Miután lerendeztük hogy ki is a legjobb barátom/barátnőm elindultunk a Plázába. Egy idejig jött velünk Nash is sok baromságot hordott össze, lehet hogy tetszik neki Beki? Mondjuk szegény  meg szívta mivel nem egy csapatban játszanak ha értitek hogy értem. És ha nem lennék biztos benne hogy Rebecca a saját neméhez vonzódik akkor azt hinném hogy be jön neki Nash. Egész út alatt rá volt tapadva mint egy pióca, nem mondhatom hogy nem voltam féltékeny.

- Na akkor merre menjünk? - kérdezte Rebekka miután elköszöntünk Nash - től.

-Ezzel nem tereled el a figyelmem, mi volt veled és Nash-el míg jöttünk?-próbáltam elnyomni a féltékenységet a hangomban de nem nagyon sikerült.

-Mit szólsz a H&M-hez? - kérdezte miközben a szendvicsét eszegette.

- Okés. De ezzel nincs még lezárva a téma.- bólintottam rá az ötletre. - Lehetek csóró, és kérhetek egy falatot? - kérdeztem teljesen komolyan. Beki felém tartotta a szendvicset, én pedig csíptem egy darabot..

Már a boltban válogattam a szokásos színes ruhák között mikor megjelent két elég ismerős személy. Hogy találtak meg, már réges-régen elmenekültem és még mindig itt vannak. Ha nem értenétek miről van szó akkor elárulom, két angyalról akikkel összetűzésbe keveredtem még annak idején. Carter és Shawn. Bár mindkettő egy isten szépségével vetekszik kegyetlenek és nem kímélnek senkit.

Mielőtt észre vettek volna elindultam egy próba fülke felé pár ruha társaságában. De mikor az ajtóból vissza néztem már nem csak ketten álltak ott hanem...hanem ott volt a suliból mindegyik srác. Aaron, Ty, Cam, Jack és Matt. Csak Nash hiányzott. Ha a reggeli meglepett hogy Nashy és Cam ismerik egymást akkor ezt nem is tudom mindek nevezzem. Két angyal és és 5 tök átlagos srác?

És ha ez nem lenne elég Cam észre vett és oda intett magukhoz. Ezt nem hiszem el. Már nem fordulhatok el és rohanhatok mert tudja hogy láttam őket de akkor mit tegyek mikor a társaságukba ott van kettő gyilkos angyal és ami még rosszabb ott van Cam is.
Nagyon lassan elindultam feléjük egy örökké valóságnak tűnt mire oda értem. Mikor ott álltam előttük mindegyik srác kedvesen üdvözölt Ty meg is ölelt. De Carter és Shawn gyilkos pillantásokkal illetek. Ezt Aaron is észre vette.

-Srácok, elég. Hagyjátok békén Faith-et.-próbált védeni szegény.

-Honnan ismeritek ezt az izét?-próbálta vissza folytani a dühét Carter. Nem nagyon sikerült és ez a megnevezés eléggé fájt.

-Egy suliba járunk ügye cica?-Ty hozta a formáját.

-Kerüljétek el Ezt.-mondta Shawn.

-Na én inkább lépek, minden féle próba nélkül letettem a ruhákat a helyükre és szinte futó lépésben menekültem.

Camaron szemszöge:

Csoportosan vonultunk a pláza felé, már bent voltunk mikor észre vettük a srácokkal pár régi ismerősünket. Shawn és Carter, régen találkoztunk mert el kellett menniük egy küldetésre.

Bementünk a boltba és akkor észre vettem hogy Faith is itt van, bár mintha menekülne. Érezhette hogy figyelem mert a próba fülke előtt vissza nézett és találkozott a tekintetünk. A fejemmel biccentettem hogy jöjjön ide, láttam rajta hogy kissé vacillál. De végül elindult felénk. Éreztem hogy mellettem a két srác megfeszül majd fenyegető arc kifejezést vesz fel, biztos ezért nem akart idejönni.

Mindenki kedvesen köszönt neki, én is de Cartahh elég udvariatlan volt és sértő. Már épp szóltam volna neki hogy kérjen bocsánatot de Aaron megelőzött.

Miután szegényke elmenekült a boltból kérdőre vontam Shawn-t.

-Mi volt ez?-a dühöt szinte lehetetlen volt elnyomni a hangomban.

-Te nem látod mikor rá nézel? Nem érzed?-kérdezte, bár sejtettem mire gondol nem tudtam volna megfogalmazni.

-Nem, és kérlek fogjátok vissza magatokat mert már állandó tagja a csapatunknak, és mindenki hozzá nőtt egy kicsit.-hát igen ha rá nézek csak azt érzem hogy meg kell védenem és ezzel mindegyik srác így van.

Faith szemszöge:

Írtam Rebekka-nak hogy haza megyek és ne aggódjon értem. Nem bírtam tovább ott maradni, volt egy tök jó napom és a végzet vagy Isten vagy ki tönkre tette az egészet. Ha hiszitek ha nem démon létemre nem hiszek Isten létezésében.

Baktattam haza felé mert persze hogy a busz az orrom előtt húzott el. Bekapcsoltam a You don't own me-t. És követte sok-sok ehhez hasonló szám. Haza értem, tudtam előre hogy történni fog valami, már elég késő volt mert gyalog jöttem haza és az út hosszú. A letolás garantált de nem mindegy hogy melyik szülőmtől kapom, mert míg anya szobafogságra ítél egy hétre addig Joe üt és vág, nem csak kézzel.

És az előérzetem be is igazolódott mikor a ház elé értem. Csak Joe van itt. Jajj ne.
Az ajtón belépve csak sötétséget láttam, nem tudhattam merről jön a támadás. Lépések hangját hallottam meg majd Joe reszelős hangját.

-Hol voltál eddig kis R*banc?-és már lendült is a keze egy pofonra. De itt nem állt meg, már csak azt éreztem hogy keményen neki csapódok a földnek és körbe vett a sötétség.

Tudom hogy elég rövidke lett és béna is de ez van. A kövi jobb lesz ígérem.
Na pusszancs: Bekuci