13.
Sanemi látogatása nagyon jól esett most. Más nagyon nem jöhet hozzám Shinobu és Tamayo kívűl és ahogy teltek a napok úgy változott minden mint például a szél pillérrel sokkal többet beszélek, a Rezidencián mindenkivel jobb a kapcsolatom és a testvéreimmel végre tudtam úgy beszélni velük, hogy nem tartanak tőlem, de még így is tartották az 1 méter távolságot. A mai vizsgálat is sikerrel zárult és miután a rovar pillér kiment a szobából egyből Himejima-san lépett be, hogy figyeljen rám. A nagy csata hideg szelét már lehetett érezni és a pillérek nagyon komolyan elkezdtek készülni rá. Most, hogy elárultam Muzan-t és a démonokat biztos keresni kezdtek és, ha rám találnak akkor ki fognak végezni. Remélem arra soha nem fog sor kerülni, de ez még nagyon a jövő. Gyomei-san azóta se mozdult és mikor a rovar pillér visszatért ő azonnal elhagyta a szobát. A nő közelebb jött hozzám aztán előttem helyet foglalt, hogy beszéljem velem.
-Hogy érzed magad Fu-szakad félbe a mondata Shinobu-nak.
-Kaorin. Semmi baj megértem, hogy miért a démon nevemet jegyezted meg amúgy jól vagyok.-mondom neki mosolyogva és ő csak egy kisebb mosollyal bólintott.
-Jól van. Azóta se kívánod az emberi vért?-kérdezte tőlem a rovar pillér.
-Rendben. Nos, akkor kimondhatom, hogy az ellenszer, amit Tamayo-san és én készítettünk az sikeresen beválik egy Telőholdnál is.-jelenti ki boldogan.
-Így van. Eleinte voltak kétségeim ezzel kapcsolatban, de beláttam, hogy eme szer segít nekem visszaváltozni emberré.-közlöm a démonvadásszal a véleményemet erről a dologról.
-Érthető. Muzan tele beszélte a fejeteket mindennel meg a legtöbb démon azért válik ilyenné, mert rossz dolgok történtek vele a múltban és a bosszú hajtja őket.-jelenti ki Shinobu.
-Ezzel teljes mértékben egyetértek meg nem mondanám tisztességesnek.-közlöm a pillérrel.
-Ezt hogy érted Kaorin?-kérdezi tőlem a nő érdeklődően.
-Úgy, hogy ha valaki hazudik neki azt megöli mindenki szeme láttára és nem érdekli az se, hogy jó szolgálója volt.-mesélem Shinobu-nak miközben ő dermedten hallgatja a szavaimat.
-Tényleg megcsinálta amit most mondasz?-kérdezi a pillér megijedve.
-Sajnos igen. Nem kímél senkit, ezért is rettegünk sokan tőle.-jelentem ki miután egy nagy sóhaj elhagyta a számat.
-Kaorin lenne még egy kérdésem feléd?-szól hozzám Shinobu.
-Mond nyugodtan mi az ami aggaszt téged?-kérdezem a démonvadásztól aggódva.
-Szerinted van esély arra, hogy győzzünk, mert eléggé kétségesnek érzem ezt.-szomorodik el a nő miután ez a mondat elhagyta a száját.
-Van rá esély, de ha nem így történne akkor a sorsra kell rábízni magunkat és ez miatt nem kell félned. Muzan nem is sejti, hogy minden infót elárultam a mestereteknek ezzel egy kisebb előnyt kaptok a csata előtt.-mosolyogva mesélem a pillérnek, akinek arcán egyből egy nyugodtabb kifejezés mutatkozott.
-Kaorin most kicsit megnyugodott a lelkem, de szinte minden este rémálom gyötör arról a napról és egyre jobban kezdett kétségem támadni a Muzan elleni harcról. Ez az oka annak, hogy erről kérdeztelek.-mondja kicsit megszeppenve.
-Nem baj. Inkább kérdezd meg minthogy hallgasd el a dolgot.-fogom meg a kezét Shinobu-nak miközben ránézek.
Shinobu szemszöge: Kaorin viselkedése egyre jobban kezd emberi alakot ölteni, de még a külsejének rengeteg idő kell. Ez a beszélgetés azt támasztotta alá, hogy Kyojuro húga tényleg rendelkezik emberi érzésekkel még ezek után is. Miután elbúcsúztam tőle a szobámba mentem, hogy egy kicsit lepihenjek, de amint beléptem kis menedékembe a varjam egyből károgott egy démon miatt. Gyorsan megkérdeztem tőle az irányt és ahogy kimondta azonnal mentem is végezni vele.
/Eközben az egyik faluban:/
Iguro szemszöge: Sanemi-t és engem egy faluhoz hívtak, ahol nagy számban tűntek el az emberek. Velünk két fiatalabb démonvadász tartott, akik nem tűntek elég bátornak ehhez a feladathoz, de a mester ragaszkodott hozzá, hogy velünk jöjjenek. Ahogy mentünk előre egy női sikolyra lettünk figyelmesek és egyből annak az irányába rohantunk. A démon próbált elmenekülni a nővel, de a szél pillér társam és én nem hagytuk ezt annyiban. A nőt sikeresen megmentettük, de a démont sajnos nem tudtuk megölni.
Folytatás..
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro