5.rész: Egy "kis" buli
Szandi:
Miután tisztáztam magamban hogy halálosan beleszerettem James-be csak bámultam kifelé az ablakon. Ő azonban a kezét még mindig a combomon tartotta ami kicsit zavarbaejtőbb volt mint előtte.
Pirulásomat a hajammal próbáltam takargatni ami egyépként nem volt annyira sikeres. James arcán nagy vigyor terült szét majd elkeztem simogatni a combomat mire én, ha egyátalán lehetséges, mégjobban elpirultam. Ekkor azonban a busz lefékezett, James pedig felált mellőlem. Háleluja😇.
-Itt vagyunk.-mosolyodott el. Mind leszáltunk a buszról majd James vezetésével elindultunk.........valahova. Igen, határozottan tartottunk valahova. De hogy hova, na az itt a kérdés. A környék egyátalán nem volt ismerős pedig elég sok helyen jártam már. Eddig egy zajos főúthoz hasonlító utcan mentünk ami engem eléggé felzaklatott. Csak ne ismerjen meg minket senki, csak ne ismerjen meg minket senki. Ekkor azonban James lekanyarodott és immár egy teljesen kihalt utcán mentünk végig. James lelassított így mellém került és óvatosan megfogta a kezem.
-Csak hogy ne félj, cica.-kacsintott rám. Én unottan megforgattam a szemem, de nem húztam el a kezem. Így mentünk végig az utcákon amikre nem nagyon tudtam figyelni, ugyanis hol elmélyedtem a gondolataimban, hol meg arra figyeltem hogy James éppen mit is csinál a kezemmel. Néha megcirógatta a kézfejemet, néha az ujjaimat csiklandozta, de egy volt a lényeg;így nem tudok semmire odafigyelni.
Nem tudom mennyi idő telhetett el de egyszer csak James megált, azonban én mentem volna tovább, de mivel James fogta a kezem így visszarántott és egyenesen az izmos melkasának ütköztem.
-Óvatosan. Nehogy megüsd magad.-vigyorodott el, mire én csak a szememet forgattam. Beléptünk egy szűk lépcsőházba ahol a felfelé vezető lépcsősornak szerintem nem is volt vége. De később rájöttem hogy van, ugyanis miután felmásztunk rajta, ami kb 30 perc volt egy nagy terembe értünk ahol javában folyt a buli. Nem is kicsi buli.
-James, te mégis hova a büdös életbe hoztál?!-kiabáltam mivek 1:elég pipa voltam, 2:A zene miatt normál hangon nem is hallodta volna.
-Mi van?-kérdezett vissza.
-Hova hoztál?!!!!
-Nyugi, jó hely. Gyere igyál valamit.-azzal kézem fogott és a bárpulthoz vezetett.-Mit kérsz?
-Leginkább semmit, köszönöm.-tettem kereszte a kezeim.
-Naaa ne már Szandi. Légysziiiiiiii-váltott gyerekes hangnemre, mire akaratlanul is elmosolyodtam.
-Nem-vigyorogtam tovább, mire az ő arcán egy kis pimaszság suhant át. Megfogta a kezem és táncolni vitt, be a tömegbe. Táncolni kezdtünk, mire természetesen közelebb kerültem hozzá. Waooo. Nagyon jó az illata. Egész nap a közelében tudnék lenni. De ő ezt nem tudhatja meg! Nem akarom hogy veszélyben legyen. Eltávolodtam tőle, amit csak értetlenül nézett. Én leülten az egyik "csendes" sarokba. Nem kértem semmit, csak gondolkodtam. Én hülye! Miért kellett beleszeretnem?! Csak veszélybe sodrom az embereket. De szerencsére ő tuti nem érez így. Nekem sem szabadna. De a szívnek nem lehet parancsolni. Próbáltam a sulira terelni a gondolataimat de valahogy mindig visszakanyarodtam James-re. Ha az igazgatókra gondoltam eszembe jutott, ahogy amikor megérkeztünk James ott ült az asztal előtt. Aztán amikor távozott ahogy rámnézett❤.
Ha a koli szobára és Sugar-ra gondoltam akkor az jutott eszembe, hogy miket mondott James amikor elöször beléptem a koli szobába. Ahogy kijött, félmeztelenül a fürdőből, ahogy később Sugart simogatta és ahogyan azt mondja nekem: cica.
Valahogy mindig ráterelődtek a gondolataim és ezután már nem tudtam kiverni a fejemből. Egyszer azonban egy srác odatáncikált mellém.
-Sziaa. Van táncpartnered?-kérdezte. Éreztem rajta hogy tök részeg.
-Van.-válaszoltam ridegen.
-De nincs itt. Gyere táncolni.-nyujtotta felém a kezét ekkor azonban James átkarolta a vállamat.
-Mostmár itt van.-nézett rá összehúzott szemekkel. A srác csak fektartotta a két kezét és visszatáncolt a tömegbe.
-Köszi.-fordultam felé.
-Nincs mit.-válaszolta lágyan. Érződőtt rajta hogy kicsit ivott, de ez nem nagyon tartott vissza. Elkezdtett felém hajolni, miközben átölelte a derekam. Ekkor azonban Jack és Oliv estek oda hozzánk. Szó szerint.
-Oliv te ittál?-kérdeztem pedig nyilvánvaló volt. Haja kócos volt és szinte alig ált a lábán. Nem kicsit érződött rajta az alkohol szag.
-Csak egy kicsikét.-nevette el magát.
-Na jó! Megyünk vissza a koliba!
-De én maradni akarok!-szédelgett el mellőlem, de én karon ragadtam és kirángattam arról a helyről. James Jacket támogatva követett minket. Gyalog indultunk hazafelé. Egy jó dolog volt a mai napban. James majdnem megcsókolt. Sajnos csak majdnem.
Hello my friends! I'm sorry hogy ilyen sokára hoztam a részt de sajnos nem volt időm és a kedvem is elég rossz volt és ugy elég rossz részeket hoztam volna össze.
És hogy miért volt rossz a kedvem? Egy bizonyos ember elkezte nekem azt mondani hogy: ne csak Fantasy-kat írj már! Meg fognak unni!
Ez eleinte eléggé lelombozott, de aztán gondolkodtam és erre jutottam:
Ha valakinek nem tetszik hogy én Fantasy-kat írok annak nem kell olvasnia. Alapból azért csinálom a wattpadot hogy arról irjak és azt csináljam amit szeretek. És ez az ember egyépként egyátalán nem wattpadozik. Szoval nem értem azt se miért kell beleszolni hogy mit irok. Az építőkritikát meg az esetleges helyesírási hibát (😅😅😅😅) ha kijavítják annak örülök és elfogadom de ez nem igazán építőkritika hanem szimpla piszkálás. Remélem nektek jól telik a December. Én már nagyon várom a Karácsonyt. Tervezek egy ilyen különkiadást is.😉😉😉😉😉. De hogy mi/ki lesz benne az meglepi😉
Puszi<3
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro