24.
16+
A hatalmas csöndben, hangosnak hat minden apró nyelésem, mikor a vizet próbálom leerőszakolni a torkomon. Mindenki csendben emészti a hallottakat, talán tervezgetnek is, hogyan tudnák kiiktatni a maffia vezért, vagy legalábbis elszökni előle. Bár ez az elméletem lassan lerombolni látszik, mikor Yoongi megszólal.
-Hát akkor én leléptem. Nem veletek szeretnék meghalni.- Kijelentése után már megy is a kijárat felé.
-Most meg hova a francba akarsz menni? - Szól utána a szőkeség, kicsit sem szépen. Attól függetlenül, milyen kis ártatlanak tűnik, és édesnek, elég ronda szája van.
-Még nem tudom, de azt biztos, hogy mindenkit megdugok, aki szembe jön velem az utcán.
Intve egyet, elhagyja a lakásomat. Jimin mérgesen üti egyik lábát a padlóhoz, míg fújtatva beletúr szőke tincsei közé. Taehyung kuncogva fúrja a lapockáim közé az arcát, miközben ujjaival hasamat simogassa. Elég csikis vagyok, ezért mielőtt a gyenge pontomat célozná meg, gyorsan megfogom a kezeit. Még az kéne, hogy elkezdjek itt nevetni, akár egy idióta.
-Utána megyek és visszahozom. - Jimin is az ajtó felé kezd el sietni, de pár giliszta mozdulattal elkapom a kezét.
-Veszélyes kint lenni. Sok a rendőr és a maffia is titeket keres.
-Tudom, de nem hagyhatom, hogy elmenjen! Még nem gyógyult meg, TaTa! Szükség van rá, na meg...nem lenne jó, ha elkapnák a zsaruk zaklatás végett. - Húzza el szája szélét, bosszankodva húzva ki a kezeim közül a karját. - Gyors leszek, addig vigyázz TaTa-ra.
Ezzel ő is elmegy, kettesben hagyva Taehyung-al, aki még mindig hátúról szorongat. Sóhajtva leszedem magamról a kisebb karjait és felé fordulok, de ez után elölről tapad rám. Karjait átfonja derekam körül, vigyorogva nézve fel rám.
- Mi van veled? - Felhúzom egyik szemöldököm, hisz nem szokott ez ennyire tapadós lenni. Egy kis idő után, nem is kell válaszolnia, mivel látom a hatalmas pupilláit. - Honnan szereztél drogot? - Felháborodva teszem a kezeim a vállára, hogy ellökjem magamtól, de ekkor eszembe jut a sérülése. Mérgelődve ütöm inkább tarkón, amire feljajgatva, nyakamba fúrja az arcát.
-Ne bánts, Gukk! - Nyávog bele a nyakamba, ami egy kicsit megmosolyogtat. Talán egy kicsit aranyosnak találom.
-Hülye vagy. - Kijelentésemre megérzem a fogait a nyakamon, ahogyan lassan belemélyeszti. Felsziszegve tolom el magamtól a pitbullt és lépek tőle hátrébb, miközben a fájó részre teszem a kezem.
-Ne sértegess! - Emeli fel mutatóujját, meglengetve előttem. - Nem vagyok hülye. - Morogja sértetten, lassan a kanapé felé menve, oda le is ülve. - Nézünk tévét? - Pillanatok alatt eltűnik a durcás énje és helyette gyermekien izgatótan, csillognak meg szemei. Visszatér már az oly rég látott, előre-hátra billegése is, ami egyáltalán nem hiányzott.
-Ne mozogj annyit. - Sóhajtva leülök mellé és bekapcsolom a tévét, hadd nézze, addig is el van.
-Mozogni akarok. - Kacéran elmosolyodik és átveti az egyik lábát az enyémek felett, kirúgva a távirányított a kezemből. - Bocsi. - Néz szegény a földön lévő eszköz után, miközben már a combjaimon ülve, velem szembe foglal helyet.
-Most komolyan, mit csinálsz? - Fáradtan döntöm hátra a hátam, kezeimet combjaira téve, hisz annál kényelmesebb helyet nem találhatnék számukra.
-Csak ketten vagyunk...- Suttogja halkan, lassan az ajkaimhoz hajolva, de nem csókol meg. - Használjuk ki, Gukk. - Dörzsöli össze ajkainkat, míg egyik karjával átkarolja a nyakam, másik kezével a hajamba túr. - Elképzelni se tudod, milyen rég vágyok már erre.
Szívverésem felgyorsul, mikor végre ajkaink összeforrnak, egy lassú, mégis érzelmes mozgásban. Tenyeremet arcára tapasztom, míg átkarolva még közelebb húzom magamhoz. Nemcsak ő vágyott már erre rég, hanem én is, és most, hogy végre megkaphatom őt, hatalmas vágyam válik valósággá.
Az érzelmekkel dúsított csókunk, lassan elkezd átváltani szenvedélyesebbre. Minden nyelv csapással harcolunk dominanciáé, ami egyszerűen fenomenális érzés. Már lassan egyikünk se kap levegőt az elnyújtott csók miatt, mégsem vállunk el egymástól, inkább egymás szájából szívjuk el az oxigént.
Kezemet levezetem az arcáról és inkább a formás fenekébe markolok bele, ami pont olyan, amilyenek elképzeltem. Pont a kezeimbe illő. Bele nyög az ajkaimba, kezeivel rögtön a pólómhoz kapva, az alá dugva hosszú ujjait, végigsimítva kockás hasam, kidolgozott mellkasom.
Vele ellentétben nekem könnyebb dolgom van, hisz az inge még mindig szét van nyílva, azóta se gombolta össze. Nincs is vele sok gondom, csak lecsúsztatom a vállain. Nehezen elválok az édes ajkaitól, hogy megcsodálhassam őt. Olyan gyönyörű.
- Te is vedd le. - Nyúl a pólóm szegélyéhez, már húzva is le rólam, amiben persze segítek neki. Felemelem a karjaim, ő pedig leveszi rólam, eldobva azt kitudja hova. - Olyan dögös vagy...- Szuszogja ködös íriszekkel, végig tapogatva, ahol csak ér.
-Te se panaszkodhatsz. - Kisöpröm rakoncátlan tincseit szemei elől, majd újra visszateszem kezeimet a kedvenc helyemre. A kerek popsijára.
-Érints meg...- Suttogja érzékien fülembe, egyik kezemet a férfiasságára vezetve.
Nyelek egy nagyot a feltörő izgalmam miatt, amit a kemény dolog okoz, ujjaim alatt. El sem hiszem, hogy ezt csináljuk, remélem ez nem csak egy álom, mert akkor sírva fakadok. Szaporán gombolom ki a nadrágját, majd húzom le a sliccét, rögtön be is nyúlva a felszabadított részhez. Hogy húzzam az agyát, csak alsóján keresztül simogatom, amitől mocorogni kezd az ölemben. Nem tétlenkedik, meglepetésemre ő is kiszabadít a nadrágból, de ő velem ellentétben rögtön ráfog a lényegre.
-Ne játszadozz, bármikor visszatérhetnek. - Olyan szigorral mondja, hogy ha akarnék se tudnék szembe szállni vele, így inkább egy bólintás után, előkapom neki a lompost. - Ez az bébi! - Élvezetesen nyögve hátra veti a fejét, amitől muszáj vagyok nyelni, ha nem akarom, hogy kifolyón a nyálam a szám szegletén.
Nem vacakolva, gyorsan kezdi mozgatni a kezét rajtam, én pedig követem a mozdulatait. Egyre hangosabban és kéjesen nyögdécsel, alig nyomja el a hangját a tévé. Nekem is muszáj kiengednem pár nyögést, annyira jól csinálja, hogy az hihetetlen. Kanapé háttámlájának döntöm a fejem, szemeimet lecsukva a kéjben.
Érzem, ahogyan nyakamhoz hajol és elkezdi nyálas csókokkal elhalmozni, ami csak még jobban felizgat. Hajába fúrom az ujjaim és feljebb húzva a fejét, az ajkaimra húzom egy vad csókra. Próbálom elmélyíteni a csókot, de annyira nyög, hogy egyáltalán nem tud a csókra koncentrálni.
A kezembe csöppen, így tudom már nincs sok neki, ahogyan nekem sincs. Olyan régen voltam, így bárkivel is, hogy csodálom, nem mentem el egy perc után. Elválik tőlem és az arcát a nyakamba rejti, míg egyre hangosabban nyög fel. Esküszöm, a hangjától orgazmusom van, pedig még el sem mentem igazán.
Mindennél elsöprő nyögés után a kezembe lövelli a fehér joghurtját. Vele együtt én is egy nagyot nyögve engedem magam az ő kezébe, miközben még az ő rúdján dolgozom. Azt szeretném, hogy olyan élménybe legyen része, amit mástól még soha nem kapott. Pár rántás után, elfogy a tára, így elengedem a kézifegyverét.
Lihegve dől rám, míg én átkarolom izzadt testét. Ebben a pillanatban, meghallom a bejárati ajtó hangját. Basszameg....
Ijedten pattannak ki a szemeim és nézek annak irányába, látva a két ökröt, ahogyan vitázva jönnek egyre közelebb. Rögtön valami magyarázaton kezdek gondolkodni, miért is fekszik rajtam, fél álomban, majdnem meztelenül Taehyung, miközben a keze tiszta ondó. Úgy érzem, ezt már nem lehet megmagyarázni.
-Chim. - Emeli fel a buksiját a barnaság, felemelkedve rólam. Én már a saját síromat ásva tépem a hajam, de Taehyung elég vidámnak tűnik. Hogy is ne lenne az, mikor most látogatta meg a mennyek kapuit?
-Visszahoztam ezt a marhát! - Morogja a kisebb és egyre közelebb araszol.
-Chim, hoznál nekem inni? Szomjas vagyok! - Nyávogja a barnaság, amire sóhajtva a törpe meghátrál és elmegy a konyhába, húzva magával a feketét.
-Gyorsan. - Sziszegem és letolom magamról, hogy megkereshessem a ruháinkat. Az ingét meg is találom és odaadom neki, majd nem sokára a pólómat is meglelem.
-Gukk. - Feltápászkodik a kanapéról és közelebb lépked hozzám, amit nem értek.
-Ne mocorogj annyit! - Szólok rá, de meglepetésemre odanyúl az ágyékomhoz.
-Másnak is mutogatni akarod? - Kérdezi vigyorogva, amire ellököm a mancsait és visszateszem a gatyámba a péniszem. Észre se vettem, hogy kint lógott.
-Gyere...mosunk kezet. - Kínosan elnézek róla és megfogom a kezét. Persze a tiszta kezemmel, a tiszta kezét.
Beviszem a fürdőbe és megmosom a mancsát, mint egy óvodásnak szokás. Nem szól érte, inkább mosolyogva bámul engem. Mikor végzek megtörlöm, de mielőtt visszamehetnénk az emberekhez, begombolom az ingét.
-Ne mutogasd azt, ami az enyém. - Nézek rá szigorúan, de ő meglepve pislog rám.
-Tiéd vagyok? - Megszeppenve motyogja, mintha nem hinne a fülének.
-Az enyém! - Bólintok határozottan. Alig pár pillanat után, olyan vörös lesz az egész feje, hogy sütni lehetne rajta. Hebegve- habogva néz el rólam, míg ujjait piszkálja. - Nem akarsz az lenni? - Ironikusan teszem fel a kérdést, hisz ő minden féleképpen az enyém. Nem adom másnak.
-Csak akkor, ha...- Tördelve az ujjait süti le a szemeit, félbe hagyva a mondatot, mintha nem tudná, hogyan mondja tovább. -Ha te is az enyém leszel...- Néz végre a szemeimbe, zavartan, még mindig vörös fejjel.
-Megbeszéltük. - Mosolyogva lépek közelebb hozzá, majd adok egy puszit az arcára. - Legyünk egymásé. - Vigyorogva ölelem magamhoz, szét puszilgatva az egész arcát, csakhogy még pirosabb legyen a pofija.
Ebben a pillanatban tényleg hihetetlenül boldog voltam, azt hittem innentől már csak minden jobb lehet. Szerelmes voltam és eszméletlenül naiv...
Köszönöm, hogy elolvastad. ^^
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro