Hosszú percekkel később a szoba ajtaja kinyílik. Nao egy fehér kimonoban ácsorog melyet derekán egy vörös szalaggal kötöttek át, körme és ajkai vörösre vannak festve, egy legyezővel takarja kissé arcát. Haja felső rész kontyba van fogva, a többi pedig egyszerűen hátára lóg.

 -Magyarázatot... MOST -kissé hangosabban szólal fel a tervezettnél, puffogva fonja össze karjait mellkasa előtt- Egy lépést sem teszek semerre míg el nem magyarázza valaki, mi folyik itt! -idegesen fúj egyet. Miért vagyok én női ruhában?! Ilyen és ehhez hasonló kérdések suhannak át agyán pillanatok alatt.

Mivel valóban nem lehetett elvonszolni semerre sem arról a pontról ahol pillanatnyilag áll muszáj volt neki is elmagyarázni, mi is történt. 

-Szóval mikor beszéltetek nem tisztáztátok hogy a nevek milyen nemet takarnak. -az apák bólintanak- És Kin is fiú, meg én is. -ismét bólintás a válasz- Ti pedig most azt akarjátok hogy hozzámenjek csak azért hogy béke legyen a népek között egy fiúhoz? -nem tudnak másképp válaszolni, csak mint ez előtt kétszer is, egyre inkább érzik hogy az ötletük nem fog összejönni, ami látszik is rajtuk- IDIÓTÁK! -úgy kiált rá a két idősebbre hogy azok tényleg megijednek tőle. Orrát felhúzza egy ,,Hmpf!" kíséretében és kisétál a szobából. A két család vezetői csak pislogva néznek utána.

-Elég bátor a fiad hogy így beszélt velünk. És legfőképp veled. -mondja végül a farkasdémon.

-Nekem mondod? Mindig is a maga útját járta. -sóhajt a rókadémon- De egy jó vezető legbelül. Tudom hogy ez az álláspontja csak pillanatnyi és megbékél a gondolattal. Legalább is remélem...

Eközben a fiatal rókadémon a körmét rágcsálva gondolkozik a helyzeten és kissé nagyon elkeveredik az egyforma folyosókon de pillanatnyilag nem érdekli. Apja jól gondolta és valóban a helyzetet mérlegeli magában. Egy tükörnél megállva végignéz magán. 

-Hm... nem is rossz. -elmosolyodik- Ha nem tudnám hogy én vagyok lehet még magamba is habarodnék. -legondolkozik. -jó, ez nagyon hülyén hangzott. Örülhet apám hogy a fia a férfiakat se veti meg. -sóhajt- Jó, ez is hülyén hangzott. -még pár percig elgondolkodva néz a tükörbe majd vissza indul. 

Jó pár percbe, talán negyed órába is beletelik mire visszatalál az édesapjáékhoz. Ajkaira egy angyali mosolyt húzva áll meg az ajtóban majd torkát kissé megköszörülve emeli legyezőjét ajkai elé.

-Részemről kezdődhet az esküvő. -tudja hogy ezzel egy életre elvágja magát minden eddigi szórakozásától de felmenője és a farkas arca ahogy néznek rá kissé kárpótolja. Mint akik most látnak először rókadémont. Vicces. A pillanatnyi értetlenségből először Nao apja eszmél fel. 

-Tudtam hogy végül helyesen döntesz. 

-Ha ez valóban a helyes döntés... -egy kisebb fintor fut át arcán, félrepillant. 

-Akkor menjünk, mindjárt kezdődik a ceremónia. -szól bele a beszélgetésbe végül a másik is.

***********************************************

Na, elhoztam a következő részt is ^^ Az érzés mikor egy férfi karaktered jobb nő lenne, mint te... pwp *szip-szip* Na, de most nem ez a  lényeg. Mit gondoltok, Kin hogy reagálja le hogy egy fiút vesz el?