EREN

Egy határozott rugást éreztem a gyomroban. Erre nehézkesen nyitni kezdtem a szememet. Ahogy kinyitottam szembe talátam magam Rivalle lesújtó pillantásával.
- Hol van a hugom ?- kérdezte és remegett a dühtől. Akkor még minden ködös volt. Nem is értetem mit akar vagy ,hogy miről is beszél. Csak néztem őt fény nélküli tekintettel.
- M-mi ? - dadogtam. Rám nézett. Volt valami keserűség a szemében. Az önhibáztatás vagy valami hasonló. De egy biztos: csalódot volt.
- Ne dadogj ! - rugott belém másodszora is brutális erővel amitől egy kicsit hátrébb csúsztam a padlón.
- Hol a picsában van a hugom azt mond meg ! -üvöltött rá és rugdosni kezedett. Összerántottam magam ,de még mindig minden ködös volt. Csak szépen lassan lezdett tisztulni a fejem Levi egy-egy rugása között. Lassacskán visszatértek az elmúlt órák eseményei.
- Már emlékszem - nyitottam ki hirtelen a szemem amit a fájdalom miatt kénytelen voltam összezárni. - Shila, a lövések és az a ficko....
- Elég lesz - mondta Mikasa és ráugrottt a bátyjára. Erre Rivalle abbahagyta a rugdosásom. Szembe fordult a hugával. Egymás szemébe néztek és összeölelkeztek. Én közben felültem. Hálásan Mikasara pillantottam aki nem törődött velem. Körbe hordosztam a tekintettem a szobán. Akkor már mindenre emlékeztem. Az egész azután kezdődött ,hogy Rivalle elment. Csak álltam az ajtó előtt. Kezemben a kulcsal, a lábaim pedig földbe gyökereztek a hallotaktól.
- Shila....medő ? - gondoltam megsemmisülve és az ajtót bámultam. Nem voltam képes felfogni ,hogy a nő akit a világon mindenél jobban szeretek nem szülhet gyereket. Nem egyszerűen nem jutott el a tudatomig ,de megsemmisített. Lassan ocsúdtam a kábulatból és olyan volt ,mint visszatérni egy rossz álomba. Az ajtóhoz léptem és neki döntöttem a hátam. Hallotam ahogy a túl oladalon Shila egyre hangosabban sír. Nem bírtam tovább. Felálltam és a zárba tettem a kulcsot.
- Mit csinálsz ? Bolond vagy ? - kiáltott rám Armin akiről min addig tudomást se vettem. Mellém ugrott és a kilincset fogó kezemre markolt.
-Hagyd ,hogy azt csináljam amit akarok !- kiabátam rá.
- Hát jó - mondta és levette a kezét a kezemről. - De vedd tudomásul ,hogy nem foglak ápolgatni ha Rivalle szét rugja a seggedet - közölte rezzenéstelnelül. Bólintotzam ,hogy rendben és kinyitottam az ajtót. Shila aki addig az ajtónak támaszkodott a.lábamnak ütközött. Olyan volt ,mint egy kóbor macska. Megtört ,de szabad. Vagy legalábbi akkor azt gondoltam. Gyorsan felállt és a szemembe nézett. Elakarz rohanni ,de meg akadájoztam.
- Azt hiszem nekünk most beszélnünk kell - modtam a csípőjét fogva. Szembe fordítottam magammal és megfogtam a kezét. Vissza vittem a szobájába. Némán jött mögötzen lehajtott fejjel. Bemnetünk és bezárat magunk utáb az ajtót.
- Ülj le ! - parancsoltam rá és az ágyára mutattam. Leült ,de még mindig nem nézett rám.
- Mikor tervezted elmondani ? - kérdeztem kifelé báulva az ablakon.
- Nem tudom - vallotta be és rám nézett. - Igazából nem js akartam elmondani. Talán.... Nem tudom- mondta ki végül azt amit gondol. Csak néztem őt és nem értettem. Van Shilában valami amit még mindig nem értek. Amint azt gondolod ,hogy ismerd őt megmutatja egy olyan oldalát amit nem is akartál ismerni.
- Eren - mondta hirtelen megtörve a csendet. A szemébe néztem majd leültem mellé és megfogtam a kezét. Éreztem ,hogy mondani akar valamt csak nem tudja hol is kezdje.
- Eren .... Szóval - motyogta az összekulcsolt kezünket bámulva. - Te ....nos - mielőtt bármit is mondhatott volna kinyílt az ajtó.
-Eren vidd Shilát ! - rontott be Armin. Kérdőn rá néztem ,de mielőtt válaszolhatott volna belépett még valaki. Egy közép magas nagyából 25 éves fiú volt. A légzése nehézkes volt , a haja szőke, a bőre sápadt , az arcát jónéhány sebb ékesítette. De a szemei. Az a ridek szem pár. Rabul ejtett és megbabonázott. Nem tudtam mit tegyek elsőre.
-Scorpius - sziszegte a melletem ülő Shila és felállt.
- Óh szervus - köszönt neki az idegen olyan vigyorral az arcán amit maga Lucifer is megurigyelt volna. Kirázott a hideg ahogy ránéztem. Pedig nagyon megnyerő külseje volt. A szemeiben volt valami határozotság amitől sz ember nem tudotz elszakadni. Én is felálltam. Oldalra fotdítirtam a fejem. Shila látványától köpni nyelni nem tudtam. Remegett a dühtől, a pillnatása pedig azt üzrnte : "Gyere itt vagyok ! Ölj meg ha akarsz ,de nem fogom olcsón adni a bőröm !". Ilyestő volt.
- Két lehetőséged van Shila - mondta Scorpius és elővette a pisztolyát. - Vagy önként és dalolva eljössz velem....
- Vagy ? - ugrott azonnal a második opcióra a fehér hajú.
- Olyan nehéz eset vagy - mondta a skorpia vezetője és rám szegezte a pisztolyát.
- Löj - közölte Shila közönyösen. Értetlenül néztem rá és izadtam a félelmetől.
-Nem jelent neked semmit ? - kérdezte Scorpius és közelebb lépett. Pontosabban akart. Armin hátulról rá ugrott és fellökte a fegyverét. A pisztoly pedig elsölt lyukat ütve a plafonba. Scorpius megragadta Armint és fehbe vágta a pisztolya agyával. Armin az ütés erejéről összecsuklott és elájult. Shila pedig a férfi tarkójának szorította a pisztolyát. De mem volt ideje meghúzni a ravaszt. A szőme ellökte a kezét és a gazdája ellen fordította a pisztolyt.
- Fuss ! - kiáltotta Shila és megragadta a kezemet. Megpróbáltam elfutni Scorpusus mellet ,de ekkor vissza rántott magához. Levegőt venni sem volt időm. A szára és az orromra tett egy kendőt. Kapálóztam és próbáltam lerántani a kezét ,de esélytelen volt. Az alatató lassab hatott. Először abba maradta a kapálózásom , ekkor elengedett. Tehetetlenül a földre rogytam akár egy rongy baba. Shila elővette a kését és hozzám ugrott.
-A helyedben felállnék - mosolygott gúnyosan Scorpius és a halántékának fogta a pistolyt.
- Shila - leheltem alig hallhatóan. Lassab felállt. A büszkeségében pedig mély seb esett. Csak néztem őt ,de a látásom már homályos volt. Scorpizs elővette ugyan azt a rongyot amivel engem elkábított mmajd a kapálózó Shila arcára tette. Nála lassabban hatott ,mint nálam. Megpróbátam felállni és segíteni neki ,de nem sikerült. Minden erőmre szükségem volt ,de nem tudtam fel állni.
- Shila -leheltem még egyszer utoljára. Ekkor összecsuklott a teste. Erőtlenül hullot annak a mocsoknak a karjaiba. Igazából már csak foltokat látam ,de kitudtam venni mi történik. Scorpius mennyasszony pózban felemelte és kivite a szobából. A feje hátra hajlott és erőtlenül lógott.
- Meg találom - gondoltam ahogy Mikasat és Rivallét figyeltem. - Megtalálom és megölöm azt a.mocskot....

SHILA
Egy fénytelen szobában tértem magamhoz. Nem látam semmit ,de tudtam ,hogy az nem az én szobá volt. Lassan kiment az altató hatása és már tisztán láttam. Nem volt világítás csak az ajtó résén át szűrődött be némi fény.
-A picsába - sziszegtem hiszen sejtettem ,hogy nem lesz egyszerű a kiút.

agnesherbert