,,Ti emberek vagytok a mocsok legalacsonyabb formái ezen a bolygón. Nem csoda, hogy a legyek folyamatosan vonzódnak hozzátok. A bűntől és a rosszindulatúságtól bűzlötök. Nem is számítotok embernek... hanem szamaraknak." - Beelzebub

Beelzebub, korábban Triel, Daniel vagy Yophiel néven volt ismert a magas rangú démonnak számító egykori szeráf, akit a Pokol Hét Hercege között tartanak számon és a Legyek Rendjét felügyeli. Ő, a Sátán és Lucifer mellett, a Pokol triumvirátusát alkotja, és az Infernó egyik Legfelsőbb Uralkodója.

Beelzebub angyal volt, pontosabban szeráf, aki egykor Gabriel arkangyal alatt volt, és mint Baal Zebul nevű filiszteus istenséget tisztelték. Akárhogy is, Beelzebub elesett és csatlakozott Luciferhez, hogy a pokolban magas rangú démonná váljon.

A katolikus démonológiában időnként a mennyből lehulló első három angyal egyikének tekintik Lucifer és Leviathan mellett.

Beelzebubot gyakran összekeverik a Sátánnal, és a két név felcserélhető, azonban szigorúan véve két különálló entitásról van szó, és egyes mesékben Beelzebub lázadást vezetett a Sátán ellen (bár ez valószínűleg nem igaz), és a Légy Rend alapítója lett. Beelzebub Lucifer főhadnagya, és az egyik leghűségesebb a Hajnalcsillaghoz. Beelzebubot általában úgy jellemzik, hogy a Pokol hierarchiájában magasan helyezkedik el; a kerubok vagy szeráfok rendjéből való.

Beelzebubról úgy gondolják, hogy a tudós függvényében a Büszkeséggel vagy a Falánksággal társul, és a hamis istenek hercege is; a legyek nagy hangsúlyt fektetnek az őt részletező képekre, és a rosszindulatú szellem egyesek szerint akár legyek formájában is megjelenhet.

A Dictionnaire Infernal úgy írja le Beelzebubot, mint egy repülésre képes lény, akit "A Repülők Lordja" vagy "A Legyek Lordja"-nak neveznek. Sokan nagyra tartják azt a démont, amely „a legközelebb áll Luciferhez", és akit az utóbbi nagy dicséret szempontjából illet a hatalom és a befolyás. Beelzebub ereje és befolyása olyan nagy, hogy egyszer a Sátán ellen is sikeres lázadást vezetett. Beelzebubról kiderült, hogy elég erős ahhoz, hogy kihívja magát Gabriel arkangyalt, miközben Gabriel meglepődött azon, hogy milyen erős is Beelzebub annak ellenére, hogy Gabriel önmagában rendkívül hatalmas angyal.

Néha a mennyből zuhanó angyalok egyikeként tartják számon Lucifer, Asmodeus, Leviathan, Belphegor, Mammon, Astaroth, Belial és még sokan mások mellett.

Beelzebubot Ekron ősi városában imádták, amíg Isten meg nem állította. Ismert a Baʿal Zəvûv név, ahol Ahaziah izraeli király, miután egy esésben súlyosan megsebesítette magát, követeket küld, hogy érdeklődjenek Ba'al Zebûb-től, Ekron város filiszteus istenétől, hogy megtudják, felépül-e. Illés próféta ezután elítéli Ahaziah-t, hogy haljon meg Isten szavaival, mert Ahaziah inkább Ba'al Zebûb-től, mint Istentől kért tanácsot.

A történelem folyamán Beelzebub számos démoni birtoklás esetéért volt felelős, például Madeleine de Demandolx de la Palud nővérért, Aix-en-Provence 1611-ben, akinek kapcsolata Jean-Baptiste Gaufridi atyával nemcsak számtalan traumatikus eseményhez vezetett, hanem annak "fiatal apácái elbűvölésének" esete az inkvizítorok kezébe került, így maga Gaufridi atyával megkínozták majd kivégezték őket.

Beelzebubról szintén kimutatták, hogy a massachusettsi Salem-ben is bevetette befolyását; neve ismételten felmerült a salemi boszorkányperek során, amely a boszorkányhisztéria utolsó nagyszabású nyilvános megnyilvánulása volt Észak-Amerikában vagy Európában.

A Salamon testamentumában Beelzebub a démonok fejedelmeként jelenik meg, és azt mondja, hogy korábban vezető mennyei angyal volt, akit a Hesperus csillaggal társítottak. Beelzebub azt állítja, hogy zsarnokok révén pusztítást okoz, hogy démonokat fognak imádnak az emberek körében, a papokat felbuzdítja a kéjvágyra, féltékenységet vált ki a városokban és gyilkosságokat, valamint háborút indít.

Vita tárgya lehet, hogy az azonos nevű könyv egyik nem látott antagonistája volt (ez azonban vitatható, mivel a könyv inkább az emberi romlottságra, mint a természetfölöttire összpontosít). 

A zsidó vallásban csúfolódást okozott az őket körülvevő, Baalt imádó vallásoknak, és a rabbinikus szövegekben a Ba'al Zebub név Baal vallásának megcsúfolása volt. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a Ba'al Zebub ("A Legyek Ura") név arra utal, hogy Baal trágyakupacként és hívei legyekként szerepelnek a Ba'al Zebul-on ("Magas hely ").

A vallási körökben a démoni megszállás vádját sértésként és kísérletként használták a megmagyarázhatatlan viselkedés kategorizálására. A farizeusok nemcsak megvetően vádolták Jézust azzal, hogy Beelzebub démoni erejét használta fel az emberek gyógyítására, hanem másokat is szélsőséges természetű cselekedetek miatt büntettek meg.

Egy megértés szerint a Ba'al Zəbûb szó szerinti fordítása a "legyek ura". Régen felvetődött, hogy kapcsolat áll fenn a filiszteus isten és a legyek kultuszai között, amelyek kártevőként tekintenek rájuk, és ürülékkel lakomáznak. Ezt megerősíti az Ugariti szöveg, amely Baalt ábrázolja amint kiűzi a legyeket, amelyek az ember betegségének okozói. Francesco Saracino szerint ez az elemsorozat bizonyítékként nem áll helyet, de az a tény, hogy a Baal Zebubhoz viszonyítva a két alkotó kifejezés összekapcsolódik, és egy olyan funkció kapcsolódik hozzájuk, amely jellemző a Földközi-tenger világában tanúsított néhány isteniségre, erős érv az Ekron isten nevének hitelességére és a lehetséges terápiás tevékenységeire.

ÉRDEKESSÉGEK - Cotton Mather írt egy röpiratot Beelzebubról és cselekményéről.

Belzebubnak negyvenkilenc szolgája van a parancsnoksága alatt. Ők Adirael, Akium, Alcanor, Amatia, Ambolon, Arcon, Arogor, Arolen, Balfori, Bilico, Bilifares, Bilifor, Borol, Carelena, Corilon, Dimirag, Diralisen, Dorak, Elponen, Ergamen, Gotifan, Gramon, Hacamuli, Holastri, Iamai, Igurim, Ikonok, Kabada, Kemal, Kipokis, Lamalon, Lamarion, Licanen, Lirochi, Magalast, Namiros, Natalis, Nimorup, Nominon, Orgosil, Pellipis, Plison, Raderaf, Samalo, Sorosma, Tachan, Tromes és Zagalo.

Egyes írástudók azzal vádolják Jézust, hogy Beelzebub erejével űzte ki a démonokat.