-Averyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy gyyeeeeererrrreeeee mmmááárrrrr ppplllsssssss- mondta, helyesbítek, ordította vagy 10 m-ről

-Tudod Lun nem könnyű 1 millió táskával a kezedben csak úgy menni, főleg, hogy azt sem tudom, hogy hol vagyok.- mondtam ugyan is a sok műanyag táska miatt semmit sem láttam, igen Lunnal elmentem vásárolni, minden egyes hónapban megbánom, ugyan is csak én cipekedek, míg ő csak előttem megy és a kis táskáját viszi kényelmesen a vállán. Hallottam a lépteit a közelemben.

-Uh, bocs.- mondta majd kivett a kezemből egy icipici ékszeres táskát, ki lettem ezzel segítve, de nagyon, aztán mentem előre, mire egy izmos karba ütköztem, kikukucskáltam a zacskók mögűl, nem ért sokat.

-Kislány majdnem át mentél a zebrán.- hallottam meg egy férfi hangot

-Jah, megköszönném, de lassan a zacskóktól, már beszélni sem tudok.- mondom őszintén, mire valaki leemeli a zacskókat a kezemből, de olyan okos volt az illető, hogy a legalsót, így elejtettem a zacskókat, és ami a zacskóban volt mind a földön végezte, erre homlokon csaptam magam

-Inkább ütött volna el a kocsi- csúszott ki a számon

-N-nem úgy értettem,bocsi....- mondtam, de a srác csak ledermedve állt előttem és engem nézett
-Mi az??- kérdezem, ugyan is már nem kicsit zavart, hogy bámult

-Avery?- kérdezi

-Mi a? Honnan tudod a nevem?

-Az egyetemen padtársak voltunk, nem emlékszel??

-Ööö nem bocsi, semmire sem.-húztam el a számat

-Óó vagy úgy, össze jöttünk.-erre felakadt a szemöldököm

-Öhm. Nem akarlak megsérteni de nem vagy az esetem.- mondom mire felnevet
-Most meg mi van?

-Nyugi, ezt már mondtad nekem. Csak azt hittem, hogy tényleg nem emlékszel rám. -Röhögött

-Tényleg nem...

-Nyugi megértelek, de abba hagyhatod a szivatást.-mosolygott, én nem erre már ő sem

-Bocs, de semmire sem emlékszem, komolyan- mondtam mire sértődötten kikerűlt majd elment mellettem, ennek meg mi a baja???

-Avery le maradtál drágaszág!! És, hogy kerülnek a cuccaim a földre.- sipánkolt Lun

-Ahelyett, hogy leszeded a fejem, talán segíthetnél -mondom már én is hisztérikusan

-Jól van na.- mondta majd összeszedte a zacskókat, segítettem neki aztán mentünk a kocsi felé, majd beszálltunk abba és elindúltunk ,, haza"

Haza érve, bocsánat szóval khm, ,,Haza" érve kipakoltuk a sok csomagot, majd át cipeltük Lun szobájába és sikeresen egyben lefőltem az ágyamra. Hiányzik Luke, hiányzik az idióta röhögése, az ölelése, igaz csak 3 hete ment el, de nekem hiányzik nagyon!!! Bárcsak itt len..

-Averyy!! Itt van Lukeee!!- erre elkerekedett a szemem

-Csak szivacc?- ordítom át az ajtón keresztül

-Sziaaaaa- hallom meg Luke hangját, hm gyakrabban kéne kimondani amire vágyok , kitépve az ajtót szélsebesen lefutottam a lépcsőn és Luke nyakába ugrottam

-Héj, ennyire hiányoztamm???- kérdezi miközben szorongatom majd eltávolodtam tőle

-Te hogy, hogy itt??-

-Be ugrottam valakit bemutatni, míg a többiek a cuccokat pakolják a nagy turnéra vagy is még Balira megyünk ott leszünk egy kis ideig pihizünk, aztán megyünk a turnéra. Na de vissza terelve a szót ő itt- karolta át a barna hajú lány derekát Luke, mire felhúztam a szemöldököm

-Igen?- kérdeztem, ugyan is egy kis hatás szünetet tartott

-Jól van na, ő itt a barátnőm Arzaylea- mutatta be a kicsit kurvás kinézetű csajt

-Szia Avery! Sokat hallottam rólad, Luke nagyon szeret téged, néha féltékeny vagyok rád annyit áradozik rólad.- kuncogott fel

-Ahhha.- mondom felhúzott szemöldökkel mire Luke meglöki a karom

-Ja igen, én is nagyon örülök neked- mondom, nekem nem nagyon tetszik ez a lány

-Kész az ebéd, gyertek ebédeljetek velünk- ajánlja fel kedvesen Lun, mire mindenki a konya felé veszi az irányt , leülünk az asztalhoz, majd enni kezdünk

-Na és te Arzaylea mivel foglalkozol?- kérdezem felhúzott szemöldökkel miközben bekapom a kanál levest

-Modellkedem, közben még fősulira járok.-mondja gyorsan majd eszik tovább

-Ahha. Hol ismerkedtetek meg?-

-Egy bárban, képzeld éppen egy tablettát raktak bele a poharamba, amit persze nem láttam, Luke vette észre és szólt nekem, majd lerendezte a srácot. Abban a pillanatban beleszerettem és ahogyan tud énekelni huuu, az valami oltári. Imádom úgy ahogy van és az ágyban még jobb képzeld...-erre a fuldokolni kezdtem, mire kétségbeesetten nézett rám, Lun meg veregette a hátam, mihelyst a köhögésem abba maradt furán a csajra néztem

-Mi van már a pózt is elmeséled ahogyan csináljátok?- kérdeztem bunkoan, mire ezt meg is bántam

-Öhhmmm.Oké, szerintem ideje lesz mennünk!-mondja Luke

-Hisz még a levest sem ettétek meg.- mondja a nagyi

-De most jutott eszembe, hogy sietnünk kell. Szóval sziasztok!-tolta hátra a székét, majd a csaj is és kiviharoztak a konyhából

-Avery ezt muszáj volt?- kérdezte Lun mire vettem az adást és utánuk mentem, kiérve a házból már a csaj a kocsiban ült, Luke csak most akart volna beszállni ha nem szólok rá.

-Lukee!- mondom mire becsukja az ajtót és el száguld a kocsival, ajjjjj mit tettem!!!! Vissza szaladtam a házba, majd felhívtam Michealt.

-Szia!

,,-Szia, mizujs?"

-Figy melyik szállodában vagytok??

,,-A Nyugatiban miért?"

-Elcsesztem valamit, kössz, szia!-tettem le majd fogtam a kocsikulcsot

-JÖvööök majdd!- ordítottam el magam, hisz i tudja hol lehetnek ebben a nagy házban, a kocsiba szállva beindítottam a motort és kiáltam a garázsból, majd az útra térve , egy két kanyar után a szállodába is értem, Luke kocsija ott állt, berontottam az épületbe, egyből a portáshoz

-Elnézést, Luke Hemmings lakosztályát keresem.

-Sajnálom, de nem mondhatom el.-mondja

-Mert?

-A híreségek direkt megkértek rá.ro

-Leszarom nagy ívből.ADJA MEG AZT A KIBASZOTT SZÁMOT!- ordítom mire a telefonért nyúl, aztán pár perc múlva két nagy biztonsági emberke érkezik meg

-Vigyék el.- utasitja a portás, már közelednek felém mire valaki megszólal a hátuk mögül

-Averyy! Hát megérkeztél de jóó!- jön közelebb Michaeltől

-Igen nagyon, de ha engednének felmenni én is boldog leszek.

-Ismeri?- kérdezi az egyik nagydarab Michaeltől

-Jah, Luke ikkre, nem is értem miért nem engedik feljönni- rázza meg a fejét mire elmosolyodom

-Elnézést Mr. Clifford.

-Hát Luke ezért nagyon dühös lesz.- rázza a fejét

-Rendben. Öh, elnézést hölgygem- mondja az egyik majd mindketten elmennek

-Minden rendben?-

-Nem, össze vesztem Lukkal - mondom szomorúan

-Ez érthető volt.- mondja miközben terel a lift felé
mire mosolyogva bólintok majd belépünk a liftbe....