-Most jut eszembe, hogy te elvileg az Aquamant is láttad, és azt meg se említetted - szóltam az írónak, aki megint a gépénél ült. ~Ha folyton ott találjuk, akkor miért nem halad olyan gyorsan a történeteivel?~

Ő felém fordult és megint le akart cseszni a látogatás miatt, de aztán csak fáradtan sóhajtott és hagyta az egészet.

-Igen, a Pókember: Irány a Pókverzum után néztem meg azt is a moziban és az se volt rossz. Bár azért a Pókverzum után kissé rossz volt azt nézni.

-Ja, amennyire dicsérted azt a filmet nem lepett meg, hogy ez nem éri el annak a színvonalát. De legalább jó lett, a DC-nél már ez is teljesítmény.

-Igen, de az egész egy "Fekete Párduc a vízben"-nek érződött. Királyi dráma, trónörökösök csatája, dögös csaj aki eleinte nem szívleli a hőst, de aztán mégis, polgárháborús csata, bosszúállásos helyzet a főszereplő és egy másik karakter között, stb. Bár Patrick Wilson tök jó szemétláda volt, valamiért Michael B. Jordan mégis jobban bejött, neki sokkal érthetőbben dolgozták ki a tetteinek okát. Fekete Manta sokkal jobb volt, főleg zenében, bár az is a Párduc egyik zenéjére emlékeztetett.

-Várj, te fel tudsz idézni zenét abból a filmből? - lepődtem meg.

-Ja, engem is meglepett. De összességében Wan jól végezte a dolgát, a látvány gyönyörű, a vízi világ gyönyörű, Amber Heard Meraja gyönyörű, Nicole Kidman gyönyörű... ja, és Jason Momoa se volt rossz. ~Ááá, semmi különös, csak épp baszó karaktert csinált egy röhejes figurából.~ Pontosan. Nem mestermunka, nem kiemelkedően zseniális, de azért szórakoztató, és mégiscsak egy Aquaman-film, amire nem hittem hogy ilyen szavakat lehet majd mondani.

-Na, és kritika mikor jön? - kérdeztem tenyeremet dörzsölve, de rögtön le is törte a lelkesedésem:

-Majd csak jövőre szerintem, de nem, nem lesztek benne!

-Jól van na, csak javaslat lett volna - mondtam és vissza is tértem a történetbe, hogy haladjunk vele azért.