22.fejezet
SHILA
- Te meg ki a franc vagy ? -kérdeztem a lánytól. Nem mondott semmit csak undorodva rám nézett. Az arca valahogy ismerős volt ,csak akkor még nem tudtam honnan.
- Lehetnél kivsit kedvesebb Shila. Jót tenne az imidzsednek -szólat meg egy hang az ajtóban. Egy hang amitól kirázott a hideg. A gerincem mentén végig futott a borzongás és egy kicsit ,nem túl látványosan, behúztam a nyakamt.
- Ő amúgy Miriam. Miriam Blutz - mondt Scorpius és a lány elé lépett. Kacér tűzzel a szemében felhúzta az ágyról és megcsókolta. Miriam végig mosolygott ,mint valami bolond. Nem igazán tudtam mit kéne most csinálnom ezért nemes egyszerűséggel leületm az ágyra és vártam a nyál csere végét. Hányingerem van az ilyen édibédi "szerelmesktől".
-Ő fog vigyázni rád míg nekem dolgom van - modta Scorpius rá nézve. Undorottam a tekintettétől. A kezét Miriam fenkén pihentette. A lány áldó szemekkel nézett a mellete álló férfire. Undorottam ettől az egész jelentettől ami melletem zajlott.
- Vigyázz rá édesem ! - mondta Scorpius mosolyogva és még egyszer megcsókolta Miriamot. Legalább egy percig voltak egymás szájábam engem pedig (nem csak ettől) a hányinger kerülgetett.
- Meg lesz -adott puszit Miriam a párja arcára.
- Tch -cicentettem egyet unalmamban. Hogy lehet valami ennyire kamu ?
- Te pedig -lépett elém Scorpius. Ha lehettett a hideg még jobban kirázott. - Viselkedj rendesen ! - mondta és megpróbálta megfogni az államat. Elrántottam a fejem és még le is köptem. Lassú mozdolattal törölte le a nyálam. A jutalmam egy pofon volt amibe a nyakam is bele recsent. Leestem az ágy mellé és a térdemet is felhorzsoltam. Meg még néhány sebem fel is szakadt. Scorpius ezután kiment magamra hagyva engem a kis barátőjével.
-Tudod ,hogy ki vagyok ? -hajolt mellém a lány majd hasba rugott. A hátam az ágynak feszül és a padlóra engedtem a nyálam. Köpnöm kellet ,muszáj volt.
- N.. Ne... Nem -dadogtam és közbem próbátam összeszedni magam.
-Nem tudod ? -kérdezte és a hajamnál fogva felemelt. A rugása miat jó néhány sebem újra felszakadt és folyni kezdett belőlük a vérem. - Nem tudod ? - ismétlete a kérdést. Megráztam a fejem. Erre felpofozott. Visszalökött a padlóra. Időm se volt reagálni. Az arcommal tompítottam az esést. Az orrom ismételten eltört így még több helyen folyt belőlem a vér.
-Szánalmas vagy Shial ! -kiáltotta és tovább rugdosott. - Egyszerűen szánalmas vagy ! - mondta diadal ittasan és egy erősebet rugott belém. Az arcá valami ördögi örömöt véltem felgedezni. Nem tudtam megérteni ,hogy mi okoz neli ebben ekkora örömöt. Próbáltam erősnek mutatkozni ,de a testem már nem volt irányítható. A vér ízét éreztem meg a számban. Hánynom kellet , hányni akartam. A padlóra küldtam a vérem és egy kevés félig emésztett ételt.
- Te kis kurva ! -kiáltott rá Miriam és arcon rugott. A fájdalom akkor már tompa volt. Nagyon közel voltam ahz ,hogy elájuljak. Valami elpattant bennem. Nem is gondolkoztam. A fájdalom egy pillantra megszűnt létezni. Felugrottam a földről egyenesen neki Miriamnak. A válánál fogva leterítettem az ágyra ami mögötte volt. A csípőjére ültem és ütni kezdtem az öklömmel. Vagy három fogát kivertem ,de nem tudott érdeklni. Akkor már túl sok volt a fájdalmból. A testem szinte ösztönösen tette amit tett. Nem is gondolkoztam , akkor már nem voltam képes rá. Csak ütöttem au arcát és a nyakát. A vörös köd teljesn elborította az elmémet. Nem tudtam megálljt parancsolni magamnak ,még akkor sem mikor egy adag vért köpött a kezemre. Hirteln Miriamnak sikerül fordítania az állásunkon. Maga alá gyűrt és folytogatni kezdte a nyakamat. Nem kapatam levegőt , a szorítása nagyon erős volt. Karmolásztam a kezét és a karját. Próbátam lefejteni a nyakamról az ujjait több , de inkább kevesebb sikerrel. A fuladás a legszörnyűbb az az egyeteln dolog amit nem vagyom kées hang nélkül eltürni. Lassan minden egyre tompáb lett és érzetem ,hogy közel van a vége.Végül mikor már az ájulás határán voltam az utolsó eszközömhöz nyúltam. Nem is gomdolkoztam csak az ösztöneimfe hallgatma , amik azt didktáltá ,hogy életben kell maradnom. Felhúztam a lábamat és a hátának támsztottam. Pont annyira tudtam forgtani a lábam ,hogy át tudtjam tenni a válla fölött. Egy gyors mozdulattal orrba rugtam. Egy óriási recsenést hallotam és az orrából megeredt a vér.A kezét gyorsan az orra elé kapta ezzel engem levegőhöz jutattva. Gyorsan lelöktem magamról és a padlóra löktem. Botorkáva , alig állva a lábamon berohantam a fürdőbe. A testem minden porcikája égett. A sebeimet csípte a verejtékem. A nyakamat pedig karmolásik díszíteték. Minden egyes testrészemen vágáson voltak. Az orton több helyen eltört és folyt belőle a vér.Kulcsra zártam az ajtót és a földre ültem. Felhúztam a lábaimat és pityeregni kezdtem. Szánalmsa voltam. Retentő szálamas és kétségbe esett. Egyeteln dolgot tuttam csak : életben akartam mardani és ha ehez az kellet ,hogy naponta többször megveresemm magam ám legyen. Felnéztem a tükörre és elmolyodttam. A kulcscsontomon még mindig ott volt a reményt adó lilás szívás nyom. Eren szívása , a jelölés ,hogy az övé és csakis kizárólag az övé vagyok. Felkeltem a földről és újra lezuhanyoztam.
- Kérlek Eren segíts ! -gondoltam és hagytam ,hogy a forró pára elfelettese velem minden gondolatomat.
EREN
Shila felől már két napja nem hallotam semmit. Többször is voltam a szobájában. A cucai között matatam és beszívtam a lepedője illatát. Álandóan kihajtottam magamból a szart is csak ,hogy ne gondolkozzak. Áladnóan lőttem. Mindig Scorpiust kézetlem a célpont helyébe és magamat. Magamat hiszem egyedül az én hibám volt,hogy Shila eltünt. A boxzsákon véresre vertem a kezemet naponta többször. Ájulásig futottam és próbátam menekülni minden létező gondolat elől ,de ez se segített. A fizikai fájdalom nem tudta felülmúlni a lekit. Végső elkeseredésemben a piához nyúlatm. A konyhában ültem a padlóm és vedeletem magamba a világ legszarabb borát.
-Az Isten verné meg ,hogy ilyen jól bítom az alkoholt ! - morogtam az első üveg után.
-Szerintem örülj neki - kapcsolta fel hirtelne valaki a lápát. Ymir volt.
-Hagyj békén ! -mondtam és felé hajítottam az üveget. Ügyesen kitért előle majd elém lépett. Lekevert nekem egy akkora a pofont ,hogy a padlóra estem.
- Na ide figylej ! -ragadta meg a mellkasomon a pólót. -Ebben a kibaszott házban te ismered Shilat a legrövidebb ideje. 13 éves korom óta élek ezen a szemét dombon ,de nem lehet okom panaszra. Ha Shila nincs akor engem megbasznak az utcán és elvágják a torkomat ,de neki hála életben vagyok. Úgy hogy javaslom : kurva gyorsan szedd össze magad és húzd fel a csinos kis segged a szobádba vagy esküszöm itt nyúzlak meg ! Világos voltam ! -üvlött az arcomba. A szemei szikráztak a dühtől. Végül is vonakodva ,de megfogadtam a tanácsát.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro