Egy szobában ébredtem fel. Körülnéztem, egy koszos,dohos kanapéhoz voltam kikötve. A szobában csak ez a kanapé volt, és én meg egy barna ajtó, azt hiszem a pincében lehetek.
Egyszer csak az ajtó kinyílt, és azt hiszem Luna jött gyorsan be.

-Úr isten Avery, minden rendben??-majd oldozni kezdett

-I-igen- szipogtam, majd ahogy eloldozott rá borultam sírva

-Úr isten azt hittem itt fogok meghalni!!- szipogtam,

-Nyugi semmi baj-mondta Lun miközben jobban magamhoz öleltem, hirtelen éreztem,hogy mintha Lun izmosabb lenne, aztán rájöttem, átvertek. Ellöktem magamtól a kacagó Aaront.
-Ne már Avery ennyire meg gyengültél??- röhögött úgy,hogy már a padlón vergődött 

-Te utolsó gyökér!!-mondtam dühösen mire felállt és akkor pofont lekevert nekem,hogy a padlón végezetem,

-Ne merj így velem beszélni!- szorította ökölbe a kezét és a szeme izzott

-Re-rend-rendben-nyeltem egyett majd próbáltam magam nem elsírni

-Nesze, vedd fel elviszlek vacsorázni, mielőtt meghalsz.- mondta kacagva majd hozzám vágott egy egybe ruhát és kacagva kiment, ahogy kiment sírni kezdtem halkan,majd össze kuporodtam és már zokogtam.

-Héj nyugi!- hallottam meg egy hangot mire felugrottam , a pislákoló fényben egy zöld szemű, de a kis fényből annyira nem tudtam kivenni,hogy milyen színű hajú a lány. Közeledni kezdett mire én félve hátráltam, biztos megint Aaron.
-Nyugi, nem Aaron vagyok. A nevem Belle**-

-Honnan tudhatom?- kérdeztem szipogva

-Onnan,hogy Aaron most jön vissza, figyelj egy szót sem rólam, mert akkor nem tudunk együtt dolgozni. Rendben?- kérdezte selymes hangon mire tényleg kinyílt az ajtó és tényleg Aaron lépett be, de a lány egyből fel is szívódott

-Kivel beszélgettél?-kérdezte fenn hangon

-Csak-csak magamban.- mondtam mire közeledni kezdett felém Aaron

-Ki volt itt ?? Mondd meg!!- ordította szinte

-Magamban beszéltem.- hajtottam le a fejem,mire kaptam még egy pofont

-Még egy  ilyen és kinyírlak itt helyben a vacsora nélkül!!- mondta majd körül nézett, mindenhol ,majd az ajtó felé vette az irányt és kinevetve bebaszta azt.
A lány vagy is Belle ereszkedett le a plafonról.

-Te,hogy kerülték oda fel?-suttogtam

-Egy csomó kütyüm van, de most nem ez a lényeg. Azért küldtek,hogy megmentselek téged és,hogy haza vigyelek. Ha velem együtt működsz akkor ez menni fog. Az első az,hogy el kell menned Aaronnal  vacsoráznod. Öltözz fel és ezt a mikró kütyüt tedd bele a füledbe így majd hallod amit mondok és én is hallani fogom azt,hogy miről beszélgettek vagy,hogy mit csináltok. Elfogadod ezt vagy megvárod a halálod? -kérdezte

-Elfogadom de te ki vagy? Ki küldött? Ez hogyan fog működni? Hogyan fogsz meg menteni? ....- elsoroltam majdnem az összes kérdésem, de annyira lefoglalt az,hogy feltegyem mindet, mire befejeztem a lány eltűnt....

***********************************

A vörös ruhámat felvéve elgondolkodtam. Az életem során sok mindent túl életem és lehet,hogy talán ezt is túl fogom élni, de csak talán.

Az ajtó kivágódott, Aaron lépett be ingben, jól is nézett ki.

-Wow nagyon szép vagy...- rázta meg a fejét

-De miért akarsz megölni? -

-Mert te csak a gondot alkotod ezt a Földön, minden faj rád vadászik, és aki téged meg ől az lesz a fajok királya.- mondta

-De miért,hisz semmit sem tettem! Egy átlagos lány vagyok aki semmit sem tett de mindig én húzom a rövidet! -mondom szipogva

-Hát igen, végül is nem te tehetsz arról,hogy kiskorodban majdnem meghaltál, hiába vittek téged a korházba, már nem lehetett volna rajtad segíteni. Aztán anyudék kaptak egy ajánlást egy akadémiáról ahol tudnának neked segíteni. El is vittek téged oda. Az akadémia titkos volt, még most sem lehet tudni a pontos helyét. Ott mindenfélével kísérleteztek. Ufóval, állatokkal stb. És létrehoztak egy mágikus italt amit még nem próbáltak ki emberen. Megitatták veled, az első hónapban mint egy normális gyerek meg gyógyúltál, a tudósok eleinte azt hitték,hogy jó ez a szérum ezért egy csomó beteg emeberrel megitatták abban a hónapban. Köztük velem is. Amikor a második hónapba értél, halucinálni kezdtél. Láttad a jövőt, jelent és a múltat. Láttad,hogy mi megfogunk halni. Ezt te nem akartad elmondani senkinek, féltél,hogy kísérletezni fognak veled. Társaim haltak meg miattad. Haldokoltam én is. De én nem haltam meg. Kiderült nekem valami mást adtak be mint a többieknek. Egy szörnyet csináltak belőlem. Mikor ez kiderül ezt a szérumot egy csomó másik embernek is beadták, akik egészségesek voltak, normál életük volt , de ezt te elvetted tőlük. Mert TE javasoltad a tudósoknak,hogy próbálják ki normál embereken. Mert te láttad azt,hogy ebből a szérimbol állatok lesznek és,hogy te ebből jól jöhetsz ki és,hogy majd az állatokkal kísérletezve TE majd normális ember lehetsz. Csak TE és csak TE. Miattad lettem ilyen és a családomat is miattad veszítettem el.- mondta én ebből semmit sem értettem de aztán rájöttem

-Te nem is örző voltál, te alak váltó voltál mind végig, becsaptál- mondtam mire ökölbe szorította a kezét

-FOGD MÁR FEL HOGY NEM MINDEN RÓLAD SZÓL!!- órdította majd erőszakosan megfogta a csuklóm és bekötötte a szemem, aztán húzni kezdett és beruszkolt a kocsiba aminek vér szaga volt. A félelemtől remegtem. Hideg kezeket éreztem a combomon moccani nem mertem. Aztán egy kést éreztem a nyakamon, amit végig húzzak. Éreztem a forró vért a testemen. Megfogok halni...

- Mindjárt ott vagyunk-mondta egy idegen férfi az autó egy hegyen száguldott felfelé azt hiszem mert kezdett bedugulni a fülem és csak felfelé. A tetején megállt. Kiszállt mellőlem azt hiszem, de én ott maradtam. A szemkötőmért nyúltam. De hírtelen kirángttak a kocsiból erőszakosan. Sikítani kezdtem.

-Ki vagy?- hallottam Aaron feszült  hangját, de engem csak tovább cipelt valki

-MONDOM KI VAGY??? -ordítja Aaron majd valaki rángatni kezdi a másik karom, egy nagy csattanást hallok s elengedték mind két kezem

-A nevem Belle!- életemben nem könnyebültem meg ennyire! Levettem a fejemről a kendőt, és Belle nyakába ugrottam, majd lenézve megláttam Aaront aki ájúltan feküdt a földön.

***
2016.12.16. <3
A:)

** Belle a Kétely című történetemből van, a történetét ott elolvashatjátok és majd azt is,hogy hogyan oldotta meg azt,hogy Averyt megmentse....