Nisroch, más néven Nisroc, Nysrog vagy Chefros, egy Bukott Hercegségből lett Démon, aki a Pokol konyhamestere és Beelzebub személyes séfje lett. Neve azt jelentheti, hogy "aki hall", kapcsolódhat a héber Nesher is, mely azt jelenti, hogy "a nagy sas".

Asszár eredetű szárnyakkal és eltúlzott izmokkal rendelkező mezei és/vagy holdalakú sasfejű vagy sasszerű istenségként ismerték. Ebben a Nineveh-i szobrozott domborműben öntözi a szentfát vízzel. Bal kezében egy vízi edényt, jobbjában egy fenyőtobozt (szivacsot) tart.

Mielőtt elesett, Fejedelemség volt, amely az Éden kertjében őrizte az Élet Fáját. Állítólag Sennacherib, Asszíria királya imádta. De mivel Sennacherib követőinek tízezreit egyik napról a másikra lemészárolta Isten egyik angyala, és a királyt saját fiai gyilkolták meg, Nisroch elhagyta Istent. Lucifer mellett lázadt és bukott. Miután a Pokol főurai séfjévé vált, állítólag a mai napig készít ételeket az Életfa gyümölcseiből.

A Talmudban a "Nisroch" valójában a héber "neser" szóból származik. Neser egy deszkának volt a neve, amelyet Sennacherib fedezett fel, amikor a Judah hadjáratából visszatért Asszíriába. A bölcsek azt írják, hogy ez a deszka eredetileg Noé bárkájának része volt, és Sennacherib bálványként imádta. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy Sennacherib épp ezt a bálványt imádta, amikor két fia meggyilkolta.

Johann Weyer holland démonológus a Pseudomonarchia Daemonum című könyvében Nisrochot a Pokol "főszakácsként" sorolta fel. Nisroch Sátán (Lucifer) egyik démonaként jelenik meg John Milton Elveszett Paradicsom című epikus költeményében, amely a mennyei háború és utóhatásainak átbeszélése. Nisroch, akit úgy írnak le, hogy homlokát ráncolja és megvert páncélzatot visel, megkérdőjelezi Sátán azon érvét, miszerint az angyalok és a démonok küzdelme egyenlő, kifogásolja, hogy ők démonként fájdalmat érezhetnek, ami meg fogja törni moráljukat. Roy Flannagan, a Milton tudósa szerint Milton félénken ábrázolta Nisrochot, mert konzultált C. Stephanus héber szótárával, amely a "Nisroch" nevet "Repülés" vagy "Gyengéd Kísértés" néven határozta meg. Egyes vallási szerzők Nisrochot bukott szellemnek tartják, a Hercegségek rendjéből és Belphegor munkatársából.

Istennel való azonosítása Mezopotámiában nem világos. Egyesek szerint ugyanaz lehet, mint Nusku vagy Dagon. Josephus Dagon-nak hívja. Nincs azonban egy, ehhez az istenhez kapcsolódó szöveg se, amely kapcsolatban állt volna Enlil és Ninurta istenekkel is. Ez a név és a pecsét is Meserach-hoz, a "Lustaság Hercegéhez" kapcsolódik, de ez a kapcsolat kísérleti jellegű és csak egy forrásban található meg.