,,A Pokol nem egy királyság. Lehetne, de nem az. Ez egy börtön. Egy büntetés. A legrosszabb börtön, amit csak el tudsz képzelni; és még akkor is, bármit képzelsz is elhalványul mellette. Ez még a démonok számára is pokol. Vérből, csontból, húsból és félelemből készült büntetés." ~ Andras

,,És ha a szemed bűnre késztet, tépd ki. Jobb, ha egy szemmel mész be az Isten országába, mint ha két szemed van, és a pokolba vetnek, ahol "a féreg soha nem hal meg, és a tűz soha nem csillapodik". ~ Máté 5:29

A Pokol, más néven Hades, Alvilág, Gehenna, Sheol, Mélység, Démonok Birodalma, Égő Pokol, Káoplazma, Inferno, és még számtalan más elnevezéssel a gonosz spirituális birodalma, valamint Lucifer és Sátán démonok és elkárhozott lelkek légióinak területe az ábrahámi vallásokban.

A pokol a létezés legborzalmasabb, legszörnyűbb síkja, ahol a gonoszok és bűnösök örökkévalóságig (vagy legalábbis mérhetetlenül hosszú ideig) bűnhődnek bűneikért, és gyakran a legszörnyűbb módon. A pokolról úgy tartják, hogy az emberi világnál nagyobb birodalom, ahol számtalan különböző régió vagy királyság található, ahol különböző démoni urak, khtonikus istenek és ördögök uralkodnak, hasonlóan a földi globális hierarchiához.

A kereszténységben a pokol szenvedését általában a pokol tüzeként képzelik el, amely egyfajta spirituális láng, amely képes elégetni azoknak a lelkét, akik életükben rosszat követtek el és bánatot okoztak. A pokolra ítéltek a pokol tüzének örökkévalóságát kénytelenek elviselni, miközben éjjel-nappal a Sátán csatlósai is gyötrik őket. A pokol azonban az Isten (vagy más jóindulatú erő) nélküli élet metaforájának is tekinthető, és egyes vallások a poklot nem fizikai helyként, hanem inkább a bűn vagy a sötétség okozta lelkiállapotként értelmezik.

A különböző mitológiák alvilágai szintén a modern pokolfelfogás részévé váltak. Úgy tartják, hogy az alvilág és a pokol különböző szektorai felett különböző, nem ábrahámi istenségek uralkodnak. A Sátán démoni erőivel szemben az Istenségek Tanácsa az Alvilágon belül királyságokat hozott létre, ahol a nem ábrahámi hitű bűnösöket a saját vallásuk és teológiájuk istenségei és démonai büntetik, mint például Ozirisz, Hades vagy Izanami.

A Pokolról szóló egyik hírhedt beszámoló Dante Alighieri olasz költőtől, írótól, filozófustól és démonológustól származik, aki bejárta a poklot, a purgatóriumot és a mennyet, találkozott a kárhozottak és a megváltottak lelkével, valamint démonokkal, angyalokkal és még magával Istennel is. Tapasztalatait az Isteni komédia című háromrészes költeményben írta le, amely élményeit meséli el. A színdarab mellett számtalan feljegyzést is lejegyzett, amelyekben leírta a túlvilágot és az ott élő különböző lényeket, és amelyek fontos ismeretanyagként szolgáltak mindazok számára, akik a természetfeletti, okkult, démoni vagy isteni dolgokat kutatják.

Limbo -> Limbo a Pokol első köre és egyben a pereme is, az a hely, amely spekulatív volt azoknak a túlvilági állapotáról, akik az eredeti bűnben halnak meg anélkül, hogy a kárhozottak poklába és az égő helyre kerülnének. A Mennyország egyik kapujához is kapcsolódik.

A Limbo vége az, ahol a kárhozottak lelkét Minósz király szenvedésre ítéli. A Limbóról az is kiderül, hogy ez az a Kör, amely a különböző pogány Alvilágokhoz kapcsolódik.

Bujaság -> A pokol második körébe azok kerülnek, akiket legyőz a vágy. Ezeket a "testi gonosztevőket" azért ítélik el, mert engedik, hogy étvágyuk befolyásolhassa értelmüket. Ezeket a lelkeket a heves vihar szörnyű szelei ide-oda csapkodják, pihenés nélkül. Ez szimbolizálja a vágy hatalmát, hogy szükségtelenül és céltalanul fújjon: "ahogy a szerelmesek önkívületbe sodródtak, és szenvedélyeik magukkal ragadták őket, úgy sodródnak most örökké. A fényes, érzéki bűn most olyannak látszik, amilyen - a tehetetlen kényelmetlenség üvöltő sötétségének". Mivel a kéjvágy kölcsönös engedékenységgel jár, és ezért nem teljesen öncélú, Dante ezt tartja a legkevésbé szörnyű bűnnek, és büntetése a legkegyesebb a tulajdonképpeni Pokolban. A "romos lejtő" ebben a körben vélhetően a Krisztus halála után bekövetkezett földrengésre utal.

Falánkság -> A harmadik körben a falánkok a szüntelen, mocskos, jeges eső - "a rothadás nagy vihara" - által termelt undorító, rothadó latyakban fetrengenek, büntetésül azért, mert az eszüket kitették a mohó étvágynak. Cerberus, nem a háromfejű kutya (a leírás szerint "il gran vermo", szó szerint "a nagy féreg"), a pokol szörnyű háromfejű fenevadja, mohón őrzi a fagyos mocsárban fekvő falánkokat, karmaival szétmarcangolja és megnyúzza őket, miközben azok kutyaként vonyítanak.

A falánkok magukban fetrengenek a sárban, látatlanul és szomszédaikra nem figyelve, szimbolizálva életük rideg, önző és üres érzékiségét. Ahogyan az előző kör szelében a kéjvágy megmutatta igazi természetét, itt a latyak az érzékiség igazi természetét tárja fel - amely nemcsak az étel és ital túlzásba vitelét foglalja magában, hanem a függőség más fajtáit is.

Kapzsiság -> A negyedik kört egy Plutus nevű alak őrzi, aki a klasszikus mitológiában a gazdagság istensége.

Akiknek az anyagi javakhoz való viszonya eltért a megfelelő átlagtól, azokat a negyedik körben büntetik. Ide tartoznak a fösvények vagy zsugoriak (köztük sok "pap, pápa és bíboros"), akik felhalmozták a vagyont, és a tékozló, aki elherdálta azt. A gyűjtögetők és a tékozlók bajvívnak, nagy súlyokat használnak fegyverként, amelyeket a mellkasukkal tolnak.

Gőg -> A Styx folyó - az Ötödik Kör - mocsaras, bűzös vizében az aktívan gőgösek a nyálkás felszínen vívnak kegyetlen harcot egymással, míg a mogorvák (a passzívan gőgösek) a víz alatt fekszenek, visszahúzódva, "fekete mogorvaságban, amely sem Istenben, sem emberben, sem a mindenségben nem talál örömöt". A mocskos Stygian mocsár felszínén "az aktív gyűlölködők tépik és vicsorognak egymásra; az alján a mogorva gyűlölködők gurgulázva hevernek, képtelenek még kifejezni is magukat az őket fojtogató düh miatt". Mint az Inkontinencia utolsó köre, az Ötödik kör "vad önmarcangolása" jelzi a végét annak, "ami gyöngéd és romantikus kezdeteivel a felszabadult szenvedély tévelygésében kezdődött".

A távolban magas, tűzpiros mecsetekre emlékeztető tornyok látszanak, amelyekről később kiderül, hogy Dis városa. Dis, amelyet maga a Stygian mocsár vesz körül, az Alsó Poklot tartalmazza falai között. Dis a birodalom neve mellett Plútónak, az alvilág klasszikus királyának egyik neve is. Dis falait bukott angyalok, a fúriák és Medúza őrzik.

Eretnekség (Heresy) -> A hatodik körben az eretnekeket lángoló sírokba zárják. Egy Farinata nevű elkárhozott lélek elmagyarázza, hogy amit a pokolban lévő lelkek a földi életről tudnak, azt a jövő látásából, nem pedig a jelen megfigyeléséből nyerik. Következésképpen, amikor "a jövő kapuja bezárul", többé nem lesz lehetséges számukra, hogy bármit is tudjanak.

Erőszak (Violence) -> A Hetedik Kör, amely három gyűrűre oszlik, az Erőszakosoknak ad otthont, ahol azok a bűnösök laknak, akik erőszakot követtek el mások és önmaguk ellen.

1. Gyűrű: Szomszédok Ellen - A hetedik kör első gyűrűjében a gyilkosok, háború okozók, fosztogatók és zsarnokok elmerülnek a Phlegethonban, a forró vér és tűz folyójában. Ciardi azt írja: "ahogyan életük során vérben úsztak, úgy merülnek el örökre a forró vérben, ki-ki bűnösségének mértéke szerint". A kentaurok, Chiron és Pholus parancsnoksága alatt járőröznek a gyűrűben, és nyilakat lőnek minden olyan bűnösre, akik magasabbra emelkednek ki a forró vérből, mint amennyire az egyesek jogosultak.

2. Gyűrű: Önmagad Ellen - A hetedik kör második gyűrűje az Öngyilkosok Erdeje, amelyben az öngyilkosságot megkísérlő vagy elkövető emberek lelkei göcsörtös, tüskés fákká alakulnak át, majd hárpiák, ocsmány, karmos, női arcú madarak táplálkoznak rajtuk; a fák csak akkor beszélhetnek, ha megtörtek és véreznek.

3. Gyűrű: Isten, Művészet és Természet ellen - A hetedik kör harmadik gyűrűje egy hatalmas, égő Homok Síkság, amelyet az égből lassan lezúduló nagy lángpelyhek perzselnek fel; ez a kép Szodoma és Gomorra sorsából származik. A káromlók (az Isten ellen erőszakoskodók) hanyatt fekve feszülnek az égő homokon, a szodomaiak (a Természet ellen erőszakoskodók) körbe-körbe futnak, míg az uszítók (a Művészet ellen erőszakoskodók, amely Isten unokája) összebújva, sírva guggolnak.

A Kör alsó részein és a Csalás kapujánál van a Csalás Szörnye, Geryon. Geryon eközben a csalás képmása, amely emberi, állati és hüllő elemeket egyesít magában: Geryon "egy szörnyeteg, amelynek általános alakja egy wyvern (sárkány), de skorpió farka van, szőrös karjai, rikítóan megjelölt hüllőszerű teste, és egy igaz és becsületes ember arca." A kellemes emberi arc ezen a groteszk testen az őszintétlen csalót idézi, akinek "az arc mögött" minden szándéka szörnyűséges, hidegvérű és méreggel csípő.

Csalás (Fraud) -> A nyolcadik kör, amelyet Malebolge-nek ("Gonosz árkok") neveznek, a Csalók és Rosszindulatúak poklának felső fele. A Nyolcadik Kör egy nagy, amfiteátrum alakú kőtölcsér, amely körül tíz mély, keskeny, koncentrikus árok, úgynevezett bolge (egyes számban: bolgia) fut. Ezekben az árkokban büntetik az egyszerű csalás bűnöseit. A Nagy Szikla lábától a Kútig (amely a tölcsér nyakát képezi) nagy sziklacsúcsok húzódnak, mint esernyőbordák vagy küllők, amelyek hídként szolgálnak a tíz árok felett. Dorothy L. Sayers azt írja, hogy a Malebolge "a Város képe a korrupcióban: minden társadalmi kapcsolat, személyes és nyilvános, fokozatos felbomlása. A szexualitás, az egyházi és polgári hivatal, a nyelv, a tulajdon, a tanácsadás, a tekintély, a pszichikai befolyás és az anyagi egymásrautaltság - a közösségi érintkezés minden médiuma elferdül és meghamisul".

A Csalás tíz árokra van osztva, az úgynevezett Bolgia. Minden Bolgia más-más csaló lelkeket tart:

1. Bolgia: A panderers és a csábítók külön sorokban vonulnak ellentétes irányba, démonok által korbácsolva.

2. Bolgia: A hízelgőket emberi ürülékbe mártják, ami az általuk termelt szavakat jelképezi.

3. Bolgia: Azokat, akik szimóniát követtek el, fejjel előre a sziklába vájt lyukakba helyezik, talpukon lángok égnek.

4. Bolgia: A varázslók, asztrológusok és hamis próféták fejét itt a testükön hátrafelé csavarják, ami elsősorban arra utal, hogy tiltott eszközökkel próbálnak a jövőbe látni.

5. Bolgia: A korrupt politikusok egy forró szurokkal teli tóba merülnek, ami korrupt üzleteik ragacsos ujjait és sötét titkait jelképezi.

6. Bolgia: A képmutatók lustán sétálnak aranyozott ólomköpenyben, ami a tetteik felszíni látszata mögött rejlő hamisságot jelképezi.

7. Bolgia: A tolvajokat kígyók és gyíkok üldözik és marják meg. A tolvajok büntetésének teljes borzalma fokozatosan tárul fel: ahogyan életükben mások anyagát lopták el, itt maga a személyiségük válik a lopás tárgyává, és a kígyómarások miatt különböző átalakulásokon mennek keresztül.

8. Bolgia: A csalárd tanácsadók vagy gonosz tanácsadók az egyéni lángokban rejtőznek. Ezek nem olyan emberek, akik hamis tanácsot adtak, hanem olyanok, akik pozíciójukat arra használták fel, hogy másoknak csalást tanácsoljanak.

9. Bolgia: Egy kardos démon csapkodja a viszálykeltőket, testük egyes részeit szétválasztva, ahogyan életükben másokat is szétválasztottak. Miközben körbejárnak, a sebek begyógyulnak, csak azért, hogy a démon újra széttépje a testüket.

10. Bolgia: A társadalom "betegségét" okozó különféle hamisítók (hamis alkimisták, imposztorok, hamis tanúzók és szélhámosok) maguk is különféle betegségekkel küzdenek.

Malebolge Központi Kútja - Malebolge végén található a Központi Kút, amelynek alján a Pokol kilencedik és egyben utolsó köre található. A klasszikus és bibliai Óriások - akik talán a büszkeséget és az árulások mögött meghúzódó egyéb lelki hibákat szimbolizálják - a kútgödör belsejében állnak örökös őrséget, lábaik a Kilencedik Kör partjaiba ágyazódnak, míg felső felük a perem fölé emelkedik, és a Malebolge-ból látható. Az óriások között van Nimród (aki megpróbálta felépíteni Bábel tornyát; az érthetetlen Raphèl mai amècche zabì almi-t kiáltja); Ephialtes (aki testvérével, Otussal együtt megpróbálta megrohamozni az Olümposzt a Gigantomachia idején; karjai össze vannak láncolva) és Briareus (aki állítólag kihívta az isteneket); valamint Tityos és Typhon, akik megsértették Jupitert. Itt van még Antaeus is, aki nem csatlakozott az Olümposzi istenek elleni lázadáshoz, és ezért nincs leláncolva.

Árulás (Treachery) -> Az Árulás, más néven Cocytus vagy Jégpokol, a Pokol kilencedik köre, ahol azoknak a lelkei nyugszanak, akik elárulták azt, ami a legfontosabb.

Az Árulás a Pokol legmélyebb része, amely az egyetlen kapcsolat a görög alvilági Halottak Birodalmával. Olyan hatalmas és veszélyes alakok börtöneként működik, mint Samael és Kokabiel. Emellett számos ritka és veszélyes lénynek, például a Fakó Lónak is otthont ad. A Jégpokol azok számára van, akik a legsúlyosabb bűnöket követték el, vagy akik árulást követtek el, így örökre a Pokol legkegyetlenebb mélységeiben kötötték meg őket.

Az Árulásnak négy koncentrikus zónája vagy "köre" van, mindegyik a súlyosság szerint csökkenő sorrendben, a családi kötelékek elárulásától a közösségi kötelékek elárulásán át a vendégek elárulásáig és a hűbérurak elárulásáig.

1. Kör: Káinnak nevezték el, Káin után, aki megölte a testvérét. A rokonság árulói itt állukig elmerülnek a jégben.

2. Kör: Antenora, a trójai Antenor után, aki a középkori hagyomány szerint elárulta városát a görögöknek. A politikai entitások, például pártok, városok vagy országok árulóit itt helyezik el és ugyanúgy bebörtönzik, mint a Káin árulóit.

3. Kör: Ptolomaiának nevezték el, Abubusz fia Ptolemaiosz után, aki meghívta Simon Makkabeust és fiait egy lakomára, majd megölte őket. A vendégek árulóit itt büntetik, hanyatt fekve a jégben, amely az arcuk kivételével betakarja őket. Őket súlyosabban büntetik, mint az előző árulókat, mivel a vendégekkel való kapcsolat teljesen önkéntes.

4. Kör: Judecca néven, Iskarióti Júdás, Krisztus bibliai árulója után. Itt vannak azok, akik elárulták az uraikat és jótevőiket. A benne megbüntetett bűnösök mindegyike teljesen jégbe van zárva, minden elképzelhető helyzetben eltorzítva.

Purgatórium -> A Pokol hasonló a Purgatóriumhoz, de abban különbözik, hogy a poklot általában a szenvedés és a gonoszság állandó állapotának tekintik, szemben a tisztítótűzzel (Purgatórium), amelyet hagyományosan a Paradicsomba való bejutás előtti átmeneti büntetés helyének tekintenek. A Purgatóriumról azonban az is kiderül, hogy a földi szörnyek számára a Pokol egy másik formája. A Purgatóriumot általában a Pokol örök büntetése és a Mennyország végtelen Paradicsoma közötti köztes pontnak tekintik, amely azért létezik, hogy megtisztítsa azoknak a lelkét, akiket túl bűnösnek tartanak ahhoz, hogy közvetlenül a Mennyországba kerüljenek, de nem elég gonosznak ahhoz, hogy a Pokolra ítéljék őket.

A Mélység (Abyss) -> A Mélység egy kifürkészhetetlenül mély, határtalan tér, amelyről úgy tartják, hogy feltehetően már a Teremtés előtt létezett, és a legsötétebb birodalom az összes alsóbb síkban. A kifejezés a görög ἄβυσσος szóból származik, jelentése feneketlen, kifürkészhetetlen és határtalan. A héber tehom eredeti értelmében a mélység az ősvíz vagy a káosz volt, amelyből a rendezett világ létrejött. Úgy tartják, hogy a mélységből árad a metafizikai, de nem létező anyag óceánja, amely felett a Káosz uralkodott évezredeken át, mielőtt Isten megteremtette volna az ősanyagot.

A Mélységről azt mondják, hogy bejáratokat tartalmaz a Kilenc Poklon belül és az egész Alsó Síkokon, és kiderült, hogy ez az a hely, ahol a legtöbb Ogdru Hem tartózkodik. Sir Edward Grey azt is állítja, hogy a Mélység a kozmosz külső peremeként szolgál, és a káosz feneketlen mélységei határolják. A Sátán vezetése ellen lázadó démonokat ebbe a birodalomba száműzik.

Egyéb Birodalmak -> Vannak más alvilágok is, amelyek ugyan nem részei a bibliai Pokolnak, de ehelyett kolosszális kapukon keresztül kapcsolódnak a Pokolhoz, amelyek e mitológiai túlvilági életek felé vezetnek, és a világ számos más hitvilágához kapcsolódnak. Ezeket a területeket a bibliai Bukott Angyalok helyett általában alvilági/kthoni istenségek vagy helyi démonok irányítják.

Bulu (Fidzsi Alvilág)

Hades (Hades uralma alatt)

Diyu (Yanluo Wang uralkodik)

Duat (Oziris uralma alatt)

Irkalla (Nergal uralkodik)

Naraka (Yama uralma alatt)

Nav (Veles uralkodik)

Patala (Danavák, Daityák, Yakshák és Nagák uralma alatt)

Tamag (Erlik uralma alatt)

Tuonela (Tuoni uralma alatt)

Yomi (Izanami uralkodik)

Mictlān (Mictlantecuhtli uralkodik)

Helheim (Hel uralma alatt)