Dumbledore, ugyancsak kilenc pontot adott. A közönség még hangosabban tapsolt.

Ludo Bumfolt - tíz.- Tammy teljesen megértette miért adott tízet a volt kviddicsjátékos. De mielőtt ő került sorra, még volt valaki...

Karkarov emelte fel a pálcáját. Várt egy pillanatot, majd ő is fellőtt egy számot - egy négyest.- Tammy elhatározta, hogy elfogulatlanul fog bírálni. De ez a nyilvánvaló kivételezés, pláne miután Viktornak tíz pontot adott, felháborító volt.

- Ez most komoly? - Súgta oda az immár mellette ülő férfinak.

- Ne legyen úgy felháborodva. Ez egy verseny, mindent a győzelemért.

- Ha valóban így gondolja, hát legyen.- A többi zsűritag is jól hallotta a kialakuló vitát, amit az szakított félbe, hogy Tam még mindig Karkarovval farkasszemezve felemelte a pálcáját, és kilőtt egy fényes kilencest.- Csakhogy tudja, amit most csinált, nem segítette a nemzetközi mágus kapcsolatokat. - A tömeg éljenezve éltette Harryt, Tammy pedig a haját a válla fölött hátradobva állta Karkarov dühtől izzó tekintetét.

- Figyelj kislány- A Drumstrang igazgatója meg sem próbálta lehalkítani a hangját, amit így már a legtöbb tanár is hallott. - Nem tudom, miért hitte bárki, hogy jó ötlet hagyni, hogy a kéretlen bajnok véla testvére pontozzon, de most kiderült, hogy nagyot tévedett.

- Szerintem nem önnek kéne a pártatlanságról papolnia. Szívesen vesztegetném az időmet egy vitára amit megnyernék, de inkább megyek ünnepelni. Viszlát! - Intett a lány, és távozáskor hallotta, hogy a tömeg még mindig Harry nevét kántálja.